A parlament leváltotta a kormányt

A rutinszerűen folyó parlamenti veszekedések és vádaskodások közepette kedden megszűnt az ukrán kormánykoalíció, szerdán délelőtt pedig a Legfelsőbb Tanács megszavazta a Régiók Pártja (PR) által a Julija Timosenko (felvételünkön) vezette kabinet ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt.

Bár a kormány ellen szerdán szándékoztak bizalmatlansági szavazást tartani a parlamentben, a koalíció már egy nappal korábban szétesett, miután nem nyújtották be Volodimir Litvin házelnöknek a többség létét bizonyító legalább 226 képviselői aláírást.

Mint ismeretes, a koalíciót, azaz a parlamenti többséget Julija Timosenko Blokkja (BJUT, 155 képviselő), a Mi Ukrajnánk – Népi Önvédelem (NU–NSZ) frakciója (72 képviselő) és Litvin Blokkja (BL, 20 képviselő) alkotta eddig. Február 17-én azonban életbe lépett a Legfelsőbb Tanács működését szabályozó új rendelkezés, melynek értelmében a parlamenti többség fennállását bizonyító egyik dokumentumnak a koalíciót támogató képviselők aláírásukkal szentesített névsorának kell lennie. Litvin házelnök akkor tíz napot adott a képviselőknek a szükséges okmányok benyújtására, ám a kormánytöbbség fő erejét képező BJUT mindjárt jelezte, hogy nem szándékozik produkálni a kért aláírásokat, miután a jelenlegi koalíció megalakulásának pillanatában még nem létezett ilyen törvényi követelmény. Egy nappal a határidő lejárta előtt az NU–NSZ is megtagadta az aláírások benyújtását, így Litvin abban a kényelmes helyzetben volt kedden, hogy anélkül mondhatta ki a koalíció felbomlását, hogy meg kellett volna indokolnia pártja álláspontját e kérdésben.

A koalíció napjai egyébként e cirkuszi elemek nélkül is meg voltak számlálva, hiszen mind Litvin, mind a Juscsenko exelnököt támogató NU–NSZ tárgyalt már a Régiók Pártjával egy új parlamenti többség létrehozásának lehetőségéről, Viktor Janukovics államfő pedig mindjárt megválasztása után bejelentette, hogy Julija Timosenkónak távoznia kell posztjáról. Ezek után a kormányfő felháborodása szövetségesei árulása, azaz a koalíció megszűnésének kimondása miatt már csak rutinszerű színjáték volt, amint az is, hogy a parlament elnökének eljárását törvénytelennek kiáltotta ki. Timosenko egyébként egyenesen azzal vádolta meg Litvinéket és az NU–NSZ-t, hogy lerombolták a demokrácia "utolsó barrikádját". Bizonyos jelek ugyanakkor arra utalnak, hogy Julija Volodimirivna már ekkor beletörődött a vereségbe, hiszen kedden délután arról beszélt, hogy ellenzékbe vonul, s a "valódi nemzeti-demokratikus erők összefogását" tűzte ki célul.

Szerdán délelőtt azután a parlament némi hezitálás és rutinszerű viták után, mégis viszonylag könnyen megszavazta a Régiók Pártja által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amely vétkesnek mondja ki a kormányt az országban kialakult társadalmi-gazdasági helyzetért, s amely a kabinet lemondását vonja maga után. A teremben jelen lévő 286 képviselőből 243 szavazott igennel az indítványra, köztük a PR 172, az NU–NSZ 15, az Ukrán Kommunista Párt 27 és a BL 19 képviselője, továbbá a határozat mellett szavazott 3 független honatya és némi meglepetésre a BJUT 7 képviselője is.

A honatyáknak most 30 napjuk van arra, hogy új többséget alakítsanak ki a törvényhozásban, ellenkező esetben Viktor Janukovics államfőnek jogában áll majd feloszlatni a parlamentet, s új választásokat kiírni. Elviekben mind Litvin Blokkja, mind az NU–NSZ hajlandó az együttműködésre a Régiók Pártjával, s még a kommunistákkal is, így a többség megalakításának nincs matematikai akadálya, megfigyelők szerint ugyanakkor igen nehéz lesz összeegyeztetni az egyes képviselői csoportok igen eltérő érdekeit. Ez a huzavona akár még rendkívüli parlamenti választásokhoz is vezethet, bár pillanatnyilag ez ellen szól, hogy ebben valójában egyik frakció sem érdekelt.

hk