Testre szabják a törvényeket

2010. március 12., 09:00 , 478. szám

Alighogy felesküdött Ukrajna Alkotmányára, Viktor Janukovics államfő máris pillanatnyi politikai érdekeihez idomítja a jogszabályokat, mutatnak rá megfigyelők annak kapcsán, hogy a Legfelsőbb Tanács kedden módosította a házszabálynak a parlamenti többség létrehozására vonatkozó előírásait.

A történet még március másodikán kezdődött, alig néhány nappal Viktor Janukovicsnak az államfői tisztségbe történt beiktatását követően, amikor Volodimir Litvin házelnök bejelentette a jelenlegi kormányt támogató koalíció megszűnését, amelyet Julija Timosenko választási tömörülése, a BJUT, valamint a Viktor Juscsenko exelnök vezette NU–NSZ és Litvin Blokkja alkotott. A háttérben ekkor már javában folytak az alkudozások az új parlamenti többség létrehozásáról, az azonban nyilvánvaló volt, hogy Viktor Janukovicsnak nem lesz egyszerű dolga, ha le kívánja váltani a kormányfői posztról ellenlábasát, Julija Timosenkót. A probléma oka igen egyszerű volt: a parlamenti frakciók, de az egyes képviselők is a legkülönfélébb követelésekkel álltak elő az új kormánykoalícióhoz való csatlakozásukért cserébe. A szakértők már éppen aggódni kezdtek amiatt, hogy a frissen megválasztott elnöknek nem sikerül összetákolnia egy új kormánykoalíciót, s ezért előrehozott parlamenti választásokat kell majd kiírnia, ám a jelek szerint a

Régiók Pártjánál úgy döntöttek, hogy amennyiben a törvények szabta keretek nem teszik lehetővé a felmerült probléma megoldását, úgy az a legkézenfekvőbb eljárás, ha egyszerűen a saját igényeikhez idomítják a jogszabályokat.

Ennek szellemében a Legfelsőbb Tanács múlt héten megvitatta, s első olvasatban meg is szavazta azt a törvénytervezetet, amely oly módon változtatta meg az ukrán parlament tevékenységét meghatározó házszabályt, hogy már nem csupán képviselői frakciók alkothatnak koalíciót, hanem egyes képviselők is csatlakozhatnak ahhoz. Az elképzelés lényege az lehetett, hogy elérjék, a hatalmon lévőknek ne kelljen teljes frakciókkal kiegyezniük a koalíció létrehozása érdekében, ehelyett legyen elegendő megszerezni a szükséges számú honatya szavazatát az alkotmányos többség eléréséhez. Nyilván úgy gondolták, ez lényegesen egyszerűbb feladat, arról nem is szólva, hogy az efféle egyedi alkukból a közvéleményt is könnyebb kizárni, mint egy két párt közötti megállapodásból.

Ezek után hiába hördült fel az ukrán közvéleménynek és a sajtónak az a része, amely még fontosnak tartja a demokratikus játékszabályok betartását, mondván a törvénymódosítás ellentétes az Alkotmány idevágó rendelkezésével, a megvásárolhatóságnak ezen az intézményesítésén fellelkesült honatyák kedden ismét, második olvasatban is megszavazták a törvénymódosítást.

Hogy milyen következményekkel jár a parlamenti házrend fentebb vázolt újraszabása, azt mindjárt a törvény elfogadásának mikéntje megmutatta azoknak, akik eddig esetleg még kételkedtek volna a törvénymódosító indítványt benyújtók indítékaiban. A tervezetre második olvasatban a Régiók Pártja (172 képviselő) és Ukrajna Kommunisa Pártja (27 képviselő) mellett igennel szavazott a házelnök Litvin kivételével saját blokkjának valamennyi (19) képviselője, négy frakción kívüli, azaz független honatya, továbbá a BJUT hét képviselője és hatan az NU–NSZ-ből is.

Az újságírók még a keddi szavazás előtt feltették a kérdést Olekszandr Jefremovnak, a Régiók Pártja parlamenti frakcióvezető-helyettesének, vajon nem azért van-e szükség a házszabály megváltoztatására, mert az NU–NSZ frakcióját nem sikerült teljes egészében rábeszélni az új koalícióhoz való csatlakozásra. Jefremov természetesen tagadta az állítást, azonban elhangzott a szájából egy több mint cinikus mondat, amelyből érthetett, aki érteni akart. Szerinte az események további alakulásának két lehetséges módja van: a képviselők vagy megszavazzák a parlament feloszlatását – "Amennyire értem, kevesen vannak a teremben, akik ezt akarnák" – szúrta közbe –, vagy összefognak az új többségi koalíció létrehozására.

Maga Janukovics a sajtónak nyilatkozva úgy vélte, hogy az új koalíciónak és az új kormánynak mielőbb meg kell alakulnia, mert fogytán a választók türelme, no meg egy újabb választásra sincs pénz. Ezek után aligha kétséges, hogy aláírja-e a parlament által elfogadott jogszabályt. Ha azonban így tesz, mindjárt egy durva alkotmánysértéssel kezdi elnöki működését, mutatnak rá elemzők.

Egyelőre megválaszolatlan a kérdés, hogy a pénztelenség emlegetése nem azt jelenti-e, hogy a közeljövőben nemcsak a parlamenti, de az önkormányzati választásokat sem szeretnék megtartani a Bankovaján, azaz az elnöki rezidencián. De hosszú távon ennél is fontosabb, hogy képviselők egy csoportja időközben az alkotmánybírósághoz fordult a koalíció létrehozását érintő házszabály-módosítás miatt. Az eset így talán mindjárt arra is választ adhat, hogy mire számíthatunk hosszabb távon az elkövetkező Janukovics-érában. Ha ugyanis a taláros testület most helyben hagyja a szóban forgó jogszabály-módosítást, úgy csak találgathatunk, milyen következményekkel jár majd egy az államfő által minap megpendített esetleges alkotmánykorrekció, amivel a 2004 végi alkotmányreformot vizsgálnák felül.

hk