Akinek Nagyszőlős a világ közepe

Filmbemutató a Rákóczi-főiskolán

2010. november 19., 09:00 , 514. szám

Ezzel a címmel került sor filmvetítésre és sok tekintetben rendhagyó rendező-néző, író-olvasó találkozóra múlt pénteken a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola filmklubjában Beregszászban.

A rendezvény magját Debreceni Mihály szerkesztő-rendező azonos című, mintegy 25 perces televíziós dokumentumfilmjének bemutatója alkotta. A Magyar Televízió Átjáró című műsora számára készült alkotás arról az 1930-ban született, Nagyszőlősről még Weiss Sándorként elszármazott, ma a Yitzhak Livnat nevet viselő férfiről szól, akit az ismerősei csak Sutiként emlegetnek. Az ő sorsán keresztül mutatja be a film a kárpátaljai zsidóság tragikus XX. századi történetét, illetve magyarságának "újbóli felfedezése" révén egy több mint félévszázados trauma lassú feloldódásának "kórtörténetébe" is bepillantást nyerhetünk.

"Szerettük a hazánkat, de a hazánk megtagadott bennünket" – jelenti ki a vásznon Weiss Sándor, akit 1944-ben családjával együtt Németországba deportáltak. Több családtagja odaveszett a náci koncentrációs táborokban, neki sikerült hazajutnia. Az emlékek és az átéltek miatt azonban képtelen volt Nagyszőlősön maradni, hamarosan Palesztinába emigrált, ahol új életet kezdett. Weiss Sándorból Yitzhak Livnat lett. Beállt katonának, tíz év múlva őrnagyként szerelt le, majd fuvarozásba kezdett. Megtagadta gyermekkorát, anyanyelvét, gyűlölt mindent, ami magyar. A nyolcvanas évekig meg sem szólalt magyarul, képtelen volt feldolgozni a múltat, megbocsátani a történteket, ekkor azonban váratlan fordulat történik. "Rájöttem, hogy ha én gyűlöletet terjesztek saját magamban, az a magyaroknak nem árt semmit, de nekem árt egy csomót. A gyűlölet csak gyűlöletet tud termelni" – mondta ki az örök igazságot a filmvásznon Yitzhak Livnat. Suti felismeri, hogy magyarságának megtagadása sehová sem vezet, hogy a daccal kizárólag magát rövidíti meg, s ennek a felismerésnek a hatására fokozatosan újra felfedezi magyar gyökereit, Magyarországot, majd szülővárosát, Nagyszőlőst is.

A vetítéssel egybekötött találkozó vendégeit és a hallgatóságot köszöntve a házigazdák nevében dr. Csatáry György, a Rákóczi-főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője örömének adott hangot, amiért a főiskola egyre több hasonló eseménynek ad helyet, miáltal mindinkább a kárpátaljai magyarság kulturális központjává válik.

Debreceni Mihály, a bemutatott film rendezője, a találkozó egyik szervezője számos olyan érdekes személyiséget üdvözölhetett a meghívott vendégek között, akik szereplői voltak a Weiss Sándort bemutató filmnek, vagy hozzájárultak annak elkészítéséhez. Ott volt a teremben Nagy Milada, annak a budapesti Aposztróf Kiadónak a szerkesztője, amely a Nagyszőlős, a világ közepe címmel megjelent, a kárpátaljai kisváros két világháború közötti életét visszaemlékezések és képeslapok alapján bemutató csodálatos albumot adta ki a közelmúltban, s amelynek képanyagából a dokumentumfilm is merít. Ugyanezen kiadónak a gondozásában látott napvilágot a Kanadában élő Pap M. Zsuzsa Megtagadva – Egy szerelem igaz története címmel megjelent regénye, amely egy nagyszőlősi keresztény családból származó fiú és egy zsidó származású lány – Yitzhak Livnat nővére – tragikus szerelmének történetét mutatja be a második világháború éveiben.

Jelen volt a találkozón a dokumentumfilmben megszólaló Kovács Sándor kárpátaljai származású helytörténész, valamint a valaha volt Ung megyéből elszármazott Skultéty Csaba, a Szabad Európa Rádió egykori munkatársa, akitől a film ötlete származik. Végül, de nem utolsósorban, ott volt a főiskola filmklubjában maga az immár nyolcvan esztendős Yitzhak Livnat is, a dokumentumfilm főszereplője.

Livnat a film utáni beszélgetés során elismerte, a háború utáni elzárkózását követően óriási változáson esett át az elmúlt években. "Az utóbbi tíz évben minden esztendőben csatlakozom az én új családomhoz, amely Kárpátalján is jó néhány száz gyerekből áll" – utalt Livnat a Rákóczi Honismereti Mozgótábor résztvevőire. Mint megtudhattuk, csatlakozva a nagyszőlősi származású Aykler Béla kezdeményezéséhez, maga is hozzájárul, hogy határon túli magyar fiatalok nyári táborozás keretében ismerhessék meg az anyaországot. (A Rákóczi-tábor kárpátaljai résztvevői közül egyébként számosan ott ültek múlt pénteken a főiskola filmklubjában.)

Jótékonysági tevékenységéért és a magyar–izraeli jó viszony érdekében tett szolgálataiért Yitzhak Livnat Mádl Ferenc köztársasági elnöktől megkapta a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét. Fájlalja azonban, hogy magyar állampolgárságát máig nem kaphatta vissza. Mint lapunknak elmondta, reméli, hogy jövő januárban, a honosítási törvény életbe lépésével az elsők között lehet ismét új, maga választotta hazája mellett Magyarország állampolgára is.

A filmet nem volt egyszerű leforgatni, utalt korunk mindenre kiható gazdasági nehézségeire Debreceni Mihály, a rendező. Az elkészült dokumentumfilmmel létrehozói beneveztek a "Szülőföldem szép határa" Ungvári Kisebbségi Rádiós és Televíziós Fesztiválra, s elnyerték annak különdíját.

A beszélgetést követően a találkozó vendégei dedikálták könyveiket, majd továbbindultak Nagyszőlősre, ahol egy újabb találkozó várt rájuk.

szcs