Hogyan fűtsük a lakást, ha leváltunk a "közös"-ről?

Közeleg a fűtési szezon

2009. szeptember 25., 10:00 , 454. szám

A közösségi távfűtésről való leválás nem olcsó mulatság, sokaknak azonban nincs más választásuk a téli hidegek közeledtével.

Kárpátalján a legtöbb településen már megszűnt a távhőszolgáltatás, vagy éppen haldoklóban van, miután a nyújtott szolgáltatás minősége gyakorta nincs arányban az egyre magasabb díjakkal vagy a lakók fizetőképességével. Ebben a helyzetben egyre több lakástulajdonos kénytelen maga gondoskodni a fűtésről.

A helyi távhőszolgáltató nem egy esetben igyekszik megakadályozni a szolgáltatásával elégedetlen vagy a magas fűtési számlákat megelégelő ügyfeleinek a rendszerről való leválását, olvasóinknak azonban tudniuk kell, hogy jelenleg elviekben semmilyen jogszabály nem tiltja, hogy a lakó felmondja a szolgáltatást. Mielőtt azonban döntenénk, két szempontot érdemes figyelembe venni. Mindenekelőtt azt, hogy amennyiben a ház más lakói továbbra is élni kívánnak a távhőszolgáltatással, az arról leválónak úgy kell elvégeznie saját fűtési rendszere átalakítását, hogy azzal ne akadályozza a szolgáltatás további igénybevételét szomszédai által. Felmerülhet még hasonló esetben, hogy a szolgáltató a továbbiakban is igényt tart bizonyos fűtési díjra annak fejében, hogy a lakáson áthaladó radiátorcsövek, illetve az általuk fűtött szomszédos lakások mégiscsak csökkentik valamelyest a távhőszolgáltatással már nem élő lakó fűtési számláját. Tudnunk kell azonban, hogy e viszonylag csekély díjat csak akkor jogosult követelni a szolgáltató, amennyiben megmaradt ügyfeleinél valóban az elvárásoknak megfelelően szolgáltat, azaz fűt.

A közös fűtési rendszerről leválók első komoly problémája általában abból adódik, hogy nem tudják, kihez forduljanak a szükséges engedélyekért. Mint megtudtuk, az elvárások akár településenként is különbözhetnek, mindenekelőtt azonban a földgázszolgáltató helyileg illetékes hivatalát érdemes felkeresni, ahol a fogyasztó kérvénye nyomán a szakemberek megvizsgálják, hogy az adott lakásban engedélyezhető-e a gázon alapuló saját fűtési rendszer kialakítása, s ha igen, milyen műszaki feltételekkel. A leggyakoribb problémát az jelenti, hogy a többszintes, többlakásos épületek gázvezetékrendszere nem alkalmas arra, hogy a gáztűzhelyek és esetleg a vízmelegítő bojlerek fogyasztásán túl a fűtést biztosító kazán vagy a konvektorok ellátását is biztosítsa. Ilyenkor a gázszolgáltató csak azzal a feltétellel adhat engedélyt az önálló fűtési rendszer kialakítására, ha az ügyfél a vezetékrendszer lakásán kívüli részének szükséges átalakítását is vállalja.

A kiadott műszaki feltételek alapján azután megtervezhető az új fűtési rendszer, amit szükség esetén a gázszolgáltató cég is elvégez, s amely terveket a megvalósítás előtt általában egyeztetni kell még az adott lakóház kezelőjével. Az engedélyeztetésre és tervezésre legalább 250 hrivnyát szánjunk.

Elviekben csak a fentebb leírtak után következhet a kivitelezés. Ugyanakkor a napi gyakorlat azt mutatja, hogy a lakók többsége mindjárt azzal kezdi a vállalkozást, hogy kivitelezőt keres a munkához, ami nem csoda, hiszen sem a szükséges eljáráshoz, sem a tervezéshez nem értenek. Éppen ezért azt tanácsoljuk olvasóinknak, hogy lehetőség szerint olyan tapasztalt kivitelezőt válasszanak, aki jártas a szükséges tervek elkészítésében, illetve segíthet az engedélyeztetésben is. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a gázszolgáltató utólag nem engedélyezi a már elkészült fűtési rendszer üzembe helyezését. Meglehet, az ilyen "komolyabb" vállalkozók valamivel drágábban dolgoznak, mint azok, akikből csupán a szükség csinált vállalkozót, ám higgyük el, sok kellemetlenséget és utólagos pótkiadást takaríthatunk meg ily módon.

Ugyancsak kényes és szerteágazó téma, hogy mennyibe kerül az önálló fűtési rendszer kialakítása, ami egyaránt függ a munkadíjaktól, az alkalmazott berendezések kapacitásától és minőségétől, illetve a felhasznált anyagoktól. Amennyiben saját kazánunkkal szeretnénk meleg vizet pumpálni a meglévő radiátorokba - általában ez szokta a legkisebb átalakítást igénylő megoldást jelenteni -, úgy egy 2-3 szobás lakótelepi lakás fűtésére is alkalmas 24 kilowatt teljesítményű falikazán beszerzése, amely egyben bojlerként is funkcionál, minimálisan 3500-4000 hrivnya kiadást jelent, de amennyiben jobb minőségű és tartósabb készüléket szeretnénk, ennek az összegnek akár a dupláját is elkölthetjük. További költséget jelent a megfelelő csövek és egyéb szerelvények beszerzése, valamint szükség esetén az új fűtőtestek megvásárlása is. Például a nálunk leggyakrabban kapható úgynevezett lapradiátor esetén egy 20 négyzetméter alapterületű lakótelepi szoba fűtéséhez szükséges fűtőtestet mintegy 800-1000 hrivnyáért vásárolhatunk meg. Ugyanakkor manapság még viszonylag könnyen szert tehetünk ennek az árnak a feléért-harmadáért a régi típusú, "használt" öntöttvas fűtőtestekre is.

Sokan a gázfűtéses konvektorokra esküsznek. Ezek ugyan nem olcsók, az egy, legfeljebb két szoba fűtésére alkalmas 2,5-3 kilowatt teljesítményű készülék ára minimálisan 1200-1400 hrivnya körül mozog, ám még így is jóval alatta marad a fali vízkazánénak, s használata is gazdaságosabb némileg.

Jó tanács: amennyiben rászánjuk magunkat a szükséges berendezések beszerzésére, ne elégedjünk meg a lakóhelyünk közelében található áruházak, lerakatok kínálatával. Tapasztalataink szerint a munkácsi és ungvári szakáruházak és piacok a vidéki kereskedéseknél lényegesen nagyobb kínálattal és kedvezőbb árakkal kecsegtetnek, ami adott esetben egy 40-50 kilométeres utazást is megérhet.

A kivitelezők munkadíjai a vállalkozó személyétől, az adott régiótól függően lényegesen eltérhetnek. Az általunk megkérdezett mesteremberek válaszainak összesítése alapján egyetlen radiátor felszerelése a csővezetékek kialakításával együtt mintegy 170-250 hrivnyába kerül, míg egy konvektor beállítása 120-170 hrivnyába.

pszv