Amit az uborkatermesztésről tudni kell II.

2010. január 8., 09:00 , 469. szám

Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját arra kértük, hogy foglalja össze röviden mindazt, amit az uborkatermesztésről tudni illik, kezdve a gazdaságossági megfontolásoktól, egészen a konkrét növénytermesztési fogásokig. Az alábbiakban folytatjuk lapunk előző számában megkezdett témánkat.

- Milyen feltételek szükségesek az uborka termesztéséhez?

- Az uborka a nagyon jó minőségű talajt kedveli. A föld legyen könnyen felmelegedő, szerves anyagokban gazdag, humusztartalma bőven 3 százalék feletti. Amennyiben nincs ilyen minőségű földünk - márpedig Kárpátaljára általában nem jellemző az ennyire magas humusztartalom -, valamilyen szerves anyaggal kell feldúsítani a talajunkat, amire a leginkább a szerves trágya alkalmas. A szerves trágyának kifejezetten érettnek kell lennie.

Akár támrendszeren, akár síkművelésben termesztünk, trágyatakarékos az a termesztési mód, amikor csak a sorokat vagy csak az ültetési fészkeket trágyázzuk. Ezek a trágyázási módok lényegesen munkaigényesebbek, ám figyelembe véve a jelenlegi trágyaárakat, valamivel talán jobban járnak a gazdák, ha nem sajnálják a munkát.

Az uborka sekélyen gyökeresedő növény, 20 cm-nél mélyebbre általában nem hatolnak le a gyökerei. Ebből következik, hogy a talaj felső rétegének lazának, levegősnek kell lennie. A gazda ezen úgy segíthet, hogy bakhátat alakít ki.

- Mit kell tudnunk a fajtaválasztásról?

- Némelyik konzervgyár komoly kritériumokat támaszt a termesztett fajtákkal kapcsolatban. Az egyiknek megfelel a "sima", azaz az aprótüskés uborka is, míg a másik kifejezetten a "szemölcsös" amerikai típusúakat hajlandó csak felvásárolni. A gazdálkodók véleménye is eltér e tekintetben. Verbőc környékén például az aprótüskésre esküsznek. Szerintük a "szemölcsös" kevesebbet terem, bár ezt a gyakorlat eddig nem igazolta, miközben az a tapasztalat, hogy az utóbbi iránt nagyobb a kereslet.

A növekedési erély tekintetében is jelentős különbség van az egyes fajták között. Az erős növekedési erélyűeket leginkább szabadföldre javasolnám, mert így lehet kialakítani a megfelelő "termőfalat" a kordonon. Hajtatásban viszont a csekélyebb növekedési erélyű, kisebb levelű fajták ajánlottak. Ez utóbbiak jellemzően partenokarp, öntermékenyülő fajták, ami kifejezetten hasznos a fólia alatt, ahol a széljárás és a rovarok beporzó képessége sokkal kisebb, mint szabadföldön, síkművelésben. Nem érdemes lemondani azonban a túlnyomóan nővirágú fajtákról sem, amelyek idegen beporzásúaknak számítanak. Ezek vetőmagja lényegesen olcsóbb, mint az öntermékenyülő fajtáké, valamivel későbbi termésűek, de a termés aránya gyakorlatilag megegyezik a partenokarp fajtákéval.

Ami a síkművelést illeti, a túlnyomóan nővirágú fajták termesztése ajánlott olcsóságuk miatt. Egyaránt elképzelhető a soros és a fészkes vetés is. A sortávolság legyen 1 méter 20 cm, a szemek közötti távolság pedig fajtától függően 15-25 cm. Soros vetésnél mintegy 3-4 kilogrammnyi vetőmaggal kell számolnunk hektáronként. Fészkes vetésnél lényegesen kevesebbel, mintegy 30-50 dekányi vetőmaggal megúszhatjuk a dolgot, miután nagyobb távolságra vetünk, s 3-4 mag kerül egy fészekbe azonos sortávolságnál.

Felhívnám a gazdálkodók figyelmét arra, hogy síkművelésnél egy 10-15, esetleg 20 százaléknyi palántanevelésre is készüljenek fel. Szabadföldi termesztésnél ugyanis számolni kell azzal, hogy a magok egy része nem kel ki. Arról a részről, ahol a mag nem kel ki, termésre sem számíthatunk, ezért az üres foltokat pótolni kell.

- Mikor és hogyan vessünk?

- Amennyiben helyre vetünk, vidékünkön mindenképpen meg kell várni a tavaszi fagyok veszélyének elmúltát, ami május 13-15-re tehető. Ezután általában hirtelen felmelegedés következik. A talaj hőmérséklete a vetés pillanatában feltétlenül haladja meg a 15 fokot 8 cm mélyen.

Ne vessünk se túl sekélyen, se túl mélyen! Az ideális vetésmélység az uborka esetében 3 cm. Nagyon kötött talaj esetén, ami nem túl előnyös az uborka számára, ez a mélység lehet még kisebb is.

Jó körülmények között a magok 3-4 nap alatt kikelnek.

- Mit kell tudnunk a növényvédelemről, az uborka gondozásáról?

- Az esetek többségében számolhatunk valamilyen talajlakó kártevő kártételével, úgyhogy ajánlatos talajfertőtlenítőt használni. Ez lehet a jól ismert Basodin, Basamid vagy pedig a Force. Az adagolásra vonatkozó tudnivalók fel vannak tüntetve a csomagoláson.

Az uborka legérzékenyebb része a gyökérzete. Ebből következik, hogy el kell utasítanunk mindenféle gyomirtó szer használatát, azaz marad a mechanikai gyomirtás. Mivel azonban a növény nagyon sekélyen gyökerezik, a kapával is óvatosan kell bánni, azaz legfeljebb csak horolni, sarabolni szabad, meglazítani a talaj felső rétegét. Semmiképpen sem kapálhatunk mélyen, s nem használhatunk motoros kapát sem.

Aki hajlandó vállalni a költségeket, annak tudnia kell, hogy az uborka mindenképpen meghálálja a talajtakarást és a csepegtető öntözés kiépítését. Gyakorlatilag alig vannak manapság Kárpátalján, akik más módszerrel termesztenének uborkát. Nagyon hasznos, ha fekete fóliával takarjuk az uborkasorokat, a sorközökre pedig valamilyen szerves anyagot, például szalmát vagy faforgácsot szórunk. A takarás alatt intenzívebb a talajélet, könnyebben felmelegszik a föld. Nem taposódnak, az eső nem veri, így tisztábbak maradnak a növényeink. Ráadásul kevesebb nedvesség párolog el, azaz locsolnunk is kevesebbet kell. A fekete fóliát feltétlenül lyukasszuk ki egy villával, hogy be tudjon szivárogni alá a nedvesség. A talajtakaró alá fektessünk tízes osztatú csepegtetőcsövet, amivel megoldható az öntözés és a tápoldatozás is. (Folytatjuk)

pszv