Szálas palántanevelés

2011. április 15., 10:00 , 535. szám

Hogyan időzítsük leggyakrabban termesztett zöldségeink palántáinak vetését és miként neveljük azokat a szabadföldbe történő kiültetés előtt? A legfontosabb tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

- Hogyan időzítsük a palántanevelést?

- Április közepén járunk, a melegigényes növényeinket, elsősorban a paradicsomot és a paprikát valamikor a fagyosszentek után, május közepén ildomos kiültetni, néhány nappal tehát már túl is vagyunk az optimális vetésidőn.

Szólnunk kell még egy másik nagy területen termesztett zöldségfélénkről, a káposztáról, amelynél a palántanevelés időzítése attól függ, hogy milyen tenyészidejű az adott káposztafajta, s mikor akarjuk betakarítani. Ha az őszi, tehát szeptemberi vagy októberi betakarítást célozzuk meg, akkor inkább hosszú tenyészidejű fajtát válasszunk, ami annyit jelent, hogy kiültetés után a tenyészideje meghaladja a száz napot, ideális esetben 110-120 napot tesz ki. Az ilyen hosszú tenyészidejű fajtákról tudni kell, hogy jól tárolhatók, és savanyításra is kiválóan alkalmasak. Ezzel szemben a rövidebb - a palántakiültetéstől számított 80 nap körüli - tenyészidejű fajták nyilvánvalóan a friss piaci felhasználásra, esetleg gyalulni valók, míg a tárolásra néhány fajta kivételével kevésbé alkalmasak. A káposztánál tehát a tenyészidőtől függően határozzuk meg a palántakiültetés napját, s ehhez időzítjük a palántanevelés megkezdésének időpontját. Palántanevelésre a késő tavaszi melegben egy-másfél hónapot számítsunk a keléstől számítva.

- Hogyan készítjük elő a palántaneveléshez a talajt?

- A palántanevelő hely előkészítése még az előző esztendőben kezdődik, mégpedig úgy, hogy négyzetméterenként mintegy 10-15 kg szerves trágyát, esetleg komposztot szántunk vagy ásunk be a talajba valamikor az ősz folyamán. Vetésig tanácsos gyommentesen tartani a földet. Mindenképpen hasznos valamilyen védőberendezést építeni e hely fölé, ami lehet fóliasátor vagy fóliaalagút. Úgy egy évtizeddel ezelőtt sok helyütt hat milliméteres acéldrótból készült vázra feszítettek fóliát, ezek az acélvázak azonban mára eltünedeztek, s mostanság hajlékony mogyoró- vagy fűzfavesszőket szúrnak le az ágyás felé megfelelő gyakorisággal. Nagyon jó, ha vízzel feltöltött, ülepedett talajba sikerül a magágyat előkészíteni. Ha nem, akkor az egyenletes vetésmélység biztosítására ültetés előtt ajánlatos hengerezni. Ha a talaj fertőzött, akkor tanácsos bedolgozni a talajba valamilyen fertőtlenítő szert, például a Forcét.

- Mennyit vessünk és hogyan?

- Egy négyzetméteren paprika esetében 1000-1200 szál teljes értékű palántát lehet felnevelni a május 15. körüli kiültetési időpontra, paradicsomból körülbelül 700-at. A mag súlyából és csírázási százalékából kiindulva paradicsom esetében ez 2-4 grammot jelent négyzetméterenként, paprikánál pedig 6-7 g/m2-enként. Az a gyakorlat, hogy mintegy 5-7 centiméter sortávolságra vetnek, s egy-másfél, esetleg kétujjnyi távolságra ültetik egymástól a szemeket. A magokat egy-másfél centiméternyi földdel takarják.

