A hallójárat bőrének a gyulladása

2010. augusztus 27., 10:00 , 502. szám

Pár napja, úszás közben, víz ment a fülembe, azóta gyengébben hallok. Úgy érzem, mintha állandóan lötyögne valami a fülemben, és nagy fájdalmat is érzek. Mi történt velem, és mit tehetnék azért, hogy újból egészséges legyek? - fordult szerkesztőségünkhöz egy mezőgecsei olvasónk. Kérdéseit dr. Pauk Lászlóhoz, a Beregszászi Járási Kórház fül-orr-gégészéhez továbbítottuk.

- Valószínűleg a hallójárat bőrének a gyulladásával állunk szemben - fejti ki az orvos. - Vannak betegségek, melyeket egy-egy specifikus mikroorganizmus okoz, ám a nevezett kór nem tartozik ezek közé, különböző baktériumok váltják ki a megbetegedést, melyek a fülbe jutó vízzel együtt kerülnek a hallójáratba. A betegség most különösen aktuális, mert még tart a nyár, a strandidény, sokan fürdőznek a folyó- és állóvizekben, úszás közben pedig víz juthat a hallószervükbe, ám a nagy melegben a baktériumok is aktivizálódnak, s ilyenkor, a nyár derekán túl, megnövekszik a vizek mikroorganizmusokkal való fertőzöttsége. Nem mindegy, milyen minőségű víz kerül a hallójáratunkba, sokkal bölcsebb dolog folyókban fürdeni, mint tavakban, mert az előbbiek jóval tisztábbak, kisebb mértékű a baktériumokkal való fertőzöttségük, az utóbbiakban százszor gyakrabban következik be a fertőzés. Ha nagyszámú kórokozót tartalmazó víz kerül a hallójáratunkba, akkor a járat falán megtelepedő mikrobák gyulladásba hozzák az ott található bőrt, ami azzal is magyarázható, hogy ezt a bőrfelületet nehéz tisztítani, a napfény ibolyántúli sugarai pedig - melyek elpusztítanák a mikroorganizmusokat - nem érnek el ide.

A kór első tüneteként leromlik a beteg hallása, s úgy érzi, mintha állandóan valamilyen folyadék lötyögne a fülében. Ezt követően csökkenni kezd a hallójárat átmérője, mely végül úgy összeszűkül, hogy egy gyufaszálat sem lehet beledugni. Emellett 37-38 Celsius-fokos láz lép fel, s nagyon erős, lüktető fájdalom kezdi gyötörni az embert. Maradandó halláskárosodás viszont csak akkor következik be, ha nagyon elhanyagolják a betegséget, s a fertőzés átterjed a dobhártyára.

- Miként kezelik a kórt, s hogyan előzhetjük meg a kialakulását?

- A terápia hosszadalmas és nehézkes, mert a bakteriális fertőzés gyakran párosodik gombásodással, az antibiotikumok pedig egyrészt csak a baktériumokat ölik meg, a gombákat (és a vírusokat) viszont nem, másrészt pedig a nevezett orvosságokkal való kezelés egyik mellékhatása épp a gombásodás, s ha már amúgy is gombák vannak a hallójárat bőrén, a baktériumölő készítmények hatására még inkább megnő a számuk. Ezért nem szabad kontrollálatlanul szedni az antibiotikumokat, csak az orvos állapíthatja meg, milyen gyógyszert és milyen dózisban szedjen a beteg, így azonnal orvoshoz kell fordulni, amint valaki észreveszi magán a kór tüneteit, senki se próbálkozzon öngyógyítással. Emellett, természetesen, gombaölő orvosságokat és fájdalomcsillapítókat is felírunk a páciensnek. Minden ember kezelése individuális módon történik, nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni a terápia során, például, hogy az illető nem szenved-e szív- és érrendszeri betegségben, illetve milyen az immunrendszer állapota, s ha a páciens diabéteszes, bőrbeteg, ekcémás, sokkal nehezebb kigyógyítani. A kór egyébként is hosszú kezelést igényel, melynek időtartama meghaladhatja a tíz napot. Emellett sok pénzbe is kerül a gyógyszerek beszerzése. Célszerűbb hát, ha nagyobb hangsúlyt fektetünk a megelőzésre. Mint már mondtam, jobb, ha az ember folyóban fürdik, de amennyiben mégis tóban úszkált, fürdőzés után fertőtlenítse a hallójáratot, öntse azt tele sósborszesszel, öt percig tartsa a fülében, majd öntse ki az anyagot, s még egyszer ismételje meg a procedúrát.

Lajos Mihály