Tizennyolc végzős, harmincöt elsős

Magyar középiskola Visken

2010. szeptember 25., 10:00 , 506. szám

A Viski Kölcsey Ferenc Középiskola 39 főt számláló tantestülete jelenleg 353 diákot kalauzol a tudományok, ismeretek kalandos világában. Az elmúlt tanév végén 18 végzős búcsúzott el alma materétől, ez év szeptember 1-jén pedig 35 elsős lépte át a tanintézet küszöbét, ami örömmel tölthet el minket, hisz’ jelzi: továbbra sem kell attól tartanunk, hogy elfogynának a gyermekek a Huszti járás egyetlen magyar tannyelvű középiskolájából.

Anyanyelvű oktatás 1556 óta

A viski iskola és a magyar nyelvű tanítás története a reformációval kezdődik, a protestáns egyházak ugyanis fő feladataik közé sorolták az anyanyelvű oktatás beindítását, s a XVI. század első felében megalakult Viski Református Egyházközség is szívügyének tartotta az egyházi elemi iskola létrehozását, mely 1556-ban nyitotta meg kapuit a gyermekek előtt. A XVII. század elejéig maguk a lelkipásztorok tanították a nebulókat – elsőként Pál pap, az egykori máramarosi koronaváros első protestáns lelkésze, aki korábban plébános volt, majd híveivel együtt reformátussá lett –, 1627-től pedig kántortanítók foglalkoztak a kisdiákokkal. Kezdetben egyetlen, kétszobás épületben folyt az oktatás, majd ahogy növekedett a gyermeklétszám, újabb építményeket emeltek vagy alakítottak át tanítási célokra, így a XIX. század végén már öt épületben működött az oktatási intézmény, miközben a római katolikus egyházközség újjászerveződését, illetve a görög katolikus gyülekezet megalakulását követően létrejött a római katolikus, valamint a görög katolikus egyházi elemi iskola is. 1900-ban pedig megnyílt az állami elemi iskola, melyben az 1944-1945-ös csonka tanévben ukránul folyt – úgy-ahogy – a tanítás, ám 1945. szeptember 1-jén visszatérhettek a magyar nyelvű oktatáshoz. 1947-ben általános, majd 1964-ben középiskolává minősítették az oktatási intézményt, miközben a szovjetállam ukrán tannyelvű középiskolát is nyitott a nagyközségben, míg az egyházi iskolákat még a kezdet kezdetén felszámolta a vallásellenes kommunista hatalom. A magyar középiskola hosszú évekig hat különböző épületben működött, s csupán 1986-ra került tető alá a tanintézet mai otthona (ennek egyik szárnya viszont csak 1990-ben készült el), 1993-ban pedig az intézmény hivatalosan is felvette a Viski Kölcsey Ferenc Középiskola nevet.

A Rákóczi-főiskolától a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemig

– A 9. osztály befejezését követően kevés tanulónk válik meg tőlünk – fejti ki Forgon László iskolaigazgató. – Akik mégis elmennek, azok különböző técsői szakiskolákban, az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskolában, illetve a Kárpátaljai Állami Egyetem Humán-Pedagógiai College-ben folytatják tanulmányaikat. A diákok többsége pedig befejezi a középiskolát, többen is a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, az Ungvári Nemzeti Egyetemen, a Rivnei Jogi Akadémián tanulnak tovább, s akad, aki a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán vagy éppen a Budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen készül fel a nagybetűs Életre.

Rendezvények, versenyek, szakkörök

– Az elmúlt tanévben Visken bonyolították le a felső-Tisza-vidéki magyar iskolák szavalóversenyét. Mit tudna mondani a versenyről, illetve az iskolában lebonyolított többi rendezvényről?

