Törvények és hivatalok

Kell-e engedély az árnyékszék építéséhez?

Néhány kisebb átépítéshez már nem szükséges az építész engedélye vagy láttamoztatása - az új kormányrendelet azért továbbra sem sok szabadságot engedélyez az építkezni vagy átépíteni szándékozó polgárnak.

Őseink még hivatalnoki engedélyek tömkelege nélkül építették a házaikat, s évszázadokig laktak bennük, időről időre átépítve azokat a kényelemről alkotott elképzeléseiknek megfelelően. Ezek a paloták, kastélyok, villák, lakó- és bérházak azóta is szilárdan állnak. A szovjet és az újabb kori ukrán hivatalnokok viszont arra kényszerítenek bennünket, hogy a legkisebb módosítás, alaprajz-változtatás okán térdig koptassuk a lábunkat a hivatalokban, ami hosszú hónapokat vesz igénybe (a megvesztegetésre szánt összegekről nem is szólva).

A közelmúltban megjelent a miniszteri kabinet rendelete Az előkészítő és építési munkálatok végzésére vonatkozó engedélyek kiadásával kapcsolatos némely kérdések címmel, amely a lakosságnak az engedélyeztető struktúrákkal való párbeszédét lenne hivatott megkönnyíteni. Az alábbiakban abból adunk egy kis előzetest, mit jelentenek a gyakorlatban az életbe lépett módosítások.

Mihez nem kell az építész?

Akik úgy döntöttek, hogy áttervezik lakásukat vagy megtervezik lakóházukat, immár egy sor módosítás esetében nem kötelesek egyeztetni az elképzeléseiket az állami építészeti hatósággal. Vagyis, adott esetben nem kell megbízni egy tervezőirodát (természtesen olyat, amely rendelkezik a hatósági licenccel), hogy 2-5 ezer hrivnyáért készítse el a lakóhely átépítésének tervdokumentációját, nem kell jóváhagyatni azt, megszerezni a hivataloktól a végrehajtás műszaki feltételeit, mielőtt nekilátnánk a kivitelezésnek. A munkálatok befejezése után sem kell majd beszerezni az építészek jóváhagyását, mielőtt a hivatalközi járási bizottság átvenné a megújított objektumot.

Azonban még mielőtt bárki munkához látna, azt javasoljuk, hogy tanulmányozza át alaposan az engedélyeztetési folyamatoknak a rendelethez csatolt leírását, miután az továbbra is kellően nyakatekert és bonyolult, ahhoz, hogy megkeserítse a polgár életét.

Mit szabad?

Mindjárt jegyezzük meg, hogy hivatali engedély híján is csak az építészeti-tervezési követelmények és az állami építőipari normák betartásával lehet átalakítani a lakásokat. A legfontosabb, hogy a tűzfalakhoz hozzányúlni semmilyen körülmények között sem szabad, ami érthető is, hiszen ezek képezik az épület vázát. Engedélyezett viszont például a laktér növelése céljából az építészek előzetes hozzájárulása nélkül lebontani a kályhákat, kandallókat (köszönjük! - ugyan hány ilyen van az emeletes lakóházakban?!), valamint a kamrákat és félemeleteket, áthelyezni az ajtókat és ablakokat, továbbá beüvegezni a balkonokat és loggiákat stb.

A vidéki lakosságnak, ha saját lakóházat építenek, valamint azoknak a városlakóknak, akik nyaralót vagy udvarházat birtokolnak, illetve olyat építeni terveznek, ugyancsak lehetőségük van arra, hogy bizonyos esetekben elkerüljék az építészeket. Például nincs szükség az engedélyükre az alacsony nyomású földgáz- és a villamos hálózatokhoz való csatlakozáshoz, a tűzvédelmi riasztórendszer kiépítéséhez, a zárt helyiségben a robbanásveszélyes gázkoncentrációt jelző rendszerek alkalmazásához. Ezenkívül saját belátásunk szerint állíthatunk fel a telkünkön úgynevezett ideiglenes építményeket, amelyek nem rendelkeznek alappal, mint amilyenek például a nyári lugasok és pavilonok, a melegházak, a zuhanyozók és a vécék. Szakértők szerint érdekes ez az utóbbi kitétel, hiszen minden rendes gazda éppen hogy az alapozással kezdi az árnyékszék felhúzását. Akkor hát a jó budihoz is építési engedély szükséges? A jelek szerint meg kell várni, amíg a hivatalnokok is hozzájárulnak egy megbízható árnyékszék megépítéséhez...

