Megemlékeztek a magyar tudomány napjáról

2010. november 19., 09:00 , 514. szám

Bár nemzetünk lélekszáma csak 15 millióra tehető, mégis igen sok felfedezéssel és találmánnyal gazdagítottuk az emberiséget, melyek ékesen bizonyítják, milyen tehetséges nép is vagyunk. Magyar elme adta a világnak a gyufát, a transzformátort, a karburátort, a sebességváltót, a villanymozdonyt, a helikoptert, a modern, nem eukleidészi geometriát, a hologram-technikát, magyar tudós fedezte fel a C-vitamint, magyar közreműködéssel született meg a számítógép, a holdautó - s még folytathatnánk a sort. Nem csoda hát, ha külön napot szentelünk a magyar tudománynak, melyen nem csekély büszkeséggel emlékezhetünk meg kiváló tudósainkról.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán a Matematika, a Biológia és a Földrajz Tanszék közreműködésével ünnepelték meg ezt a napot, a rendezvény lebonyolításába pedig bekapcsolódtak mind a tanárok, mind a diákok. Az említett tanszékek előadói: Kulin Judit és dr. Molnár József, valamint Pecsora Sándor IV. évfolyamos matematika-informatika szakos hallgató voltak a rendezvény fő szervezői. A nagy napon pedig - az oktatási intézmény Törökbálint termében - zsúfolt széksorok előtt üdvözölhette a megjelent diákokat és tanárokat dr. Orosz Ildikó, a főiskola elnöke, aki ünnepi felszólalása elején leszögezte: az egyetemes tudományt igazán jól csak az anyanyelvén sajátíthatja el az ember, majd azt a kérdést járta körül, mire is van szükség ahhoz, hogy valakiből jó természettudós legyen. Mint kifejtette, nem elég a tehetség, nem elég okosnak lenni, pallérozni is kell az elmét, s ma már elengedhetetlen feltétel, hogy korszerű számítógép, jól felszerelt laboratórium álljon a tudós rendelkezésére, megfelelő anyagi háttér segítse elő tehetsége kibontakozását. Az anyagi háttér kapcsán felidézte a Magyar Tudományos Akadémia - korabeli kifejezéssel élve: a Magyar Tudós Társaság - XIX. század eleji megalapítását, melyre úgy kerülhetett sor, hogy a felső tízezernek a nemzet érdekében tenni tudó és akaró tagjai, elsősorban a birtokai egyévi jövedelmét a nemes ügyre áldozó gróf Széchenyi István anyagi áldozatokat hoztak az akadémia létrehozásáért. Vajon ma a gazdasági elit hány tagja ismételné meg Széchenyi tettét a nemzet tudományos pallérozódása érdekében?... És hogy mi miként tudjuk a legtökéletesebb módon megünnepelni a magyar tudomány napját? Úgy, hogy továbbvisszük a magyar tudományt, nem feledjük kiváló tudósaink eredményeit, továbbadjuk hírüket, nevüket a következő nemzedéknek, s ha van hozzá tehetségünk, új eredményekkel gazdagítjuk a tudományt.

A felszólalást követően Szemrád Emil vegyész docens, a főiskola tanára előadást tartott a kombinatorikus kémiáról, mely fiatal tudományág összekapcsolja a vegyészetet a matematikával, valamint a számítástechnikával. Végezetül pedig tudományos vetélkedőt bonyolítottak le a matematika, biológia és földrajz szakos hallgatók részvételével, melyen - többek között - a tudománytörténettel, a magyar találmányokkal kapcsolatos kérdések szerepeltek.

Lajos Mihály