– A nevezett vetélkedőt minden évben más-más tanintézetben rendezik meg a magyar költészet napján, s a mi tanulóink általában a dobogóra kerülnek. Egyéb rendezvények? A nyári vakációban kézműves foglalkozásokat bonyolítunk le az iskolában, melyeken viski szövőasszonyok és magyarországi népművészek oktatják szövésre, illetve csuhéfonásra az érdeklődő gyermekeket, akik megtanulhatják, hogy például miként lehet kukoricacsuhéból díszeket készíteni a karácsonyfára vagy ülőkét és háttámlát fonni a székek fakereteire. Az elmúlt nyáron pedig Pál Lajos karnagy úr és felesége, Pálné Jancsó Katalin szervezésében népzene-, néptánc- és kézművestáborra került sor a tanintézet területén, mely nagyon sikeres kezdeményezésnek bizonyult, s a tervek szerint a következő években is megrendezzük a tábort. Emellett, természetesen, megemlékezünk március 15-ről, október 6-ról, a magyar költészet napjáról, s anyák napi ünnepséget is szervezünk.

– Miként szerepelnek tanulóik a sportversenyeken és a tanulmányi vetélkedőkön?

– Van egy kosárlabdacsapatunk, mely – váltakozó eredménnyel – rendszeresen összeméri erejét az ukrán tannyelvű Viski I. Sz. Középiskola kosárlabdacsapatával, s részt vesz a járási iskolai bajnokságban, melynek a középmezőnyében szerepel. Emellett több tanulónk is a Viski Kalász futballcsapat ifjúsági tagozatában rúgja a labdát, a csapat a megyei bajnokság középmezőnyében játszik, de feljövőben van. A tanulmányi versenyeken is elég szépen helytállunk, az elmúlt tanévben két diákunk is harmadik lett a megyei magyar nyelv- és irodalomvetélkedőn, a KMPSZ által szervezett, s az Aknaszlatinai Bolyai János Középiskolában lebonyolított Terebesi matematikai versenyen pedig egy tanulónk második, egy másik diákunk pedig harmadik helyezést ért el.

– Órák után milyen szakköri foglalkozásokat tartanak?

– Működik a tánccsoportunk és az énekkarunk, melyek rendszeresen fellépnek a Técsői Arany Ősz Fesztiválon, a járási műkedvelő együttesek versenyén, a helyi falunapon, a karácsonyi, újévi, anyák napi ünnepségen, az idén pedig az aknaszlatinai nagyközségi rendezvényre is meghívták őket. A varró szakkörünk foglalkozásain a gyermekek megtanulnak népi hímzéseket készíteni, pokrócot szőni. Emellett pedig diákjaink választhatják a matematika, a magyar nyelv és irodalom, az informatika vagy az ukrán nyelv és irodalom szakkört is.

A KMPSZ és a KMKSZ is segít

– Milyen az iskola felszereltsége?

– Tíz szaktanteremmel, köztük informatikai szaktanteremmel is rendelkezünk, ez utóbbiban tizenhat számítógépen dolgozhatnak a tanulók. Nyolc komputert a Magyar Oktatási Minisztérium, míg nyolcat az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium adományozott intézményünknek. A szemléltetők nagyobb részét viszont tanáraink készítik el, a fennmaradó hányadot pedig ugyanők vásárolják meg saját zsebből Huszton, illetve Magyarországon. Több audiovizuális segédeszközt és rengeteg oktatási segédanyagot (munkafüzeteket, szótárakat) kaptunk, kapunk a KMPSZ-től, míg a KMKSZ helyi alapszervezete segített az iskolai játszótér felújításában, támogat bennünket a fogyóeszközök beszerzésében, s rendszeresen fedezi a Tiszapéterfalvai Ének-, Zene-, Néptánc- és Kézművestáborba induló viski gyermekek útiköltségét.

– Végezetül szóljunk az iskola szép pályát befutott volt tanulóiról.

– Nálunk kezdte tanulmányait Fodó Sándor egyetemi tanár, a KMKSZ megalapítója s első elnöke, illetve Pál Lajos népzenész. Itt érettségizett ifj. Sari József tanár, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke, Czébely Lajos tanár, helytörténész, valamint Balázs István fafaragó művész.

Lajos Mihály