Egy kályhásmester Bustyaházáról

2009. október 30., 09:00 , 459. szám

Bár kies szülőföldünk sok településén már földgázzal fűtenek, szép számban akadnak még falvak, melyek ez idáig nem építették ki a földgázvezetéket, s ott továbbra is fával, szénnel fűtenek be a kályhákba. Sőt még olyan házakban is, melyek szobáiban már a kék láng biztosítja a kellemes hőmérsékletet, találhatunk a konyhán "spórt". Akad hát még munkájuk a cseréptűzhelyeket rakó, átrakó, javító kályhásmestereknek. Ismerkedjünk is meg egyikükkel, a técsői járási Bustyaházán lakó Géczi Istvánnal.

- Édesapámtól lestem el - harminc évvel ezelőtt - a kályhásmesterség és a kéményseprés fogásait, ő pedig még a magyar világban tanulta ki a szakmát - emlékezik vissza beszélgetőtársam. - Egy-, illetve kétszobás cserépkályhák, -tűzhelyek rakásával, átrakásával foglalkozom a Técsői meg a Rahói járás különböző községeiben. Amellett oda is hívnak, ahová már bevezették a gázfűtést, de szeretnének készíttetni egy szép kandallót, mert újabban nagyon divatba jött a kandallóépítés. Kéménysepréssel viszont már szűk két évtizede nem foglalkozom, legfeljebb az ismerőseinknél tisztítom ki a kéményeket.

- Bemutatná röviden a különböző típusú kályhákat, kandallókat?

- A vaskályha egyszerű konstrukció, nincsenek járatok a belsejében, s hacsak nincs samottéglával kibélelve, nem ajánlom, hogy a fa mellett szénnel is fűtsenek benne, mert a felszabaduló erős hő hamar átégeti a vasat. A cserépkályha és a cserépspór már bonyolultabb szerkezetű, egy vagy több járat húzódik a belsejükben: a spórban egyetlen "körjáratot" hozunk létre, a kályhákban, attól függően, hogy egy vagy két szobát fűtünk velük, három vagy öt járatot alakítunk ki. Ezeket egyszerű téglából építjük meg, míg a tűzszekrényt, ahol a fát vagy a szenet égetjük el, samottéglával rakjuk ki. A kandallóknak is különböző típusai léteznek. Van díszes, márványlapokkal kirakott és egyszerű cserép- vagy téglakandalló. Van, amelyiknek nincs ajtaja, s járatok sem húzódnak a belsejében, míg az ajtóval felszereltekben, a kályhákhoz hasonlóan, 3-5 járatot létesítünk.

- Meddig tart egy cserépkályha vagy egy kandalló megrakása, s mennyi idő alatt tud megjavítani egy cserépkályát?

- Egy kandallót négy-öt, egy cserépkályhát pedig két nap alatt rakok meg, a teljes átrakás két, a részleges pedig (például a tűzszekrény kicserélése) egy napot vesz igénybe.

- Milyen jó tanácsokat tudna adni a fűtéssel kapcsolatban?

- Ha hosszú ideig nem fűtöttünk a kályhákban, kandallókban, spórokban, akkor mielőtt tüzelni kezdenénk bennük, a padlástérben található kéménylyukon keresztül előbb szedjük ki a kormot a kéményből, majd égessük ki azt, hogy jó legyen a huzat. Ebből a célból mártsunk dízelolajba "szoljárkába" egy rongyot, gyújtsuk meg és tegyük a kéménybe. Ha ezt nem tesszük meg, tűzrakáskor füstölni fog a tűzhely! Tilos viszont benzinbe vagy más, hirtelen erős lángra lobbanó folyadékba mártani a rongyot, mert ezekkel megégetheti az ember a kezét, arcát, szemét. A dízelolaj épp azért jó, mert csendesen ég. Tűzrakáskor se öntsünk benzint vagy más, lobbanékony anyagot a tűzszekrénybe, ügyeljünk viszont arra, hogy legyen jó huzat. Amellett gondosan válasszuk meg a fát és a szenet. Minél keményebb a fa, annál jobban ég. A legmegfelelőbb a bükkfa. Nem nagyon ajánlatos viszont fenyőfát égetni, mert a gyantájából szurok lesz, ami rárakódik a tűzhely belső falára, és csak drótkefével lehet azt levakarni. Szén és szén között is nagy különbség van. A legjobb az antracit, melynek égésekor szinte nem képződik korom, nem olyan jó viszont a volinyi szén. Minél gyengébb a szén minősége, annál több korom keletkezik az elégetése során, azt pedig egyáltalán nem ajánlom, hogy a vonatok esetében használt porszénnel fűtsenek.

- Említette, hogy korábban kéményseprőként is dolgozott. Akadt-e érdekesebb eset a praxisában, például, hogy macska szorult be a kéménybe?

- Macskát még nem találtam a kéményben, de az előfordul, hogy a kürtőbe berepülő madarak némelyike beszorul és ott pusztul. A csókák pedig szeretnek akár egy-két méter mélyen fészket rakni a kéményben. Ha a kürtőbe felülről bedugott kéményseprődrót nem ér le a fenekéig, akkor lemérem, hol van az akadály, majd felmegyek a padlásra, és azon a helyen, ahol akadály van, kibontom a kémény falát, hogy kiszedjem a fészket, vagy az elpusztult madár tetemét.

- Van-e jövője a kályhásmesterségnek?

- Hogyne lenne! A gázfűtés mellett is jó, ha van a házban kályha, spór, minden eshetőségre, mert ha valamilyen rendkívüli eset folytán fennakadás történik a gázszolgáltatásban - ráadásul a fűtési idényben -, akkor bizony jó, ha van más fűtőalkalmatosság a lakásban. Például a 2001-es árvízkor a Taracon levonuló árhullám elmosta a Vajnág és Úrmező községek között húzódó gázvezetéket, s a 80 százalékban víz alá került Úrmezőn a csővezeték helyreállításáig szünetelt a gázszolgáltatás, így csak azok fűthettek, akiknek a házában volt kályha vagy legalább egy spór. A XXI. században is becsüljük hát meg a kályhákat!

lm