Körjegyzőségek a láthatáron?

Politikai akarat még nincs, de a bürokrácia már dolgozik

2010. január 1., 09:00, 468. szám

December 2-i rendeletében a miniszteri kabinet utasítást adott ki Ukrajna már évekkel korábban felvetett adminisztratív-területi reformjának végrehajtásáról. Az átalakításhoz azonban törvénymódosítások sorát kellene végrehajtani, amihez viszont egyelőre nincs meg se a kellő politikai akarat, se a parlamenti többség.

De mit is takar valójában az adminisztratív reform? Erről szól alábbi írásunk.

Az ukrajnai adminisztratív reform kárpátaljai vonatkozásairól

Az ukrajnai adminisztratív reformot az adminisztratív-területi felosztás racionalizálásának céljából négy szakaszban kívánják lebonyolítani 2008-2014 között. A reformtervezetek jelenleg a kidolgozás állapotában vannak. Röviden szólunk ezekről az elképzelésekről, függetlenül azok megvalósításának politikai esélyeitől.

A reform háromszintes közigazgatás létrehozását irányozza elő: "közösség", "járás", "régió". A gyakorlatban ez a kis döntéshozó központok felszámolását jelenti, illetve azok egyesítését nagyobb, úgynevezett "közösségekben", amelyek több tucat települést foglalnak majd magukban, s amelyek önkormányzati szervekkel rendelkeznek. Helyben, a településen a hatalom képviseletét, illetve bizonyos irányító szerepet a bíró (sztaroszta) lát majd el. A járások néhány közösség bázisán jönnek létre, s néhány járás alkotja a régiót, amelynek (különleges kivételektől eltekintve) a megye felel meg. Ilyenformán Kárpátalja egyetlen régiót alkot. Az adminisztratív-területi átalakítás természetesen a képviseleti és végrehajtó hatalom szükségszerű átszervezésével jár, amit a lehető legkisebb átalakításokkal akarnak megvalósítani. A járás megmaradna a végrehajtó hatalom bázisszintjeként (járási adminisztráció), a közösségekben pedig e végrehajtó hatalom kihelyezett alegységei működnének. A megyei (régiós) hatalmi szervek gyakorlatilag változatlanul maradnának.

A közösségek központjának kijelölésénél több feltételt is figyelembe kívánnak venni, elsősorban a gazdasági aktivitás gócpontjainak, illetve a szociális-kulturális központok jelenlegi elhelyezkedését. A közösségek határainak kijelölésénél figyelembe kell venni a terület földrajzi sajátosságait, az egyes települések meglévő határait, a területi és népességi arányosságot, az utak elhelyezkedését, az oda tartozó települések számát stb. Ezek azonban csak irányelvek, amelyektől a konkrét tervezetek eltérhetnek és el is térnek. Nyilvánvaló, hogy sok esetben egymásnak ellentmondó követelményeket kellene kielégíteni. A tervezetek kidolgozásához nyújtott módszertani útmutató egy sor elv figyelembevételét írja elő, többek között a területek etnikai, történelmi és kulturális sajátosságainak a figyelembevételét.

Jelenleg Kárpátalján tizennyolc adminisztratív territoriális egység található, ezek közül 5 megyei alárendeltségű város és 13 járás. Van továbbá 6 járási alárendeltségű város, 19 nagyközség és 579 falu. Ezek adminisztratíve 1 megyei, 13 járási, 11 városi, 19 nagyközségi és 307 falusi tanácsot alkotnak.

Például Dercen és Fornos a Munkácsi közösséghez, Izsnyéte a Nagylucskai közösséghez, a nagygejőci, gálocsi, ráti, ungtarnóci, császlóci tanács falvai az Ungvári közösséghez, az újlaki, salánki, tiszakeresztúri, tiszaújhelyi, mátyfalvai tanács települései a Nagyszőlősi közösséghez tartoznának.

A tervezett közösségek különböző elvek mentén szervezhetők járássá. Természetesen kialakítható olyan felosztás is, amelyben a magyar lakosság minden járásban kisebbségbe kerül.

Megfelelő szándék esetén a magyar többségű közösségek – a Csapi, a Beregszászi és a Bátyúi – egy járásba lennének integrálhatók. A Péterfalvai közösség azonban a jelenleg tervezett felosztás szerint nem határos az előzőekkel. Így ennek becsatolása csak úgy lenne lehetséges, ha a Nagyszőlősi közösséghez osztott magyar települések, elsősorban Tiszaújlak, a Péterfalvai közösséghez kerülnének át. Igaz, ez esetben a közösség központjául logikusabb lenne Péterfalva helyett Tiszaújlakot kijelölni.

Ilyen módosítások elképzelhetőek az Ungvári és a Munkácsi járás fentebb jelzett magyar falvainak vonatkozásában is, azoknak a Csapi, illetve a Beregszászi közösséghez való kapcsolása által. Ily módon a kárpátaljai magyar lakosság háromnegyede egy járásban lenne egyesíthető, amivel gyakorlatilag megvalósulhatna a Tiszamelléki járás.

A tervezet természetesen megmarad a hagyományos járási elrendezés mellett, nemzetiségi szempontokat nem is említ. A Beregszászi járást a Beregszászi és a Bátyúi közösség alkotná. A Csapi közösség az Ungvári járás keretében maradna, ugyanúgy, ahogy a Péterfalvai közösség a Nagyszőlősi járásban. A magyar falvak vonatkozásában tehát a változás csupán annyi lenne, hogy Szernye, Barkaszó, Csongor, Nagydobrony, Kisdobrony és Tiszaágtelek átkerülne a Beregszászi járáshoz.

A tervezési munkákat a Miniszteri Kabinet 2009 végéig akarja befejezni, hogy 2010 folyamán megvalósulhasson a tervezett adminisztratív reform.

Gulácsy Géza