Az eredmények tükrében

Emelt szintű érettségi

A kárpátaljai végzősök gyengén teljesítettek ukrán nyelvből, matematikából, biológiából, földrajzból és angol nyelvből is, derült ki a teszteredmények regionális összesítéséből.

Az Ukrajnai Oktatásminőség-értékelési Központ (UOK) minap közzétett adatai szerint a legrosszabb teszteredményeket jó néhány tárgyból a kárpátaljai diákok produkálták az idei emelt szintű érettségi vizsgákon, már ami azok arányát illeti, akik a felsőoktatási intézményekben való továbbtanuláshoz általában megkövetelt 124-es alsó ponthatárt sem érték el.

Az UOK honlapján megjelent adatok alapján ukrán nyelvből és irodalomból országosan 194-en (a vizsgázók 0,05 százaléka) érték el a teszten a maximálisan megszerezhető 200 pontot. A leggyengébb tudásról a kárpátaljai vizsgázók tettek tanúbizonyságot, ami a "megbukottak" számát illeti.

Ukrajna történetéből 154-en (0,05 százalék) szereztek 200 pontot. Mint kiderült, az országban a krímiek tudják legrosszabbul a történelmet.

Matematikából valamivel jobban teljesítettek a vizsgázók, hiszen 453-an (0,2 százalék) érdemelték ki a maximális pontszámot. A legrosszabbul megint csak Kárpátalja teljesített.

Fizikából csupán 26-an (0,06 százalék) értek el 200 pontot. A tárgyat Luhanszk megyében tanulták idén a legrosszabbul.

Kémiából 25-en (0,1 százalék) produkáltak 100 százalékos teljesítményt. A tantárgyból a kijeviek vizsgáztak a leggyengébben.

Biológiából 70-en (0,06 százalék) kaptak a tesztjükre 200 pontot. A legrosszabbul Kárpátalja teljesített.

Földrajzból 48-an (0,05 százalék) érték el a maximális pontszámot. Talán mondanunk sem kell, hogy ebből a tárgyból is földijeink álltak a legrosszabbul.

Végül angol nyelvből és irodalomból 41-en érdemeltek 200 pontot a teljesítményükre. A sereghajtó ismét csak Kárpátalja volt.

A számadatokból az természetesen nem derül ki, hogy ebben a dicstelen szereplésben milyen a magyar iskolák végzőseinek aránya. Meglehetősen elgondolkodtató azonban, hogy a mintegy 900 kárpátaljai magyar érettségiző közül csupán 420-an éltek a lehetőséggel, hogy anyanyelvükön írják a tesztet, nem beszélve arról, hogy eleve kevesebben jelentkeztek idén az emelt szintű érettségire, hisz szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt, lesznek-e egyáltalán anyanyelvű tesztlapok. Egyre világosabban látszik, milyen káros folyamatokat indított el az esélyegyenlőség örve alatt megvalósított asszimilációs oktatáspolitika.

szcs