Bugár az UMDSZ-nek is utat mutat?

Aligha hitte volna bárki, akár csak egy hónappal ezelőtt is, hogy az új magyar polgári kormánynak éppen a magyar-magyar kapcsolatok terén kell megvívnia az első komoly csatáját, amelybe - úgy tűnik - immár az UMDSZ is bekapcsolódott.

A két héttel ezelőtti szlovákiai parlamenti választásokon a magát magyar pártként definiáló, Csáky Pál vezette Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem jutott be a törvényhozásba, míg a szlovák-magyar Híd - Most 14 mandátumot szerzett.

Ami a gyenge szereplés okait illeti, figyelemre méltó Csáky Pálnak a 168 óra című hetilapban megjelent interjúja, amelyben az MKP leköszönő elnöke fenntartotta álláspontját, hogy a Híd - Most párt olyan erőktől kapta a pénzt a kampányra, amelyek a magyarságot akarták megosztani. "Most sok magyar szavazó értetlenül néz egymásra: tényleg ezt akartuk? Az új frakcióban hét magyar és hét szlovák nemzetiségű képviselő ül, tehát magyar szavazatokkal szlovák képviselőket is bevittek a parlamentbe. Ennek a törvényhozási klubnak a tárgyalási nyelve a szlovák lesz, s ez eleve rossz politikai sugallat" - mondta.

A politikus durva belemagyarázásnak tartja, hogy a választáson a szlovákiai magyarok többsége elutasította volna az etnikai alapú politizálást. Csáky átmeneti kisiklásként értékelte pártja rossz választási szereplését. Az okokról szólva rámutatott, hogy az emberek új pártokra akartak szavazni. Mint fogalmazott, "kétségtelen, hogy a szlovákiai magyarokban kialakult valamilyen fáradtság, kiábrándultak a kisebbségi egypártrendszerből". A politikus második helyen említette az okok között a "magyarországi hatást, az állampolgársági törvényt és a szlovákiai ellenreakcióját, azt a suttogó propagandát, amely megfélemlítette és elbizonytalanította a szlovákiai magyarokat". "Megjelent a szlovákiai magyar falvakban a hír, hogy elvehetik a magyarok nyugdíját, sőt, kitelepítések lesznek. Sok idős ember kérdezett tőlünk ilyesmit, ez nem lehet véletlen. Ezt mesterségesen gerjesztették. Fico neobolsevista hatalomgyakorlásának a vadhajtása ez" - fogalmazott.

Azok után, hogy a felvidéki magyarság részéről többek között a Fidesznek is felrótták a gyengébb választási szereplést, az újságírók kajánkodva kérdezték a magyarországi illetékesektől, miként viszonyul majd eztán a Bugár Béla nevével fémjelzett Híd - Most párthoz a hivatalos Budapest, ha eleddig gyakorlatilag nem létezőnek tekintette a formációt, például kap-e majd meghívást képviselője a Magyar Állandó Értekezletre (Máért)? Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes kertelés nélkül kimondta: szerinte attól függ, hogy a Híd kap-e meghívót a Máértra, hogy magyar pártként definiálja-e magát.

Egyes szakértők Semjén nyilatkozata mögött politikai játszmát sejtenek, melynek célja, hogy ne a Híd oszthassa el a Magyarországról érkező anyagi támogatásokat. "Az MKP Budapesten még mindig igyekszik olyan képet festeni a Hídról, hogy az nem egy igazi magyar párt. Ezt pedig a Fidesz nagyon szívesen elhiszi - mondta Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemzője a pozsonyi Új Szónak nyilatkozva. - Úgy tűnik, mintha Semjén Zsolt egy politikai kísérletet folytatna: sarokba próbálja szorítani a magát nem etnikai pártként definiáló Hidat, amelynek két lehetősége maradt: vagy deklarálja, hogy igen, magyar párt vagyunk, ezzel viszont ellehetetleníti magát Szlovákiában, hiszen sok szlovák szavazója volt, és eleve nem magyar pártként definiálta magát. Bugárék másik lehetősége az, hogy elutasítják Semjén felszólítását, ebben az esetben azonban egy adu ászt adnak a Fidesz és az MKP kezébe, amellyel kizárhatják a Hidat a magyar-magyar kapcsolattartás fórumaiból" - véli a politikai elemző. "Azt gondolom, arról van szó, hogy aki kimarad a Máértból és a hasonló szervezetekből, az a támogatási pénzek elosztásában sem vehet majd részt" - fejtette ki Ravasz az Új Szóban.

Mások ugyanakkor tartózkodnak az összeesküvés-elméletek gyártásától, s a Híd - Most és az MKP mint párt közötti tényleges különbségekre hívják fel a figyelmet. "Nem a keletkezése körülményein, annak céljain, nem a nevén múlik, hanem a szervezeti struktúrája predesztinálja arra a Magyar Koalíció (vagy Közösség?) Pártját, hogy parlamenten kívül is folytassa munkáját. Az a majd 110 ezer szlovákiai magyar, aki rá szavazott, megérdemli, hogy ne hagyja cserben őket. Azt sem árt tudatosítania, hogy egyedül neki van helyi szintről induló, tehát alulról építkező szervezettsége, amely az igazi képviseleti demokrácia elveit teljesíti" - fogalmaz a felvidek.ma internetes hírportál elemzése.

