Magyarországi tanulmányúton

Sok gondot okoznak az augusztusban elültetett palánták, de a gazdák most már a továbbképzésre is időt szakíthatnak. Minderről lapunk állandó szakértője, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadója beszél.

- A hírek szerint sok a gond a frissen ültetett palántákkal. Mi ennek az oka?

- Ősszel valóban nehezebb a másodtermesztésre elültetett uborka- és paradicsompalánták gondozása, mint tavasszal. Amint múlnak a napok, úgy romlik az időjárás - hidegek az éjszakák, rövidebbek és emiatt hűvösebbek is a nappalok. Ilyenkor általában megemelkedik a páratartalom, minek következtében nagyobb a valószínűsége, hogy növényeink megbetegednek. Leginkább a különféle penészek jelentkezésére kell számítanunk. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk ezeknek a fertőzéseknek a tovaterjedését. Védekezni a jelenség ellen leginkább a fóliasátrak megfelelő fűtésével lehet. Ahol ez nem lehetséges, nem marad más hátra, mint a fokozott szellőztetés, hogy a növények és környezetük mielőbb felszáradjanak.

Ami a kémiai védekezést illeti, természetesen vannak olyan készítmények, amelyek sikeresen gátolják ezeknek a betegségeknek a terjedését. Ajánlatos ebben az időszakban felszívódó növényvédelmi szereket használni, például az úgynevezett strobulin hatóanyagcsoportba tartozó szereket.

Itt említeném meg, hogy az őszi hajtatásra való felkészülés a megfelelő termesztő terület és fajta megválasztásával kezdődik. Ajánlatos olyan fajtákat választani, elsősorban az uborka esetében, amelyek viszonylag kislevelű főszáron teremnek. Így könnyen kialakítható egy olyan szellős növényállomány, amely meggátolja a kórokozók elszaporodását. Ugyanez vonatkozik a paradicsomra is.

- Ezek ismeretében milyen eredményt várhatunk az "őszi" zöldségek termesztésétől?

- Abból kell kiindulnunk, hogy az augusztus elején-közepén elültetett növényállománytól nem lehet elvárni a tavaszi bevételt. Gyakori eljárás, hogy egy nagy termést az első talaj menti fagyok után is rajtahagynak a növényeken, s ha sikerül megóvni, akkor várható némi áremelkedés. Idén azonban a meglehetősen lanyha vásárlási kedv és a viszonylagos túltermelés miatt nemigen lehet arra számítani, hogy számottevően emelkednének az árak. Reméljük, hogy október elején változni fog a helyzet.

- Mi a helyzet a káposztával és a burgonyával?

- Még nem kezdődött meg a káposzta tömeges betakarítása, a burgonya zömét azonban már felszedték a gazdák a földekről. Tessék odafigyelni arra, hogy a betakarított krumpli ne kerüljön azonmód a téli tárolásra kiszemelt helyre. Előbb tartsuk legalább három hétig szellős, hűvös helyen a termést, hogy a sérült felületek beparásodjanak, minek következtében jobban tárolhatóvá válik a krumplink.

- Úgy hallottuk, magyarországi tanulmányi kiránduláson járt kárpátaljai gazdálkodók egy csoportja. Mit tapasztaltak?

- Dél-Magyarországon jártunk, Balástya és Kistelek környékén. A két dél-csongrádi település gyakorlatilag a Homokhátságon fekszik, ahol sivó homokon érnek el a gazdálkodók igen szép eredményeket a hajtatás terén. Ebben a térségben gyakorlatilag minden típusú fóliás létesítmény előfordul a fóliás alagúttól, a kislégterű fóliákon át a nagylégterű létesítményekig. Az általunk meglátogatott gazdálkodóknál fólia fóliát ért. Tapasztalataik szerint mintegy 5000 négyzetméternyi, azaz félhektárnyi fedett felület képes eltartani egy gazdát. Az általunk felkeresett települések a jellegzetes alföldi tanyavilág központjai, azaz a településen belül mezőgazdasági termelés alig folyik, inkább a környező tanyák szolgálnak alapul a gazdaság fejlesztéséhez. A magam részéről azt a tapasztalatot szűrtem le a látottakból, hogy nekünk is növelni kell a termesztő felületet itt Kárpátalján, ki kell mennünk a termesztéssel a mezőre. Csak így valósítható meg, hogy olyan homogén, nagy mennyiségű árut állítsunk elő, amelyért egy komolyabb felvásárló is hajlandó leutazni hozzánk, vagy amely alapjául szolgálhat egy beszállítói szerződésnek.

- Mit jelent a magyar mezőgazdasági termelők számára az európai uniós tagság?

- Láthattuk, hogyan vásárolták fel és csomagolták az árut magánkereskedők, leginkább nyugat-európai exportra. Az áru előkészítése valóban európai színvonalú. Gyakorlatilag megvalósult az az uniós elképzelés, hogy a bolti pulttól vissza lehessen keresni a zöldség termesztőjét. Ebből következőleg mindenki igyekszik minőségi árut előállítani. Egy másik, nem túl szívderítő tapasztalatunk ugyanakkor a nyugati piacok túlzott igényességével függ össze. Előfordul, hogy a paprikát néha félkilós kiszerelésben csomagolják és szállítják. A csomagolók bevallása szerint ilyenkor a nyomott áron átvett zöldségnél jóval többe kerül a csomagolás.

- Egyéni gazdaság vagy szövetkezet? Mit mutat a magyarországi tapasztalat?

- Érdekes módon annak ellenére, hogy sok szó esik a gazdák összefogásának szükségességéről, az általunk meglátogatott régióban a termelők és a felvásárlók tapasztalatai nem egyértelműek. Az érthető, hogy a felvásárlók nem repesnek az örömtől, hisz ők ellenérdekeltek a termelői szövetkezetek működésében, de egyes termelőktől is hallottunk panaszt, például a késedelmes kifizetések miatt. Az efféle esetek azonban éppen azért jók, hogy tanuljunk belőlük, s olyan szervezési formákat válasszunk ki a magunk részére, amelyek viszonyaink között a legmegfelelőbbek.

pszv