Klímaszabályozás és öntözés hajtatásban

2011. május 27., 10:00 , 541. szám

A hirtelen ránk törő nyárban a hajtató létesítmények klímaszabályozásával és az öntözéssel kapcsolatos kérdésekről faggattuk Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját.

- A talaj menti fagyok után most a túlzott meleg okoz gondot?

- A kertészek és mezőgazdasági termelők legnagyobb örömére Orbán nem hozott újabb fagyot, az idő kimelegedett. Félkontinentális időjárásunk miatt azonban a tavaszból hirtelen, szinte egyik napról a másikra mentünk át a nyárba. Tiszta az égbolt, az erős napsugárzás miatt a 28-30 fokos délutáni hőmérsékletet a valóságosnál is melegebbnek érezzük. Ezért fontos, hogy sorra vegyük a klímaszabályozás és az öntözés legfontosabb kérdéseit.

- Nem korai május végén a nyári teendőkkel foglalkozni?

- Igaz, hogy hajtatásban tavasszal elsősorban a hidegtől kell megvédeni növényeinket. Mint arról a Kárpátalja május 13-i számában részletesebben is szóltunk, bármilyen eszköz megfelel arra, hogy segítsünk átvészelni növényeinknek azt a néhány fagyos éjszakát, amikor a hőmérő higanyszála túl mélyre ereszkedik. Ha azonban a hideg éjszakákra meleg, sőt forró nappalok következnek, egészen más természetű problémákat kell megoldanunk: szellőztetni szükséges a hajtató létesítményünket, fóliánkat, hiszen 35 fok feletti hőmérsékletnél szinte valamennyi kultúrnövényünk károsodik. Ideális esetben a hajtató létesítmény felületének 20 százaléka nyitható, azonban régiónkban távolról sem ez a bevett gyakorlat, mint nyugatabbra, ahol a fóliasátor felületének mintegy egynegyede felemelhető, akár egy cabrio személygépkocsi teteje. Így tehát tanácsos arra törekedni, hogy nagy meleg esetén legalább a sátor két végén, és szükség esetén a közepén is, minél nagyobb felületet megnyithassunk. Ezzel több legyet ütünk egy csapásra. Először is, elfogadható mértékűre csökkentjük a sátor levegőjének hőmérsékletét. Másodszor, csökkentjük a belső légtér páratartalmát. (A 80 százalékot meghaladó páratartalom általában károsan szokott hatni a virágok megtermékenyülésére, továbbá vízfelvételi zavarokat okoz, ami a termésmennyiség csökkenését eredményezi.) Harmadszor, az éjszaka zárva tartott szellőztetők miatt a növények reggelre felélik a sátor levegőjének szén-dioxid-tartalmát, amit a legegyszerűbben szellőztetéssel pótolhatunk.

- Milyen módszerekkel csökkenthető még a sátor hőmérséklete a szellőztetésen kívül?

- Bevett gyakorlat a sátor árnyékolása. A költségesebb módszer az, ha a kereskedelemben kapható raserhálóval árnyékoljuk a hajtató létesítményünket, ami mintegy 25 százalékkal csökkenti a napsugárzást. A másik, viszonylag olcsó megoldás, ha kívülről mésszel permetezzük le a sátor felületét. Ez a módszer olcsóságán kívül azért is hatékony, mert míg napsütéses időben visszaveri a sugárzás egy tekintélyes részét, felhős, esős időben kivilágosodik, azaz a raserhálónál több fényt ereszt át, s így viszonylag optimális fényviszonyokat biztosít a sátorban.

- A fóliára közvetlenül felvitt mészréteg szél vagy eső hatására azonnal lepereg vagy leoldódik. Hogyan alkalmazzuk helyesen ezt az eljárást?