Marad az engedélyeztetés

Az új rendelkezés nem törölte el azt az előírást, mely szerint jóvá kell hagyatni a különféle hivataloknál a lakásátépítési, illetve telekbeépítési tervek alapján elvégzett munkálatokat. Hivatalosan ezekért az eljárásokért "csekély" illetékeket kell fizetni, amelyeknek összege nem változott.

Sajtóértesülések szerint

- a tűzoltókkal való egyeztetés az objektum tűzbiztonsági alkalmasságáról 66 hrivnyába kerül;

- a gázművek illetékeseinek szakvéleménye a terveknek az általuk támasztott követelményeknek való megfeleléséről 125 hrivnyát kóstál;

- a távhőszolgáltatók, miután meggyőződnek arról, hogy az építtető nem sértette meg az előírt normákat, 64 hrivnyáért láttamoztatják a dokumentációt;

- a közegészségi és járványügyi állomás 40 hrivnyát vesz el a tervezet tanulmányozásáért;

- végül a műszaki nyilvántartási hivatal, a BTI 108 hrivnyát kér majd a megújult lakóhely műszaki leírásának kiadásáért.

Összesen tehát 403 hrivnyát fizetünk "szimbolikusan" az engedélyeztetésért. Csakhogy a szakemberek mindig felfednek egy sor hibát a tervekben, amelyeket ki kell javítanunk. Ezek a hibák legtöbbször jelentéktelenek, de valahányszor felbukkan egy, kezdhetjük elölről az engedélyeztetést. Hogy elkerüljük a hiábavaló hivataljárást, minden hivatalnoknak külön-külön a "lelkére kell beszélnünk", márpedig minden hivatalnok lelkének megvan a maga ára, mutatnak rá a szakértők.

Mit szabad és mit nem?

Az új rendelkezés nem változtatott a lakásátépítéssel kapcsolatosan engedélyezett, illetve tiltott eljárások listáján, akárcsak a szabálysértésért kiróható büntetésen sem. A szabálysértési törvénykönyv 150. paragrafusa értelmében mindössze 17-50 hrivnya büntetés szabható ki az önkényes és a rendelkezéseknek nem megfelelő átépítésért. Azonban a vonatkozó jogszabályok értelmében a hatóságok kötelezhetik a szabálysértőt arra, hogy saját költségén állítsa helyre az eredeti állapotot. Természetesen reménykedhet az ember abban, hogy a hivatalos szervek nem veszik észre a végrehajtott módosítást. Csakhogy eljöhet az a pillanat, amikor szeretnénk jelzáloghitellel terhelni, eladni, elcserélni vagy odaajándékozni az ingatlant. Ilyenkor szükség van a BTI igazolására, amit azonban nem kaphatunk meg, ha megsértettük az előírásokat. Ezért érdemes tudni, mit szabad, és mit nem (nagyon).

Szabad:

- növelhető a lakóhelyiségek mérete a folyosók és mellékhelyiségek rovására;

- növelhető a vizesblokk területe a fürdőszoba és vécé egybenyitásával, a folyosó egy részének hozzácsatolásával;

- nyílások vághatók az egyes helyiségek közötti falakon, amennyiben azok nem főfalak;

- étkező alakítható ki a konyhából és a vele szomszédos szobából a válaszfal lebontásával, amennyiben nem tűzfalról van szó;

- áthelyezhetők vagy megszüntethetők a bejárati ajtók vagy az ablakok, amennyiben a módosítás nem érinti a főfalakat.

Tilos:

- növelni a vizesblokk méretét a lakószobák rovására;

- egyesíteni a loggiákat és balkonokat más helyiségekkel a köztük lévő válaszfal elbontása révén; függetlenül attól, hogy tűzfalról van-e szó vagy sem;

- kivezetni a loggiára vagy a balkonra a központi fűtés fűtőtesteit;

- elbontani a szellőztető csatornákat;

- a tatarozás során eltávolítani a padlózat hangszigetelését;

- tilos a lakások vertikális egyesítése az emeletek közötti választóelemek részleges vagy teljes megbontásával.

pszv