Bugár Béla nem siet mindenáron megfelelni a semjéni elvárásoknak. Mint az Új Szónak nyilatkozva kijelentette, pártja a választóknak akar bizonyítani, és nem a magyarországi politikának. Erre máris meglett a lehetősége az új, a párt részvételével megalakuló kormánykoalíció programja kapcsán, s az első benyomások legalábbis felemásak.

Az MKP állásfoglalásában jelezte: sajnálattal veszik tudomásul, hogy az alakuló jobbközép kormánykoalíció nem talált kellő erőt ahhoz, hogy végrehajtsa az elmúlt két évben megfogalmazott ajánlásokat az ország nemzetiségi politikájának javítására. Mint rámutatnak, a Híd által szorgalmazott átfogó kisebbségi törvény kidolgozása és elfogadása nem került be az új kormánykoalíció prioritásai közé. "A rendelkezésre álló értesülések alapján a leendő kormánypártok közti megállapodást rögzítő programtézisek nemcsak a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt nem módosítják, hanem teljes egészében elvetették a kisebbségi törvény előkészítésének gondolatát is. Az MKP véleménye szerint erre azért kerülhetett sor, mivel a parlamenti választások után a magyar képviselők száma radikálisan - 20-ról 7-re - csökkent a szlovák törvényhozásban" - áll az állásfoglalásban.

Bugár Béla pártelnök igyekezett védeni a mundér becsületét. Szerinte sikerült keresztülvinniük, hogy a jövőben módosítsák a szlovák állampolgársági törvényt, eltávolítsák az államnyelvtörvény egyes vitatott elemeit, és megkezdjék a munkát a nemzeti kisebbségi kultúrák finanszírozását szabályozó törvényjavaslaton.

Közben folytatódott a Híd és a magyar kormányzat közötti üzengetés is. Bugár a Magyar Rádió Krónika című műsorának nyilatkozva megerősítette: ha kap meghívót a Máért legközelebbi ülésére, elmegy, de az első gesztust, a közeledést Magyarországtól várja. A Máért a magyar szervezetek fóruma, aki részt akar venni rajta, annak el kell fogadnia a statútumát - erősítette meg korábbi álláspontját Semjén Zsolt a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában, mintegy reagálva Bugár nyilatkozatára. Ha úgy látja a Híd, hogy az identitása a Máért kereteibe belefér, szeretettel látják - mutatott rá. Ha úgy látja, hogy a speciális identitása ebbe nem fér bele, akkor keresnek más fórumot, ahol a lehető legszorosabban együtt tudnak működni.

"Létfontosságú, hogy a magyar közösségeknek a határon túl olyan politikai szervezeteik legyenek, amelyekben nemcsak "járulékos jegy", hogy érzékenyek a magyar kérdésekre, hanem fundamentumuk, hogy magyarnak vallják magukat" - fejtette ki Semjén. Ha feladnák, hogy etnikai pártok is legyenek a határon túl, akkor magyar politikusok ideológiai alapon integrálódnak román, szlovák pártokba, ezzel pedig a magyarság politikai képviselete véget érne - tette hozzá.

Úgy tűnik, Semjén Zsolt megjegyzése most már nemcsak Pozsonyba, hanem Ungvárra szóló üzenet is. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ-hez közelálló "zöld" Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője ugyanis a lap múlt csütörtöki számában arról írt, hogy talán Kárpátalján sem lehetetlen egy olyan magyar párt felépítése, mint amilyen a Híd - Most, ha az a más nemzetiségű állampolgárok számára is elfogadható programot és hasznos szövetséget ajánl fel. "Minden országnak megvannak a sajátosságai, ezért nehéz megmondani, hogy a Bugár-féle Híd más utódállamban, így nálunk felépíthető-e" - írta a szerző, aki nem tartja lehetetlennek a feladatot, amennyiben "a velünk élő más nemzetiségű választópolgároknak általuk is elfogadható programot, valamennyi fél számára hasznos szövetséget ajánlunk fel". Ilyen kapaszkodó lehet a kisebbségvédelem, illetve a kiállás az európai normák mellett - mutatott rá a cikkíró, emlékeztetve, hogy országos szinten már eredményt hozott a magyar-orosz-román együttműködés, amit szerinte Kárpátalján is ki lehetne próbálni.

Ugyanakkor Kőszeghy Elemér rendszeresen, így most is "megfeledkezik" arról, hogy a Janukovics elnök által kiépített új hatalom által eddig tett engedmények elsősorban nem a kárpátaljai magyar kisebbségnek szólnak. Azokat az UMDSZ eredményeként feltüntetni ugyanolyan félreértés, mint azt hinni, hogy a nap reggelenként azért kel fel, mert mi azt kérjük. Ráadásul az elmúlt hetek fejleményei megmutatták, egyelőre nemhogy előrelépést nem sikerült elérni a kisebbségi jogok tekintetében, de az ígéretek ellenére a nacionalisták által a magyar oktatási rendszerben okozott károk felszámolása sem történt meg teljes egészében.

Összeállította: zzz