Az aszpirin és a Reye-szindróma legendája

2009. szeptember 18., 10:00, 453. szám

Manapság már talán nincs is olyan ember, aki valamilyen betegségére be ne kapott volna pár szem aszpirint. A gyógyszerrel tehát érdemes közelebbről megismerkednünk.

Az aszpirint egy szerelmes fiatal kémikus - Felix Hoffmann - fedezte fel, akinek a menyasszonya reumatikus ízületi gyulladásban szenvedett. Az akkori tudomány a betegséget a szomorúfűz kérgének a főzetével kezelte, de az ifjú hölgy háborgó gyomra nem bírta a keserű orvosságot. Barátunk szerencsés kézzel a főzetben hamar rátalált a szerre, amely rendelkezett annak minden előnyével, de nem okozott gyomorpanaszokat.

Hoffmann évfolyamtársa - Herman Colbe - már 1859-ben beazonosította az acetilszalicilsavat mint hatóanyagot és meghatározta annak vegyjelét. Ezzel kezdetét vette az aszpirin nagyüzemi gyártása. Sajnos a művelet bonyolult volt, a végeredmény elenyésző, de a hatása csodálatos! A menyasszony állapota rohamosan javult - így nemsokára az esküvőt is meg lehetett tartani. A fiatal párnak bizony pénzre volt szüksége - ezért a férj megpróbálta a találmányát a jónevü Bayer gyógyszergyárnál értékesíteni. Hűvös fogadtatás után nagy nehezen megegyeztek a vezérigazgatóval 6000 svájci frankban. Az ifjú pár odavolt a boldogságtól. Csakhogy a feltalálói jogdíjról szóló passzust - szándékosan vagy csak véletlenül - kifelejtették a szerződésből. Ez bizony azt jelentette, hogy a Hoffmann család jogutódai sokmilliós haszontól estek el. Az aszpirin ugyanis a XX. század elejétől napjainkig szinte egyeduralkodóvá nőtte ki magát, évente többmilliós (milliárdos) hasznot hozva a gyár újabb és újabb tulajdonosainak.

Nem sokkal később Fridrick von Heyden drezdai kémikus rátalált az aszpirin igen egyszerű és olcsó nagyipari előállításának módjára, és a Berlini Császári Szabadalmi Hivatalban 1899. március 6-án a szert Aszpirin néven bejegyeztette.

Az aszpirin igen sikeres orvosság lett. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már 1924-től napjainkig többen is megpróbálták hamisítani. Nem múlt el olyan évtized, hogy ne fedezték volna fel valamilyen újabb kiváló tulajdonságát. Az aszpirin ugyanis nemcsak hatásosan csökkenti a lázat, a reumatikus ízületi gyulladást, az izom- és fejfájást, de alvadásgátló szerként is tökéletes. Sikeresen megelőzi az infarktust, az agytrombózist, és a visszeres lábaknak is enyhet hozó "doktora". Nem sokan tudják róla, hogy fiatalítóan hat szervezetünkre: javítja a hajszálerek vérkeringését, ezzel több tápanyagot és oxigént juttat a folytonosan munkában lévő sejtjeinkhez. Az is elmondható róla, hogy segít a májnak, a vesének a szervezetben lévő káros anyagok kiválasztásában - egyszóval salaktalanít.

A XXI. század elején egy újabb előnyös tulajdonságára derült fény. Az aszpirin gátolja a rosszindulatú sejtek elburjánzását az ember szervezetében!

Ez mind-mind csodálatos benne, aminthogy az is, hogy igen olcsó. Az idők folyamán versekben, kabarétréfákban is megjelent az aszpirin. (Mi a jó orvos ismérve? Hát az, hogy fejtől púpig aszpirint, de púptól lefelé ricinust ír fel a betegnek.)

Tudni kell azonban, hogy az aszpirin az általános elismerés csúcsán - szinte napjainkban - bemutatta nekünk eddig ismeretlen árnyoldalát.

A XX. század 90-es éveinek derekán derült fény arra, hogy gyerekeknek 16 éves korig aszpirint adni életveszélyes! (Számukra a lázcsillapításra vagy egyéb panaszaikra számtalan más gyógyszer - Nurofen, Paracetamol stb. - kapható.) A terhes anyák se szedjenek aszpirint, mert a magzat már az anyaméhben károsodhat. Szerencsére minden 1000 aszpirint szedő gyerekből csupán egynéhány szenved nehezen gyógyítható agyi és májkárosodást, de egy kis odafigyeléssel ez is megelőzhető.

Egy szemfüles ausztrál doki, R.D.K. Reye a fent említett agy- és májkárosodásokat még 1963-ban megállapította influenzás, bárányhimlős, kanyarós gyerekeknél.

Akkor ezt önálló betegségként - Reye-szindrómaként könyvelte el az orvostudomány. Manapság, amikor átnézték dr. Reye feljegyzéseit, döbbentek rá, hogy a szindrómában megbetegedettek mind-mind aszpirint szedtek. Vagyis a Reye-szindrómában leírt tünetek nem önálló betegség kórképei, hanem az aszpirinnak a gyerekeknél fellépő káros mellékhatásai. Ha az ellenséget felismertük, harcolni is tudunk ellene!

Dr. Kertész Árpád