Az IMF segít, de milyen áron?

Ukrajnának és Romániának sikerült megállapodnia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Mint fuldoklónak egy korty levegő, olyan számukra a nemzetközi hitelintézet soros pénzinjekciója. A "levegőnek" azonban súlyos ára van.

Az IMF és Ukrajna két és fél évre szóló, 14,9 milliárd dolláros előzetes készenléti hitelmegállapodást kötött - jelentették be még szombaton, az után, hogy az IMF küldöttsége befejezte június 21-e óta tartó megbeszéléseit Kijevben. Az IMF igazgatótanácsa várhatóan még júliusban meghozza végleges döntését. A hitelösszeg elmarad az ukrán kormány által várt 19 milliárd dollártól, amiről hónapokon át tárgyalt az IMF illetékeseivel.

Mint emlékezetes, az IMF tavaly felfüggesztette az Ukrajnának szánt 16,4 milliárd dolláros hitelcsomag folyósítását, mert Julija Timosenko akkori kormánya nem volt hajlandó költségvetési megszorításokat bevezetni. Az IMF az új hitel megadásához azt várta, hogy Ukrajna határozottabb lépéseket tegyen államháztartási hiányának a csökkentésére.

Az idei GDP-arányos államháztartási hiányt 5,3 százalékra várja a kormány, amely eredetileg 1 százalékponttal kívánta csökkenteni évente a deficitet. Az IMF-et azonban ez nem elégítette ki, a hiány gyorsabb lefaragását javasolta, jövőre 3,5 százalékra, míg a kormány eredetileg 4,3 százalékos deficitet tervezett.

Az IMF készenléti hitele nemcsak a költségvetés gondjainak az áthidalását segíti, hanem hozzájárul a befektetői bizalom erősítéséhez is. Erre különösen nagy szüksége van Ukrajnának, miután szerdán, lapzártánkkal egy időben indul 1,3 milliárd euróra tervezett eurókötvény kibocsátásának road show-ja az Egyesült Államokban.

Ukrajnához hasonló mentőövet kapott Románia is. Az IMF igazgatótanácsa 1,1 milliárd dollár újabb hitelrészlet átutalásáról döntött Bukarestnek. A folyósítás a döntés után azonnal megtörtént a kormány újabb takarékossági intézkedéseinek a hatására.

A román alkotmánybíróság egy héttel azelőtt az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a kormány és a parlament által korábban már elfogadott takarékossági csomag egyes részleteit, így a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését. Miután ezért veszélybe került az IMF hitelrészletének kiutalásáról szóló döntés, a román kormány 24 százalékra emelte az áruforgalmi adót (áfa) a korábbi 19 százalékról. A takarékossági törvénycsomag egy másik intézkedése értelmében 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti bérek.

Románia tehát már megfizette a hitel árát, s az IMF elismerte, hogy a feszesebb ütemű hiánycsökkentést csak egy sor népszerűtlen intézkedés árán lehet majd elérni Ukrajnában is. A várható csapások közé tartozik többek között a közüzemi díjak emelése. Ezen belül várhatóan elsősorban a gáz ára növekszik majd, amelynek rövid időn belül el kell érnie a világpiaci szintet. Elodázhatatlannak tűnik a nyugdíjreform is, amelynek keretében várhatóan nő a nyugdíjkorhatár, miközben csökkentik egyes rétegek nyugdíját.

A megszorítások konkrét mértéke még nem ismert, a nagyságrendek azonban már sejthetők. Például a kormány a Naftogaz Ukrajini (NU) nemzeti energetikai vállalat 2010 elején még mintegy 45 milliárd hrivnyás deficitjét az év végére 10 milliárdra szándékozott lefaragni, ami Kijev szerint azt jelentené, hogy a társaság jövőre már nyereséget termelhetne, ám az IMF tárgyalói közölték, hogy ők már idén "hiánytalan" gazdálkodást várnak az NU-tól, ez viszont nem lehetséges másként, mint a gáz fogyasztói árának radikális emelésével.

Hasonló a helyzet a nyugdíjakkal is. A Nyugdíjalap idén 70 milliárd hrivnyás deficitet vár, s úgy számolnak, hogy jövőre sem csökken majd a hiány, a valutaalapnál azonban azt szeretnék, ha már idén júliusban, a Nyugdíjalap pénzügyi tervének elfogadásakor csökkentenék a deficitet. A kijevi kormányzatban érthetően megvolna a készség a népszerűtlen döntések meghozatalának elodázására, ám Románia példája is azt mutatja, hogy az IMF immár csak az elvárt megszorító intézkedések elfogadása, bevezetése esetén hajlandó fizetni. (hk/MTI/korrespondent.net/versii.com)