Kiállítás a Beregvidéki Múzeumban

Adalékok a Bethlen-kastély történetéhez

2010. április 2., 10:00 , 481. szám

A beregszászi Gróf-udvart – sokan Bethlen- vagy Rákóczi-kastélyként is emlegetik – az ukrán hatóságok 1629-ben épült műemlékként tartják nyilván, csakhogy az épület valószínűleg a XV. századnál is sokkal régebbi, különösen az épület alatt lévő, ma már teljes egészében a föld alá süllyedt, bolthajtásos pince. Azt tudjuk, hogy Erzsébet királyné 1320-tól udvart tartott fenn a mai Beregszászban – mondta el lapunknak Sepa János, az említett épületben működő Beregvidéki Múzeum igazgatója annak kapcsán, hogy az intézményben kiállítás nyílt az épület történetére vonatkozó levéltári anyagokból.

A március 25-től egy hónapig látható kiállítás ünnepélyes megnyitóján Marija Jeremkina, a Kárpátaljai Megyei Levéltár Információ-felhasználási Osztályának vezetője hangsúlyozta: "A Beregszász és talán az egész környék egyik legrégebbi épületének múltját feltáró dokumentumokat igyekeztünk munkatársaink segítségével összegyűjteni, és a megtalált okmányok másolatait állítottuk ki itt, a Beregvidéki Múzeumban. Ezek olyan anyagok, amelyeket tudtommal még soha senki nem publikált. Mindenkinek ajánljuk, aki érdeklődik vidékünk és városunk története iránt. Arra biztatom a diákokat, történelem szakos hallgatókat, hogy keressék fel a megyei levéltár beregszászi részlegét és kutassák vidékünk gazdag múltját."

Szergej Viszkvarkótól, a levéltár információ-felhasználási osztályának főspecialistájától, a történelemtudományok kandidátusától megtudtuk: "Kevés az épülettel kapcsolatos okmány őrződött meg a levéltárunkban, rajzokat, terveket nem is találtunk. A legrégebbi általunk megtalált dokumentum, ami említi ezt az épületet, 1568-ból datálódik, amikor is domonkos rendi kolostor működött itt, amelynek jobbágyai adómentességet kaptak a királytól. A leleszi konvent iratanyagainak lajstromából kiderült, hogy 1568-ban egy Antonius Zahel de Dalnok nevű nemes törvénytelenül költözött be az épületbe, egy másik dokumentum szerint 1574-ben itt laktak Gáspár és Baltazár nevű fiai is. 1639-ben egy királyi rendelet már nekik adta ezt az épületet, majd a domonkosok 1741-ben kérik vissza egykori vagyonukat. A kiállítás tárlóiban a későbbi korokból egészen a csehszlovák időszakkal bezárólag találhatóak érdekes okmányok, igaz, ezek a XVIII. századig mind latin nyelvűek."

dózsa