Mozgó betlehem Nagyszőlősön

2011. január 7., 09:00 , 521. szám

Az ünnepek ünnepének tartotta Assisi Szent Ferenc a Megváltó születésének ünnepét. Az ő nevéhez fűződik a betlehemállítás szokása, amely világszerte elterjedt.

Az első betlehemállítás történetét Szent Ferenc életrajzírója, Celanói Tamás jegyezte le. Az itáliai Greccióban Ferenc 1223-ban megkérte egy barátját, hogy rendezzen be egy barlangot, készítsen jászolt, hozzon szalmát, szamarat és ökröt, értesítse a pásztorokat, és így "alkalmi színészekkel" felelevenítették a szent éjszaka eseményeit.

A fáklyákkal messze földről érkező zarándokok egyike Ferenc gyönyörű beszéde után azt észlelte, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, az istengyermek valóban ott van az imádkozó sokaság között.

Szent Ferenc testvéreit arra kérte, hogy karácsonykor bőséges alamizsnát adjanak a szegényeknek, és kérte a gazdákat, hogy a Jézus jászlánál hűségesen szolgáló jószágok utódai e napon dupla adag takarmányt kapjanak. A betlehemállítás szokása azóta világszerte részévé vált a templomok és a közterek karácsonyi programjainak.

Nagyszőlősön, a plébánia udvarán idén is felállították a betlehemet, amely napközben megtekinthető. A ferences kolostorban pedig szintén működik a mozgó betlehem.

A betlehemállítás lényege az egykori események átélése, amely hozzásegíti az embereket, hogy saját szívükben is elkészítsék a jászolt, amelybe minden karácsonykor beleszülethet az isteni kisded, aki hajléktalanul, nincstelenül jött a világra, magára véve minden emberi fájdalmat, nélkülözést, vagyis egy lett velünk e szent éjszakán.