Nagyarányú fairtás a bótrágyi kicsiny erdőben

A KMKSZ tiltakozik, a polgármester csodálkozik

2011. június 24., 10:00 , 545. szám
Csak a tönkök maradtak meg a pompás fákból

Még a múlt század elején, az egykori Osztrák–Magyar Monarchiában, a több falura kiterjedő Lónyai-birtokhoz tartozó bótrágyi erdőben sok-sok kis tölgyfacsemetét ültettek el, melyek az éltető Nap felé nyújtózkodva, mind magasabbra növekedtek, évtizedről évtizedre szépen gyarapodtak, terebélyesedtek, s mára hatalmas lombkoronájú, pompás tölgyekként ontják magukból az éltető oxigént, ékesítve e kicsiny falu környékét. Ám eljött a nap, amikor hirtelen láncfűrészek fogai vágódtak a testükbe, s a csodálatos, ép, egészséges fák élettelenül zuhantak a földre.

– A bótrágyi erdőt birtokló Beregszászi Járási Gazdaságközi Erdészet munkatársai már 2007-ben, illetve 2008-ban is megjelentek a terepen, hogy kijelöljék, mely területeken vágják ki a fákat, pedig az erdőnk így is igen kicsiny, csak mintegy öt hektárt tesz ki, ezért a községi tanácsi képviselőtestület, melynek én is a tagja voltam, az akkor még Csizmár Béla elnök által vezetett Beregszászi Járási Tanácshoz fordult, hogy akadályozzák meg a fakitermelést. Kérésünk pedig meghallgatásra talált, s úgy tűnt, sikerül megmentenünk az erdőt – pillant vissza a közelmúltba Horváth Árpád, a helybeli KMKSZ-alapszervezet elnöke. – Ám a múlt év őszén, két nappal a helyhatósági választások után a gazdaságközi erdészet munkásai megkezdték az irtást, s egy kb. kéthektáros területen kivágták a tölgyeket, a gyertyán-, valamint az akácfákat, majd az idén, január végén, illetve február elején talán még nagyobb területen folytatták a kitermelést, most, júniusban pedig harmadszor is nekivetették a láncfűrészeket a fák – többségükben tölgyek – törzsének. Pedig ezek értékes, több mint százéves, túlnyomórészt ép, egészséges fák, a falu kisszámú természeti kincsei közé tartoznak, mindegyiküket meg kellene óvni a pusztulástól. Nagyon bosszant, hogy sem az új járási vezetést, sem a jelenlegi községi tanácsi képviselőtestületet, sem a járási tanácsi képviselőnket nem izgatja az erdőnk sorsa. Hogy tájékozódjam a fakivágások ügyében, nemrég felkerestem az újraválasztott polgármesterünket, aki úgy informált, hogy a gazdaságközi erdészet érvényes felhatalmazás alapján kezdte meg, illetve folytatja a fakitermelést.

– Amikor a múlt ősszel megjelentek nálunk a gazdaságközi erdészet munkatársai, felmutattak egy egészségügyi vágásra vonatkozó engedélyt, melyet Mihajlo Margitics, a nevezett erdőgazdaság igazgatója írt alá – magyarázza Hajdu Ferenc polgármester. – Különösnek tartottam, hogy egészségügyi vágás címén ilyen nagy területen vágják ki a fákat, amit szóvá is tettem. Margitics úr váltig állította, hogy engedélyük van a munka elvégzéséhez, ám azt nem nevezte meg, konkrétan kik adtak rá felhatalmazást.

A tél folyamán nem vágtak ki fákat (Horváth Árpád viszont állítja, hogy az alapszervezet alelnökével, Barta Andrással együtt szemtanúi voltak a januári, februári fakitermelésnek – L. M.), most, júniusban pedig a gazdaságközi erdészet alkalmazottai bemutattak egy térképet, melyen kijelölték, hogy egy újabb, 1,2 hektáros területen ki fogják irtani az erdőt, s azt ígérték: hamarosan felmutatják az őket erre feljogosító engedélyt. Amikor pedig két hete felkerestem Jurij Bandurovicsot, a járás ökológusát, ő is úgy informált, hogy a szabályok betartásával láttak hozzá a fakitermeléshez.

A járási képviselőnk, Kuni Mihály szintén érdeklődött az ügyben a járási tanácsnál, de azt a választ kapta, hogy az erdészet szabályszerűen járt el. A képviselőtestület eddig nem tiltakozott a kitermelés ellen, de még megpróbálkozunk vele, hogy a járási tanácshoz forduljunk a kérdésben – mondja végezetül a polgármester.

Elképesztő, hogy a gazdaságközi erdészet – egészségügyi vágás címén – kiirtja egy kicsiny erdő bő egyharmadát. Különös, hogy a polgármester nem nézett utána, kitől is kaptak engedélyt a nagyarányú fakivágásra, s több mint furcsa, hogy a nevezett erdőgazdaság a közelmúltban úgy látott hozzá a kitermelés folytatásához, hogy előtte még csak be sem mutatta a községi vezetőnek az erre vonatkozó felhatalmazást. Meglepő, hogy a polgármesternek nincs tudomása az idei téli erdőirtásról, a községi tanácsi képviselőtestület pedig már a kezdet kezdetén miért nem tiltakozott a környezetrombolás ellen. S felháborító, miért vágnak ki annyi fát egy ilyen kicsiny erdőben, mely – ha a jelenlegi ütemben folytatódik a kitermelés – nemsokára teljesen eltűnhet a föld színéről.

Lajos Mihály