A "pártbizottságos" professzor elégedetlen
Ukrajnai Magyar Tudóstalálkozó
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága (MTK EB) egynapos konferenciát szervezett az ungvári járási Antalócon, a Bagolyvár turisztikai komplexumban. A tudományos konferencia magyarországi szervezői kezdeményezték egy, az MTA külső köztestületére épülő ukrajnai magyar tudományos testület létrehozását, a 2007-ben létrejött Kolozsvári Akadémiai Bizottság és a 2008-ban alapított Vajdasági Magyar Tudományos Tanács mintájára. A új szervezet az elképzelések szerint ösztönözhetné az együttműködést a különböző tudományos szervezetek között, segíthetné a tudományos utánpótlást, illetve a tudomány eszközeivel szolgálhatná az országunkban élő magyar közösséget. Az Ukrajnai Magyar Tudományos Tanács létrehozásáról a tudósok legközelebb 2010 novemberében egyeztetnek.
A konferencia első részében Kárpátalja szempontjából fontos kérdéseket érintő tudományos előadások hangzottak el, majd kilenc, a régióhoz kötődő, tudományos szempontból jelentős kötetet mutattak be a szakemberek és a szerzők. Végül előre felkért hozzászólók értékelték a tudományos előadásokat, illetve a kárpátaljai tudományos testület létrehozásának terveit.
Rendhagyónak bizonyult Lizanec Péternek, az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Tannyelvű Humán- és Természettudományi Kara dékánjának, az Ungvári Hungarológiai Központ igazgatójának, a Kárpátaljai Magyar Tudós Társaság elnökének, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának előadása, aki az ungvári egyetem közel félévszázados magyar filológiai képzésének kezdeteiről, valamint a jelenlegi magyar karról és annak kilátásairól beszélt, hangsúlyozva mindezek létrejöttében és működtetésében saját szerepét. Elmondta, hogy bár ő nem akarta, de a pártbizottság döntése alapján 1966-ban el kellett vállalnia a magyar tanszék vezetését, amit végül is nem bánt meg. Megtudhattuk, hogy a beregszászi főiskola vezetői és tanárai közül többen neki köszönhetik tudományos karrierjüket. A professzor hiányolta, hogy Kárpátalján és Magyarországon sem köszönték még meg méltóképpen a kárpátaljai magyarságért tett erőfeszítéseit, leszámítva azt – mint mondta –, hogy Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke kitüntette a Magyar Köztársaság Tiszti Keresztjével...
Lizanec Péter nyelvészprofesszor képességeiről csak annyit, annak ellenére, hogy ő vezeti 44 éve az ungvári egyetem magyar tanszékét, magyar nyelven oktatja az egyetemistákat, és szinte mindent ő irányít, ami Ungváron a magyar tudományossághoz kapcsolható, máig nem volt képes még a helyes magyar hangképzést sem elsajátítani.
Szerintem el kellene gondolkodni az ukrajnai magyar tudományos testületet gründoló magyar akadémikusoknak azon, mennyire komolyan vehető a kárpátaljai magyar tudományos élet, ha annak továbbra is meghatározó alakja a háta mögött a rendezvényen jelen levő egyes magyarországi tudósok által "KGB-s professzorként" emlegetett Lizanec.
Elhangzott továbbá, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ukrajnai magyar külső köztestületének 110 tagja van. Mint kiderült, közülük többen egy szót sem tudnak magyarul. Nem értem, miért lehet fontos nemzeti érdek, hogy ukrán tudósok magyarországi forrásokat tudjanak megpályázni, illetve hogy bele tudjanak szólni a kárpátaljai magyar tudományosság irányításába. Csak remélni tudom, hogy a felvétel előtt álló újabb hetven fiatal kutató között többségben lesznek a magyarok.
Badó Zsolt
Magyarságdeficit a kárpátaljai magyar tudományban
Az Magyar Tudományos Akadémia – kultúrnemzeti megfontolás alapján – 2000 tavasza óta a magukat magyarnak (is) tartó, tudományos fokozattal rendelkező, a világ bármely pontján élő és dolgozó kutatóknak felajánlotta azt a lehetőséget, hogy belépjenek az Akadémia köztestületébe, mely az 1994. évi akadémiai törvénnyel jött létre – olvashatjuk az akadémia hivatalos honlapján. Az MTA ukrajnai magyar külső köztestületének 110 tagja van jelenleg, közöttük sok a meglepő név. Az MTA hivatalos nyilvántartása szerint például magyarnak is tartja magát Vehes Miklós politológus, aki 1962.11.28-án született Mizshirján. Minden adata pontosan egyezik Mikola Vehesével, az Ungvári Nemzeti Egyetem rektorának adataival. Ugyancsak magyarnak is vallja magát Rizák László fizikus, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzora, Ivan Rizak korábbi kormányzó testvére. De nem ritka az olyan magát magyarnak is valló tudós, aki a Ternopoli, vagy a Lembergi területen, esetleg még messzebb született. bzs
