2009. november 6.

2009. november 6., 09:00 , 460. szám

A megszállottság mai valósága

Jézus igehirdetésében fontos szerepe van a csodáknak. A népmesébe illő leírás, a gadarai megszállottakról szóló történet (Lukács 8,26-39) azonban valóságos problémákat vet fel. A sírboltokban élő ember halottnak tekinthető a bibliai nép gondolkodásában. Meglehetősen félnek tőle az emberek, elkerülik őt, akik meglátják.

Az az ember, aki istentelenül éli az életét, előbb-utóbb a társadalom számára is elviselhetetlen személlyé válik, kirekesztődik. A magyar népet is a kereszténnyé válás után fogadja be Európa. A mai elvallástalanodó, istentelenedő Európa pedig egyre inkább halad az elidegenedés, az istentelen-erkölcstelen lét felé. Egyre nagyobb gondokat jelent az önpusztítás, az elöregedés, a szegénység, az abortusz, az eutanázia és számos istentelen, erkölcstelen magatartás.

Megoldáskeresésünknek két lényeges elemét kell kiemelnünk a példabeszéd alapján:

- Nincs gyógyulás áldozat nélkül. Az áldozat, becsület, tisztelet, tudás, szorgalom, bölcsesség, nemzettudat, elszántság és elkötelezettség erényeit újra kell értelmezni és ismételten felfedezni.

- A Krisztussal való találkozás gyógyítja meg az embert. Az európai társadalom azt a kereszténységet igyekszik jelenleg kiirtani, de legalább súlytalanná tenni, amely Európát Európává, minden más kontinens és nép példaképévé tette. Ezért Krisztus kérdése jogosan hangzik: "Ha a só ízét veszti, mivel sóznak?" A keresztény értékeknek újra előtérbe kell kerülnie minden szinten a személytől a családon keresztül a nemzetünk, népünk vonatkozásában egyaránt.

A gadarai megszállott is vissza tudott kerülni a társadalomba, de csak Krisztus tanításának meghallgatása, vagyis a keresztény értékrend felfedezése után. Keressük és vállaljuk tehát az áldozatot önmagunk, népünk lelkileg egészségessé tétele érdekében.

Marosi István