Szívünk nyugalomra vágyik

A szakemberek az utóbbi időkben egyre többször hívják fel a figyelmet arra, hogy az alvás, illetve annak hiánya hovatovább komoly rizikófaktorrá lép elő a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében.

Időzített bomba - így emlegetik a szakorvosok a modern embernek azt a szokását, hogy nem törődik az alvással. Az éjszakába nyúló bulik kedvelői és a munka oltárán az éjszakai pihenést is feláldozók azt kockáztatják, hogy szívinfarktus vet véget életüknek idő előtt - vonja le a fenyegető következtetést a European Heart Journal, az európai kardiológusok lapja. A kutatók megállapították: azoknál, akik későn fekszenek és korán kelnek, továbbá akiknek az álma nem zavartalan, 48 százalékkal nagyobb valamilyen szívbetegség kialakulásának veszélye, s 15 százalékkal az agyvérzésé.

Ezek a számok komolyan aggasztják az orvosokat, tekintve, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján a szív- és érrendszeri megbetegedések vezetnek a jelenkor halálos kórjai között - mutat rá a témának szentelt összeállításában a Korreszpondent. A kijevi hetilap azt írja, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a megbetegedéseknek ez a csoportja évente mintegy 17 millió ember haláláért felelős a világon. Az európai statisztikák értelmében is első helyen állnak a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyeket valamennyi haláleset 40 százalékáért tesznek felelőssé, miközben az embereket sokkal inkább riasztó daganatos megbetegedések csupán a második helyre szorulnak e rangsorban. A halálesetek többsége azokra az országokra esik, ahol alacsony vagy közepes a jövedelemszint. E tekintetben évek óta vezető szerepet játszanak Európában a posztszovjet térség államai, köztük Ukrajna is.

A szívbetegségek kiváltó okai közül az orvosok azért továbbra sem a kialvatlanságot tartják a legnagyobb bűnösnek. Az első hely e tekintetben változatlanul a dohányzásé, amely két-háromszorosára növeli annak esélyét, hogy valaki a kardiológus páciensévé váljon. A cigarettát szorosan követi a mozgásszegény életmód és a súlyfölösleg. Így vagy úgy, de szinte valamennyien a rizikócsoportba tartozunk. Az Amerikai Szív Egyesület Circulation című folyóiratában a közelmúltban közzétett adatok szerint ma az amerikaiaknak mindössze nyolc százaléka sorolható az alacsony rizikójú csoportba a szív- és érrendszeri megbetegedések kifejlődésének tekintetében.

Az orvosok rámutatnak: az eddig említettek csupán egy töredékét képezik annak a majd 300 faktornak, amelyek a WHO értékelése szerint befolyással vannak a szív állapotára és működésére. Ezen faktorok közé tartozik például a forgalmi dugóban töltött idő is. Robert Brook a Michigani Egyetemről például kimutatta, hogy a forgalmi dugó könnyen okozhat szívinfarktust. Ráadásul nem csupán azért, mert a dugóba került sofőr idegeskedik, hanem mert a kipufogógázzal telített levegő, amelyet ilyenkor beszív, vérnyomás-ingadozást eredményez, amit az egészséges ember észre sem vesz, ám a hipertóniában szenvedő beteg számára halálos lehet.

A Columbiai Egyetem egy másik kutatása ugyanakkor arra hívj fel a figyelmet, hogy a pozitív érzelmek - öröm, boldogság, lelkesedés - kitűnőek a szívbetegségek megelőzésére és akár egyharmadával csökkenthetik a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Mint kimutatták, ennek oka, hogy a pozitív töltéstől az emberek hosszabb ideig pihennek, jobban ellazulnak, és gyorsabban megbirkóznak a stresszel.

E megállapítást más kutatások is alátámasztják, melyek szerint a dühös férfiaknak gyakrabban van problémájuk a szívükkel, a súlyos depresszióban szenvedő nők esetében pedig kétszer akkora a hirtelen szívhalál veszélye. A kutatók feltételezik: a negatív érzelmek közvetlen fiziológiai hatással vannak a szívre - elképzelhető, hogy arra késztetik, gyorsabban verjen.

Egyébként a szív egészségére ható rizikófaktoroknak mintegy a felére nincs ráhatásunk. Az orvosok ezek közé sorolják többek között az öröklődést és az életkort. A WHO szívbetegségatlaszának adatai szerint 55 éves kor felett a szívinfarktus esélye tízévente megduplázódik, s ez ellen semmit sem tehetünk. Ugyanúgy, ahogyan a "rossz" szülők ellen sem. A már említett atlasz adatai arra vallanak, hogy annak az embernek, akinek az apja szívkoszorúér-betegségben szenvedett vagy agyvérzést kapott 55 éves kora előtt (esetleg az anyja 65 éves kora előtt), szintén nagy a veszélye annak, hogy maga is szívbeteg legyen.

(Korreszpondent/szcs)