A nemzet akaraterejéből merítsünk erőt

2010. június 11., 10:00 , 491. szám

Méltóképpen kell emlékezni a kilencven évvel ezelőtt történtekre és erőt kell meríteni a nemzet példamutató akaraterejéből - mondta Schmitt Pál a múlt pénteki Trianon-emlékülésen a magyar parlamentben. Az ünnepségen jelen voltak a határon túli magyarság képviselői, köztük Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke.

Az emlékülés délután fél ötkor, a szerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának pontos időpontjában, a nemzeti zászló és a történelmi zászlók bevonulásával, harangzúgással, majd a Himnusszal vette kezdetét.

A magyar Országgyűlés elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: az újonnan megalakult Országgyűlés már nem üres kézzel érkezett a pénteki évfordulóra. Törvényt alkottak az állampolgárságról, így minden magyar ember számára lehetővé válik, hogy szabad akarata szerint a nemzet alkotó részévé váljék. Törvénybe foglalták, hogy június 4-e a nemzeti összetartozás napja, és törvényt alkottak a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről - mutatott rá a fideszes politikus.

Sólyom László magyar köztársasági elnök szerint a kilencven évvel ezelőtt aláírt trianoni békeszerződéssel az kapott súlyos sebet, ami a nemzetet adja: az összetartó emlékek közös tárháza, a közös folytatás lehetősége. Mint mondta, nélkülözhetetlen az anyaország segítsége a kisebbségi nemzetrészek számára. Hozzátette: "magának Magyarországnak is használnia kell a nemzetközi jog minden eszközét kisebbségeink védelmében". Az államfő elmondta: az emléknap akkor tölti be feladatát, ha a trianoni békeszerződés után kilencven évvel valóban új korszakot nyit a nemzet egészéről való gondolkodásnak és cselekvésnek.

Trianon sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát hazájában és szebb jövőjében - mondta Német László nagybecskereki megyéspüspök ünnepi beszédében. Kiemelte: a keresztény értékekkel átszőtt kultúra évszázadokon át meghatározta Magyarország életét. "Ezt a Magyarországot darabolta fel a trianoni békediktátum. De ez a történelmi esemény sem tudta megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában és szebb jövőjében" - mutatott rá.

Az ünnepségen felolvasták a június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító, a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az emlékülés a Szózattal, majd a nemzeti zászló és a történelmi zászlók kivonulásával zárult.

Az ünnepség után a Szent István-bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrált misét.

Az MSZP jelezte, hogy távol marad az eseménytől, mert nem ért egyet azzal, hogy a frakciók nem kapnak szót, és külön tartott trianoni megemlékezést pénteken a Liszt Ferenc téri Ady Endre-szobornál. (Kárpátalja/MTI/fidesz.hu)