Babits Mihály: Cigánydal

2010. április 16., 10:00 , 483. szám

(részlet)

Zörg az ág és zúg a szél

cigányasszony útrakél

feje piros keszkenős

zsír haján a rossz kenőcs

lepedőbe köti bugyrát

úgy viszi a pereputtyát

csípőn kötve csücske kettő

nyakán lóg a másik kettő.

Háti jószág, pereputty:

pici rajkó, jól aludj!

Mezők jönnek, erdőségek

jó vidékek, rossz vidékek

szép hazák,

zöld hazák:

jár a szél és zörg az ág.

Bús szederfa álldogál

pici rajkó sírdogál

bús szederfa naptól szárad,

cigányasszony ina fárad

fára köti lepedőjét

úgy ringatja csecsemőjét.

Bölcsőt tartja: bölcs a fa;

Szedret adja: jó a fa.

Ad tüzet is száraz ág:

mindenütt csak hajt az ág

hogyha tűz van: a tűz ég is

kerül hozzá kis fazék is

kis fazék

nagy fazék

mindenütt csak jó az ég.

Ágra köti lepedőjét

úgy ringatja csecsemőjét:

"Ági jószág, pereputty

pici rajkó, jól aludj.

Mezők jönnek, erdőségek

jó vidékek, rossz vidékek:

teneked mind jó vidék;

mindenütt csak kék az ég.

Ne felejtsd, hogy ágrul lettél

szederfa alatt születtél

s mint a röpke mag az ágrul,

úgy leszakadsz majd anyádrul

se apád,

se anyád,

se országod, se tanyád."

Babits Mihály ismert költeménye, a Cigánydal című verse jól mutatja, milyen filozófiát tekintett a költő mérvadónak. Az irodalomtudomány megállapítása szerint Bergson tanítása hatja át ezt a művet. A filozófus azon tétele, miszerint az élet öntudatlanul is célelvű. A célhoz vezető utunk nem egyenes, hanem kiszámíthatatlan, szerteágazó és akadályokkal teli. Ezen akadályokon pedig a bennünk lévő életlendület segít át minket. Ilyen egyszerű az élet működése tehát, s mindehhez kétségkívül igen illik az a szemlélet, amely a Cigánydalban vonul végig. Az az életfelfogás, amely szerint a cigány asszony teszi dolgát, éli mindennapjait úgy, ahogy az élet adja éppen. Megelégedettség, egyszerűség, a sorsszerű események elfogadása szerint. Kiváló érzékkel kerül a szemünk elé újra meg újra az olvasás során a "jó vidék, rossz vidék", "mindenütt csak kék az ég", valamint a többi ismétlődő sor. Így aztán az olvasót is áthatja a megbékélés és a belenyugvás...

Penckófer János