Trianon mai szemmel

Rákóczi-napok a beregszászi főiskolán

2010. március 26., 09:00 , 480. szám

Ezzel a címmel tartott előadást hétfőn a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán dr. Ormos Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a kérdés szakavatott ismerője. Előadása kedvcsináló, problémafelvető bevezetésként szolgált a beregszászi főiskola e témának szentelt szerdai konferenciájához.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola minden évben megrendezi az immár hagyományos Rákóczi-napokat, s ezen belül egy-egy napot a kárpátaljai magyarság vagy a magyar nemzet egészét foglalkoztató aktuális kérdéseknek szentelnek – jelezte köszöntőjében dr. Soós Kálmán, az oktatási intézmény rektora. Mint mondta, idén lesz kilencven éve, hogy megszületett a trianoni békediktátum, s a főiskolán úgy gondolták, az évforduló apropóján illő körbejárni ezt a témát.

A trianoni békeszerződést senki sem vonta vissza, senki sem érvénytelenítette, a helyzet mégsem ugyanaz, mint 90 évvel ezelőtt – jelezte előadásában Ormos Mária. Mint rámutatott, a békeszerződés tucatnyinál is több passzusa közül mára csupán egyetlenegy maradt érvényben lényegében változatlan formában, mégpedig az országhatárokról szóló rész. De még ez a változatlanság sem abszolút, vélte az előadó, aki súlyos, csonkítással járó műtétnek alávetett emberhez hasonlította a Trianon utáni Magyarországot. Mint rámutatott, az évek múlásával ez a kezdetben elfogadhatatlannak tűnő helyzet is megszokottá válik, ha nem is természetessé. "Elfogadja a megcsonkított ember, hogy így, és lehetőleg ebben a helyzetben is jól, boldogan kell élnie, mert az emberi létnek ez az értelme. Ez nyilván megalkuvásokkal, állandó odafigyeléssel jár, s időről időre minden újra feltámad, de az ember mégis él, és azt az életet éli, amelyet egyáltalán élhet" – fogalmazott.

Ormos Mária ezen túl arra is rámutatott, hogy napjainkban olyan módon és mértékben változik a világ – amit talán Kárpátalján még nem lehet annyira érzékelni –, hogy a határok átjárhatókká válnak, oldódnak azok a görcsök, amelyeket ezek a határok okoznak, s "a nyílt gyűlölködést sem tartják úri erénynek" immár Európában. Az előadó szerint a trianoni traumák oldódását szolgálja az is, hogy az európai nemzetállamokban egymás után hallatják hangjukat ismét a kisebbségek, s az egyre elfogadottabbá váló autonómiáik révén oldják a merev nemzetállami kereteket.

Előadása további részében Ormos Mária mindenekelőtt azokat az okokat boncolgatta, amelyek a trianoni békediktátum Magyarország számára oly előnytelen feltételeinek megfogalmazásához vezettek. A professzor kitért a szerződés utóéletére, következményeire is, különös tekintettel arra, miért volt lehetetlen annak revíziója a 20. században.

Az előadást követően a hallgatók által feltett kérdések jelezték, melyek történelmünk e tragikus fejezetének azon momentumai, kérdései, amelyek máig beforratlan sebként sajognak az emberek lelkében, s amelyekre választ továbbra sem találunk – vagy talán nem is akarunk találni. Közrejátszottak-e a Károlyi-kormány mulasztásai abban, hogy ennyire súlyosak voltak a magyarságra kiszabott békefeltételek, s mit "köszönhetünk" e tekintetben a Tanácsköztársaságnak? Hogyan ítélhető meg a Horthy-korszak revíziós politikája, s mennyire vált belpolitikai kérdéssé a békefeltételek újratárgyalásának kérdése? A számtalan válaszra váró kérdés megmutatta, hogy a téma "kitárgyalásához" valóban nem elégséges egyetlen, mégoly lényegre törő előadás, ugyanakkor Ormos Mária gondolatai és felvetései kiváló vitaindítónak bizonyultak a Rákóczi-napok további programjaihoz.

Kedden a téma iránt érdeklődők megtekinthették a főiskola filmklubjában Koltay Gábor Trianon című dokumentumfilmjét, s szerdán, lapzártánkkal egy időben kerül sor a főiskola Kossuth téri épületének Esztergom termében a tulajdonképpeni konferenciára. A fórumon a tervezett program szerint a téma olyan neves szakembereinek előadásai várhatók, mint például dr. Romsics Ignác, az egri Eszterházy Károly Főiskola tanára, dr. Zeidler Miklós, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem adjunktusa, vagy dr. Raffay Ernő, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem docense. A kérdéskör kárpátaljai vonatkozásait dr. Brenzovics László, a Rákóczi-főiskola tanára világítja meg. Több tervezett előadás témája a trianoni kérdéskör iskolai oktatásának helyzetével és lehetőségeivel kapcsolatos.

szcs