Eső után a gyümölcsösben: növényvédelem és gyomirtás

2011. július 22., 10:00 , 549. szám

Az elmúlt időszakban hullott nagyobb mennyiségű csapadék után a szüret mellett a növényvédelem és a gyomirtás adja a munkák dandárját a gyümölcsösökben. A tudnivalókról és az aktuális teendőkről Parászka Györgyöt, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanárát kérdeztük.

– Végre hullott némi csapadék a kiszáradt földre…

– Valóban jól jött az eső minden növénynek. Ne feledjük azonban, hogy az elmúlt időszakban hullott kiadós mennyiségű csapadék kedvez a gombák szaporodásának is növényeinken, ezért szükség esetén védekeznünk kell a kórokozók ellen.

A szőlőben lassan érésnek indul a Favorit, a Csabagyöngye, az Irsai Olivér, ezeket a fajtákat tehát már ne permetezzük, mert előfordulhat, hogy a vegyszer benne marad a leszüretelt szőlőszemekben. A gyümölcsösben érni kezdenek az őszibarack középkésői és késői fajtái, s érik a szilva is, ezért ezeket a fákat sem szoktam már erőteljesen permetezni, hiszen az egészség fontosabb mindennél. A későbben érő gyümölcsöknél viszont lehet, sőt kell is permeteznünk. A késői almafajtáknál például a monília és az almamoly ellen fontos védekeznünk, a többi növénynél pedig, beleértve a már letermett fáinkat is, a levéltetű ellen érdemes permetezni, ha úgy látjuk, hogy kezdenek elszaporodni a kártevők.

Nagyon fontos a gyomtalanítás. A csapadék hatására újra elburjánzó gyomokat vagy vegyszerekkel, vagy mechanikus úton, azaz kézzel, kaszával-kapával, esetleg a rotációs kapával próbálhatjuk megfékezni. Ma már nagy választékban kaphatók gyomirtók a szaküzletekben, univerzális és speciális készítmények, például az egy- vagy a kétszikű növények ellen bevethető vegyszerek egyaránt. Magam a Roundup és a Medallon készítményeket szoktam használni, de például a tarackosokra nagyon jó a Glialka is. Bármilyen gyomirtót válasszunk végül, figyeljünk oda, hogy ezek a készítmények ne kerüljenek nemes növényeinkre, hiszen azokra nézve is ártalmasak lehetnek, s a gyümölcsön keresztül az emberi szervezetet is mérgezhetik.

– Némelyik fát igen megviseli a nagy termés. Mivel óvhatjuk ezeket a növényeinket?

– Próbáljuk meg alátámasztani fáinknak azokat a kinyúló ágait, amelyek a termés súlya alatt veszélyesen meghajolnak, mert könnyen előfordulhat, hogy a túlterhelés hatására letörnek, lehasadnak, súlyos sebet ejtve a fán. A támasztékul szolgáló karó, deszka felső végébe üssünk két szeget, egyfajta villát képezve ez által. Ha az ágat ebbe a villába illesztjük, biztosítjuk, hogy egy erősebb szél se tudja majd könnyen kifújni a támasztékot az ág alól, ami azért fontos, mert hiszen viharban a legnagyobb az ágtörés veszélye. Egyébként pedig ne feledjük, hogy még ilyenkor sem késő ritkítani a termést, különösen a későn érő fajták esetében.

– Apropó érés: miből tudhatjuk, hogy a gyümölcsünk megérett már? Melyik gyümölcsnél várható, hogy a szedést követően majd úgymond „utóérik”?

– Először is szögezzük le, hogy a legtöbb gyümölcsnél egyáltalán nem fordul elő utóérés. Régiónkban igazán utóérő gyümölcsnek csak a körte néhány fajtája számít, illetve később, ősszel ilyen a birsalma, s egynémely későn érő almafajta. Ezekben a gyümölcsökben a megfelelő cukortartalom már a teljes érést megelőzően megvan, így miután leszedjük, megfelelően tárolva tovább érlelhetjük, elsősorban puhíthatjuk azokat. Némely esetben a jellegzetes színezését is ilyenkor éri el gyümölcs, illetve így védhetjük meg szükség esetén a termést a korai fagyoktól és biztosíthatjuk eltarthatóságát a téli hónapokra. Nem utóérő viszont sem a most érő őszibarack, sem a szilva, ezeket csak teljesen éretten célszerű leszedni, különben savanyúak maradnak. Hogy mikor érett a gyümölcs? Ha egy enyhe csavaró mozdulattól könnyedén leválnak a fáról, már érettek.

– Régiónkban egyre gyakrabban kerül szóba a lombtrágyázás a gyümölcsösök esetében is. Célszerűnek tartja a növénytáplálásnak ezt a módját?

– Nagyon is célszerű lombtrágyázást végezni. Idén például a korábbi csapadékhiányos időszak miatt bór- és kalciumhiány volt tapasztalható a fáknál, ami a leveleken megjelenő rozsdás foltokból is látható. Az utóbbi hetek esőitől a fák lassan kezdenek magukhoz térni, de még mindig segíthetjük őket egy bór- és kalciumtartalmú lombtrágyával. Erre a célra megfelelő a Vertical család megfelelő készítménye, vagy például a kimondottan bórtartalmú Solubor, de alkalmazhatjuk a Wuxalt is. Bármelyik készítményt választjuk, valamennyiről elmondható, hogy kijuttatása felfrissíti a növényt, s biztosítja azt a tápanyag-utánpótlást, amelyre éppen ebben az időszakban van szükség a jövő évi jó termés biztosítása érdekében.

– Mi a teendő a már letermett ribiszkével, egressel és málnával?

– A málnatövek esetében a letermett hajtásokat közvetlenül a talaj felett vágjuk vissza és a fiatal hajtásokat is célszerű megritkítani ilyenkor. A ribiszke- és egresbokrokat ritkítsuk, vágjuk le a barna, elöregedett vesszőket. A lombtrágya bokrainknak is jót tesz.

pszv

Sárgul a szőlő levele…

Parászka György mondandójához kapcsolódóan másik állandó szakértőnk, Jakab Sándor beregszászi szőlész és borász arról számol be, hogy olvasóink a szőlő levelének sárgulására panaszkodnak egyes tőkéknél.

– A júliust megelőző időszakban, főleg májusban, június elején nagyon kevés volt a csapadék – magyarázza a jelenség valószínű okát a szakember. A fiatalabb, gyengébb gyökérzetű tőkéknél, illetve azoknál, amelyeknél a tápanyag felszívódása valamely más okból – például betegség miatt – eleve gyengébb volt, a szárazság hiányállapotot okozhatott valamely mikroelemből, tápanyagkomponensből. Azt ajánlom a szőlőtermesztőknek, permetezzék le az ilyen tőkéket lombtrágyával, esetleg juttassanak ki két-háromszori bőséges locsolással a növény gyökérzetéhez valamilyen komplex tápoldatot, olyasféle összetételűt, amilyeneket a virágainknak is adunk. Remélhetőleg a tápanyagegyensúly helyreállításával megakadályozható, hogy a tőke károsodjék, még ha a levelek el is sárgultak már.

ntk