Szívizombetegségek

Az egyik ismerősömnél szívizombetegséget állapítottak meg. Érdekelne, milyen kórról van szó, és miként lehet elkerülni - telefonált be szerkesztőségünkbe egy nagypaládi olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Orosz Iván, a Nagyszőlősi Járási Kórház kardiológiai osztályának főorvosa válaszol.

- A szívizombetegségek (kardiomiopátiás megbetegedések) csoportjába olyan kórok tartoznak, melyek okait az esetek többségében nem tudjuk megállapítani. Nem a szívkoszorúér, nem is a szívbillentyűk megbetegedései okozzák, kialakulásában nem játszik szerepet a magas vérnyomás. Az esetek kisebb részében viszont ki tudjuk mutatni az okokat, az alkohol-kardiomiopátiát például a túlzásba vitt alkoholfogyasztás okozza, ha a beteg több mint öt-hat éven át naponta megiszik mintegy két deci égetett szeszes italt vagy egy liter bort. Az alkohol-kardiomiopátia pedig nemegyszer egy másik szívizombetegség, a dilatív kardiomiopátia kialakulásához vezet.

Az utóbbi kór esetén a szívizmok elvékonyodnak, és nem tudnak elegendő vért átszivattyúzni a szíven. Okai általában ismeretlenek, de idesorolható: a túlzásba vitt alkoholfogyasztás, a túl nagy fizikai megterhelés, illetve a vírusos fertőzés, amikor a különböző vírusok szívizomgyulladást idéznek elő, mely átmegy dilatív kardiomiopátiába. A betegség kialakulására utalnak a szívelégtelenség tünetei, továbbá a nehézlégzés, a mellkasi diszkomfort (szívfájás, erős szívdobogás, szívritmuszavarok), valamint a lábdagadás. A röntgenfelvétel kimutatja a szívnagyobbodást (e kór esetében ugyanis szívtágulás lép fel, s maga a betegség is erről kapta a nevét, lévén, hogy a dilatáció latinul kitágulást jelent), elváltozások jelennek meg az EKG-n, s szívblokkok képződnek (az ingerületek nem vezetődnek át normális módon a szíven). Legtöbbször alacsony vérnyomás lép fel, mivel a szívizmok gyengén szivattyúzzák át a vért a szíven, az ultrahangvizsgálat pedig kimutatja a szívizmok elvékonyodását, valamint a szívtágulást.

Szólnunk kell még egy ritka szívizombetegségről, a hipertrófiás kardiomiopátiáról, amikor a dilatív kardiomiopátiával ellentétben, a szívizmok a megvastagodásuk miatt nem tudnak elegendő vért átszivattyúzni a szíven. Tünete a szívelégtelenség, az erős szívfájdalom, a fulladás, valamint a ritmuszavarok.

- Mit kell tudnunk a szívizombetegségek kezeléséről?

- Dilatív kardiomiopátia esetén korlátozzuk a só- és a folyadékfogyasztást, az előbbiből nem vehetünk többet magunkhoz, mint napi 3-4 grammot, az utóbbiból pedig mintegy nyolc decit, kivéve, ha vízhajtó tablettákat ír fel az orvos, ebben az esetben egy kicsivel többet is ihatunk. Véralvadásgátló gyógyszereket kell szedni, hogy megakadályozzuk a vérrögök képződését, a trombózist, emellett pedig a szívizmokat erősítő metabolitikus orvosságokat (Riboxint, Tiotriazolint), vízhajtókat, indokolt esetekben szívritmus-szabályozó gyógyszereket (például Kordaront, Ritmonormot), szívtágulásgátló Kaptoprilt, béta-blokkolókat, s kicsiny dózisban digitaliszokat írunk fel a betegeknek. Míg a hipertrófiás kardiomiopátia esetén ugyancsak béta-blokkolókat, digitaliszokat, illetve Kaptoprilt kell szedni, szükség esetén pedig megműtjük a szívet. A gyógyszeres kezelés élethosszig tart. Mindemellett a betegeknek változtatni kell az életmódjukon kerüljék a nagy fizikai megterhelést, ne végezzenek sok fizikai munkát, és ne igyanak alkoholtartalmú italokat.

- Miként előzhetjük meg a szívizombetegségek kialakulását?

- Egészséges életmódot kell folytatni, kerülendő a túlzott alkoholfogyasztás, emellett pedig ki kell kezeltetni a hűléseket, valamint a gyulladásos megbetegedéseket.

Lajos Mihály