A 10. év

2010. január 15., 09:00 , 470. szám

Tizedik évfolyamába lépett Kárpátalja legnagyobb példányszámú, nem állami fenntartású magyar hetilapja, a Kárpátalja. 2001-ben kezdődött meg az olvasóval közös, máig tartó kalandunk a hírek és események világában.

2001- Próbaszámunkban, amely tulajdonképpen még 2000-ben, néhány nappal újév előtt jelent meg, beszámoltunk arról, hogy a hatóságok menekülttábor létrehozását tervezik a Nyugatra igyekvő, ám Kárpátalja területén lefülelt illegális bevándorlóknak a Munkács melletti Pósaháza közelében. Azóta a tábor a lakosság tiltakozása ellenére megépült, majd meg is szűnt. A sors fintora, hogy éppen ebben, immár 470. számunkban adunk hírt arról a lapértesülésről, miszerint az illegális bevándorlók elhelyezésére szolgáló újabb kárpátaljai létesítmény megépítését fontolgatják Kijevben.

2002- Az év fő témája a tavaszi parlamenti választás volt. A Beregszász központú, magyar többségű választókörzetben, az egyedüliben, ahol a magyarság jelöltjének esélye volt képviselői mandátumot szerezni, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke szerezte meg a legtöbb szavazatot, a különböző szintű választási bizottságok változatos praktikákkal mégis a hatalompárti, az SZDPU(o) támogatását élvező Gajdos Istvánt hozták ki győztesnek, s tették meg parlamenti képviselőnek. Lapunk munkatársai ekkoriban gyakorlatilag huszonnégyórázva igyekeztek tudósítani a fejleményekről. Sajnos a hetekig húzódó fellebbezések és perek sem segítettek érvényre juttatni az igazságot. Egészen 2008 februárjáig kellett várni ahhoz, hogy a Kárpátalja beszámolhasson az strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság Kovács Miklós beadványa nyomán született döntéséről, amely jogellenesnek minősítette az ukrán hatóságok majd hat évvel azelőtti eljárását.

2003- Májusban arról számolhattunk be, hogy visszanyerte régi fényét Beregszászban az egykori Royal Szálló, amelyben a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola (ma: II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) szakkollégiuma működik. A magyar állami támogatással, több hónapos munkával megvalósított rekonstrukció eredményeként visszanyerte egykori szépségét az épület reprezentatív homlokzata, s így a városközpont egy újabb szelete kapta vissza eredeti arculatát.

2004- Ez az esztendő újra a politikai harcokról, a narancsos forradalomról szólt, s a Kárpátalja folyamatosan ott volt a megyei események forgatagában. Újságíróink nem hírügynökségi tudósításokból, hanem a helyszínen szerzett személyes tapasztalataik alapján számoltak be az év második felében egymást érő nagygyűlésekről és tüntetésekről.

2005- Győzött a narancsos forradalom, "menekülnek a szocdemek" - írtuk még lelkesen az év elején, ám rövidesen csalódnunk kellett az ellenzékiekből lett új hatalmasokban is, így azután ismét az emberek mindennapi gondjai, a kisebb közösségek ugyancsak érdekes hétköznapjai kerültek a hírek középpontjába. Februárban például megírtuk, a munkácsi járási Barkaszón falugyűlés döntött arról, hogy kezdeményezik a község különválását Szernyétől. Bár a kezdeményezők mintegy 1800 támogató aláírást gyűjtöttek össze, a különválás ellenzőinek sikerült megtorpedózniuk az ügyet, tudtuk meg Séra Gyulától, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnökétől, aki szerint a tavaszi helyhatósági választás jó alkalom lehet arra, hogy ismét felvessék a kérdést. Az év legfájóbb vesztesége Fodó Sándornak, a KMKSZ alapító elnökének hirtelen halála volt májusban. Az sem tartozott éppen a felemelő élmények közé, amikor június végén munkatársaink szeme láttára égett le az egykori beregszászi kaszinó tetőzete.

