Fertőtlenítjük, átmossuk a talajt

Lassan kiürülnek a hajtatólétesítmények, itt az ideje, hogy előkészítsük a talajt a következő idényre. A felkészítést a fertőtlenítéssel és a talaj átmosásával kezdjük, amiről lapunk állandó szakértőjét, Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Mikor láthatunk neki a fertőtlenítésnek, s hogyan végezzük el helyesen?

- November közepén járunk, amikorra a legtöbb hideghajtató vagy enyhén fűtött létesítményből már betakarították a növényeket, hiszen letermettek, s az éjszakai fagyok is kárt tehetnek bennük. Ilyenkor nyílik alkalom a létesítmények fertőtlenítésére, ami igen fontos művelet, hiszen a szezon végére általában felszaporodnak a különféle penészgombák és állati kártevők, amelyeket célszerű eltávolítani, mielőtt folytatjuk a termesztést.

Ezt a munkát elvégezhetjük úgy is, hogy még helyén van a növényállomány. Ekkor a létesítmény nagyságából kiindulva légköbméterenként 1 gr porként kell elégetnünk, amelyet előzőleg a növények magasságában, több helyre elosztva, tálcákon helyezünk ki. A létesítményt ezután légmentesen lezárjuk. Az égetés nyomán keletkező kéngáz 2-3 nap alatt minden élőt elpusztít a helyiségben, miután alaposan szellőztessük át és takarítsuk ki a létesítményt.

A másik módszer, hogy előbb kihordjuk a hajtatólétesítményből a növényállományt, eltávolítjuk a kötöző-zsinegeket, s minden egyebet is, amiben esetleg áttelelhetnek a kórokozók és a különböző kártevők. Ezt követően permetezőkészülék segítségével befújjuk 2 százalékos formalinoldattal a helyiség teljes belső felületét, különös tekintettel a vázszerkezetre - akár fából, akár fémből készült az. Figyeljünk oda, hogy a sarkokat se hagyjuk ki permetezéskor. Miután végeztünk, zárjuk le a helyiséget légmentesen, akár egy hétre is.

Amennyiben a földdel van gond, ilyenkor, ősszel +5-10 fokos talajhőmérsékletig van még értelme a különféle talajfertőtlenítő-szerek alkalmazásának. Tudnunk kell azonban, hogy ezen készítményekkel jellemzően nyár közepén érhetjük el a legjobb hatásfokot. A megfelelő készítmény kiválasztása attól függ, milyen kórokozóval, kártevővel kell felvennünk a harcot. Idén például a fehérpenész kártétele volt jelentős, amely elsősorban a paradicsom- és az uborkaültetvényeket támadta meg. A gazdák tapasztalatból tudhatják, hogy amennyiben nem lépünk fel ellene, e gombaféle spórái 2-3 éven belül annyira felszaporodnak, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszik a növénytermesztést. E gombaféle ellen jól használható a Koni nevezetű biopreparátum, amely bedolgozva a hajtatólétesítmény talajába felszámolja a kórokozót.

Ha totális fertőtlenítést szeretnénk elérni, akkor használható a már említett formalin vízzel hígított 2 százalékos oldata, amelyet a talaj felszínére locsolunk ki, négyzetméterenként mintegy 3 literes mennyiségben. Ezután ajánlatos letakarni a talajt, például egy használt fóliával. Plusz 5 fok esetén például legalább 3 hétig hagyjuk rajta a fóliát a földön, melegebb időjárás esetén valamivel kevesebb idő is elegendő. A fólia felszedése után addig forgassuk talajmaróval a földet, míg ki nem szellőzik belőle a formalin szúrós szaga, mert ez a vegyszer nemcsak a kórokozókra veszélyes, hanem a növényeinkre is.

Az európai uniós jogszabályok értelmében 2008-tól kivonták a forgalomból a jól bevált talajfertőtlenítő szerek zömét, de nemrég érkezett a hír, hogy egyes szerek indokolt esetben 2015-ig használatban maradhatnak. Ez leginkább a Basamidre és Vydate-re vonatkozik. A Vydate leginkább a fonálféreg-fertőzés felszámolására való, míg a Basamid a totális fertőtlenítőszerek kategóriájába tartozik. A Basamid granulátumként kapható, amelyet kiszórunk a fertőtlenítendő talaj felületére, majd be kell dolgozni a földbe, ahol gáz termelődik belőle, s az minden életet elpusztít.

- Mi a következő lépés a talaj fertőtlenítése után?

- A talaj fertőtlenítése után 1-3 hét elteltével, miután a föld alaposan kiszellőzött a hőmérséklet függvényében, következhet a talaj átmosása. Tudnunk kell ugyanis, hogy a csepegtetős öntözési technológia és a fóliatakarók több éves használata következtében a sorok közt elszikesedik a hajtató létesítmények talaja. Ilyenkor a fő kultúra jellemzően nem szokott károsodni, mivel azonban általában valamilyen hidegtűrő előveteményt is szoktunk alkalmazni egyes kultúrák elébe - például hónapos retek, zöldhagyma -, számítanunk kell rá, hogy a sorközök talaját nehéz beöntözni, s kelési gondok is jelentkezhetnek. Ennek következtében a továbbiakban azzal kell majd küszködnünk, hogy egyenetlen növényállományt kapunk. Elkerülhetjük ezt a jelenséget, ha egy sekélyebb frézerezés után alaposan beöntözzük a talajt. Célszerű ilyenkor négyzetméterenként mintegy 120-150 liter vizet kijuttatni a földre. Nem baj, ha megáll a víz, amennyiben ugyanis a talaj jó szerkezetű, előbb-utóbb úgyis beszívja az egészet, és ezzel a felgyülemlett sókat, amelyek károsak a növények számára - természetesen a tápanyag egy részét is - az alsóbb talajrétegekbe, azaz a gyökérzóna alá, mintegy 30-40 centiméter mélyre mossa.

pszv