Mivel a gyomlálás viszonylag nagy élőmunka igényű feladat, vetés után ajánlatos valamilyen gyomirtó szeres kezelést alkalmazni a palántanevelő ágyakon, amire a leggyakrabban a Devrinolt szokták alkalmazni mifelénk 4l/ha dózisban, 400 liter vízzel kipermetezve. Ne feledjük, hogy a gyomirtó szerekkel az ágyások közötti utakat is kezelni kell. Fontos, hogy az ágyásokat a Devrinollal való kezelés után finom porlasztású vízzel le kell permetezni, mosni. A víz mennyisége nem legyen több 5-10 milliméternél, s arra is oda kell figyelni, hogy ne folyjon össze, azaz ne képezzen tócsákat a víz, mert könnyen összemoshatja a vegyszereket.

Ha azt tapasztaljuk, hogy a gyomnövények hamarabb kikelnek, mint az általunk vetett kultúrnövények, akkor valamilyen perzselő hatású gyomirtó szerrel lehet kezelni a vetést, például Reglonnal, amiből egy hektárnyi területre 2,5 litert kell kijuttatni 400 liter vízben feloldva. A szer csak a talajfelszín feletti növényi részekre hat, a talajra érve elbomlik, azaz nem tesz kárt a csíranövényekben.

- Takarjuk-e a vetést?

- Többfelé bevett gyakorlat, hogy fóliával takarják kelésig a növényeket, majd kelés előtt közvetlenül, mikor a növények csírái már ütik át a talajfelszínt, leveszik a takarást. A takarás egyrészt folyamatosan nedvesen tartja a talajt, másrészt magasabb talajhőmérsékletet biztosít, ami mindenképpen jót tesz a kelésnek.

- Milyen gondozást igényelnek a palánták?

- Kelés után oda kell figyelni az öntözésre. Ne juttassunk ki egyszerre nagy adag vizet, s arra is vigyázzunk, hogy vízösszefolyás ne alakuljon ki, ugyanis ez kedvez a különféle talajból támadó gombakórokozóknak.

Ha mégis kialakulna valamilyen gombafertőzés, ami leginkább foltokban jelentkező pítium vagy rizoktónia, esetleg a különféle fuzáriumfajták valamelyike szokott lenni, akkor a foltokból ki kell szedni az elnyálkásodott szárú palántákat, és a foltot be kell öntözni a hajtatásnál is ajánlott koktéllal, amely rendszerint Previkurból, Ditane-ból és Fundazolból szokott állni. Ezzel meggátolhatjuk a palántadőlés betegségének továbbterjedését.

Feltétlenül oda kell figyelni a megfelelő szellőztetésre, akár fóliasátorban, akár fóliaalagútban termesztünk, valamint a megfelelő hőmérséklet betartására. Igyekezzünk elérni, hogy a létesítményeinkben a hőmérséklet paprika esetében ne haladja meg a 25-30 fokot, míg paradicsom esetében ajánlatos ennél 3-4 fokkal alacsonyabb hőmérsékletet tartani.

A paradicsom, miután kikelt, s megjelentek az első lomblevelei, bőséges napfény, víz és meleg hatására igen hajlamos a nyurgulásra. Ezért feltétlenül ajánlatos réztartalmú (például rézoxiklorid vagy rézhidroxid) szerekkel kezelni a palántákat. Ezeket általában 5dkg/10 liter töménységben szokták kijuttatni. Mint köztudott, a réz némileg visszafogja a növekedést, s öregbíti a növényi szöveteket. Ha nagyon intenzíven növekednének a palántáink, vagy korán keltek ki a magok, akár 3-4 ilyen kezelésre is szükség lehet. Ültetés előtt feltétlenül szükség van az ilyen kezelésre, a réztől ugyanis a palánta hajlékonyabbá, kevésbé törékennyé válik.

A baktériumos betegségek megelőzésére a réztartalmú szerhez Kesumint is keverhetünk, 30 millilitert 10 liter vízhez.

A paprikánál általában a réz kijuttatását megelőzően szoktuk alkalmazni a baktérium elleni szereket. A réz és a Kasumin hatására egészséges, baktériummentes állományt sikerül majd kiültetni.

pszv