- A fólia mészbevonatának tartóssá tételéhez valamilyen ragasztóanyagot kell adnunk a kijuttatandó mészoldathoz. Erre a célra nálunk leginkább a közönséges, lefölözött tehéntej vált be. Egy háti permetezőkészüléknyi adaghoz, tehát 14 liternyi mennyiséghez vegyünk 1,5-2 kg szalonnás, azaz oltott meszet, s annyi vízzel öntsük fel, hogy három liter tej hozzáadásával éppen kiadja a 14 litert. A tejben található kazein ragasztja oda a meszet a fóliához. Ezt az oldatot alkalmazás előtt feltétlenül szűrjük le, nehogy eltömítse a permetező fúvókáját. A permetező legnagyobb lyukú fúvókáját használva visszük fel oldatunkat a fóliasátor teljes külső felületére, amivel nyár végéig megoldjuk a hajtató létesítmény árnyékolását. Mifelénk ez a módszer vált be a leginkább, de kaphatók a kereskedelemben speciális árnyékoló festékek is, nyilván drágábban.

- Ilyen nagy melegben nemcsak a páratartalom csökkentésére, hanem növelésére is szükség lehet adott esetben. Mit tehetünk ennek érdekében?

- Valóban, légköri aszály esetén, amikor 60 százalék alá esik a páratartalom szintje, ugyancsak kötési hibák léphetnek fel a növényeknél - ráadásul hajtatott növényeink közül az uborka eleve a viszonylag magas páratartalmat kedveli -, ezért azt követően, hogy reggel csökkentettük az éjszaka felgyülemlett páratartalmat, később, a nap folyamán szükségessé válhat ismét emelni azt. Ilyenkor a paprikánál hasznos bevetni az általában a hajtató létesítmény gerincén végigfutó felső esőztető berendezést. Speciális, apróbb lyukú szórófejek alkalmazásával biztosíthatjuk legegyszerűbben a párásítást, miközben a locsolással a levegőt is hűtjük. Miután a paradicsom nemigen szereti a szabad vizet, ezért öntözés helyett célszerűbb fellocsolni az ágyások közötti ösvényeket legalább a déli órákban, hogy az elpárolgó víz növelje a létesítmény páratartalmát. A nagyobb pártartalmú levegőben kisimulnak a növény levelei, miáltal magasabb lesz az asszimilációs felület. Légköri szárazság esetén hajtatásban a paradicsomnál gyakran előfordul az alsó kifejlett levelek úgynevezett "bepödrődése". Ez tulajdonképpen nem betegség, hanem állapot, amely a levegő páratartalmával van összefüggésben. A jelenség gyakorlatilag nincs hatással a termésmennyiségre, a gazdák mégsem szeretik, mert valamilyen betegséget gyanítanak a háttérben. Ha a hajtató létesítmény páratartalma 70-72 százalék körüli, ez a jelenség nem fordul elő.

- A gazdák rendszerint nem alaptalanul aggónak, hiszen számtalan kórokozó leselkedik növényeikre.

- Valóban így van. Előfordul, hogy ha a gazdák a hajtató létesítménybe lépve azt látják, hogy az uborkaállomány levelei kókadtan csüngenek, mindjárt a szívükhöz kapnak, mert a rettegett hervadásos betegségre gyanakodnak. Az sem ritka ilyenkor, hogy megemelik a kijuttatott öntözővíz mennyiségét, amivel viszont csak tovább rontják a helyzetet, ha valóban az úgynevezett gyengítő kórokozók támadták meg az uborkaállományt a talajból.

Felhívnám az olvasók figyelmét arra, hogy a Terra Dei Alapítvány június 3-án, pénteken 13 órától éppen e témával kapcsolatos, bemutatóval egybekötött tanácskozást rendez a Péterfalvai Református Gimnáziumban az érdeklődő gazdák részére. Az előadás és a gyakorlati foglalkozás címe: Kiútkeresés - az uborka gyökérproblémája. Azért éreztük aktuálisnak és fontosnak e kérdés felvetését, mert régiónkban a gazdák zöme monokultúraként termeszti az uborkát, minek következtében számottevően felhalmozódnak a talajban bizonyos kórokozók, amelyek hervadást okozhatnak. Erre a helyzetre szeretnénk megoldásokat ajánlani a gazdáknak, megtárgyalva a kínált megoldások hatékonyságát és költségvonzatait is.

pszv