2006 - Januárban egyszerre számolhattunk be arról, hogy ötéves lett a Kárpátalja, s hogy menesztették a Jehanurov-kormányt, azaz egy újabb "választásokban gazdag" évnek néztünk elébe. Az egyik legemlékezetesebb esemény mégis a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozója volt, amelyet augusztus közepén rendeztek meg a Kárpát-medencei magyar református egyházkerületekben több helyszínen, így Kárpátalján is. Augusztus 16-án több mint hatezren gyűltek össze a tiszapéterfalvai stadionban megrendezett ünnepi alkalomra, ahol többek között Erdélyi Géza, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke, dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és dr. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette az igét. Ott voltunk ugyanezen évben a budapesti augusztus 20-i ünnepségeken is, amikor a szokatlanul erős vihar miatt pánik tört ki a Duna-parti tűzijátékra kíváncsi több tízezres tömegben.

2007 - Ebben az évben lapunkban megjelent Kárpátalja történetének minden bizonnyal első folytatásos képregénye. A Szent István királyunk életét feldolgozó történetet Kész Barnabás szerkesztette és rajzolta meg. Mezőgecsén és környékén a falu határában kialakított katonai radarállomás jövője korbácsolta fel az indulatokat. Kárpátalján valószínűleg az első, s azóta is példa nélküli eseményről számolhattak be tudósítóink, amikor írtak arról a meghallgatásról, amelyen a radarállomás s az ukrán légierő képviselői beszámoltak a lakosságnak a bázison folyó tevékenységről.

2008 - Azon ritka esztendők egyikeként vonul be 2008 Ukrajna történetébe, amelyekben nem rendeztek országos választásokat. Újságíróink mégsem unatkoztak, hiszen hétről hétre be kellett számolnunk például arról, milyen következményekkel jár a kárpátaljai magyarságra nézve Magyarországnak a schengeni határőrizeti rendszerhez való csatlakozása, illetve az ukrán-magyar kishatárforgalmi egyezmény életbe lépése. Olvasóink képviseletében ott lehettünk, amikor valamivel több mint 83 esztendő után "visszaszállt" régi helyére a munkácsi millenniumi emlékmű turulmadara, s annak is tanúi voltunk, miként avatták fel 12 év késéssel a Vereckei-hágón a honfoglalási emlékművet.

2009 - Tavaly márciusban beszámolhattunk a KMKSZ XX., jubileumi közgyűléséről. Áprilisban viszont arról kellett hírt adnunk, hogy a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyta azokat a 2006-ban és 2007-ben született bírósági határozatokat, amelyek a beregszászi római katolikus egyházközség Rákóczi téri ingatlanjait ismét a város tulajdonába rendelték. Ott voltunk, amikor júniusban turulszobrot avattak Eszenyben, s decemberben munkatársunk abban a megtiszteltetésben részesült, hogy interjút készíthetett a Rákóczi-főiskola meghívására Beregszászba látogató Kányádi Sándorral, a kortárs magyar költők fejedelmével. Ez az év mégis elsősorban arról marad emlékezetes mindannyiunk számára, hogy az ukrán kormánynak, úgy tűnik, eltökélt szándéka lerombolni a hosszú évtizedek munkájával kiépített kárpátaljai magyar oktatási rendszert, s a folyamat leghúsbavágóbb következményeként 2009-től nem lehet magyar nyelven emelt szintű érettségi vizsgát tenni. Hacsak ez a 2010. - a Kárpátalja számára 10. - év nem hoz igazán sorsfordító eseményeket.

Amikor egy újságíró rendre olyan sorsfordító és felemelő események, találkozások szemtanúja, krónikása, s néha tevékeny résztvevője is lehet, mint amilyenekké a Kárpátalja munkatársai válhattak az elmúlt esztendők során, kárpótolva érzi magát mindazon nehézségekért és megaláztatásokért, amelyekkel a szabad kárpátaljai magyar sajtó megszületése, a kárpátaljai magyarság ügyének szolgálata járt. Reméljük, olvasóink sem bánták meg, hogy velünk tartottak az elmúlt években, s a jövőben is velünk portyáznak majd hírekre, kommentárokra, véleményekre vadászva.

hk