Miként védekezzünk a hőség egészségkárosító hatásai ellen?
Nemrég egy különösen forró napon, a déli órákban fedetlen fővel tartózkodtam a szabadban, s még másnap is fájt a fejem, de örültem, hogy ennyivel megúsztam, s nem kaptam komoly napszúrást. Érdekelne, mit tehetünk a hőségben azért, hogy ne károsodjon az egészségünk – fordult szerkesztőségünkhöz egy benei olvasónk. Kérdésére dr. Kertész Árpád, a Beregszászi Járási Kórház mentőorvosa válaszol.
– Az utóbbi években egyre váratlanabb meglepetéseket okoz számunkra az időjárás, nyaranta árnyékban is gyakrabban kúszik plusz 35–38 Celsius-fokra a hőmérő higanyszála, s talán az a legrosszabb, hogy hirtelen törnek be a melegfrontok, melyeket sokszor ugyanilyen gyorsan követnek a hidegfrontok. A hőmérséklet-ingadozás még az egészséges szervezetet is megviseli, a magas vérnyomásban szenvedő, szív- vagy veseproblémákkal küszködő embertársaink számára pedig különösen nagy veszélyt jelentenek, akárcsak maga a hőség. A Beregszászi Járási Kórház mentőállomására az utóbbi időben 25-26 segélyhívás érkezik naponta, melyek közül 4-5 esetben szívbetegek kérik a segítségünket. S itt hívnám fel a magas vérnyomásos betegek figyelmét arra, hogy állandóan szedjék a vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, akkor is, ha már napok óta normális a vérnyomásuk, mert ezt a kórt megszüntetni nem lehet, csak annyit tehetünk, hogy kordában tartjuk. Ha viszont a beteg abbahagyja az orvosságok szedését, ráadásul kimegy a kertjébe, s a forró napsütésben is dolgozik, hirtelen felszökhet a vérnyomása, s akár szívinfarktust, agyvérzést vagy agytrombózist kaphat.
– Miért jelent veszélyt a nagy hőség, s miként előzhetjük meg az általa előidézett egészségkárosodást?
– Vérkeringésünknek köszönhetően aránylag stabil, 36 és 37 Celsius-fok közötti testhőmérsékletettel rendelkezünk, ám kánikulában igen sok energiát felemészt a normális hőmérséklet fenntartása, ami nagymértékben igénybe veszi a szívet, az agyi vérkeringést s szervezetünk egész biokémiai háztartását. Nagy melegben, amikor árnyékban is 35–38 Celsius-fokos hőség uralkodik, testfelületünk több liternyi folyadékot párologtat el, s ha nem pótoljuk az elvesztett folyadékmennyiséget, a vérünk besűrűsödik, a sűrű vért pedig szívünk nem tudja átszivattyúzni a hajszálerekbe, így a sejtekben oxigénhiány lép fel, a szívizomsejtek oxigénhiánya pedig szívinfarktushoz, míg az agysejteké agytrombózishoz vagy agyvérzéshez vezethet. Ezért a magas vérnyomásban, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők a nap legmelegebb időszakában, délelőtt 11 és délután 3 óra között ne tartózkodjanak a napon.
Ugyancsak veszélyforrást jelent, hogy az ózonlyuk növekedése miatt egyre nagyobb mértékű ibolyántúli sugárzás éri el a földfelszínt, ezért nagyon fontos, hogy ha nyári verőfényben kimegyünk a szabadba, napszemüveggel óvjuk a látószervünket, különben aránylag fiatal életkorban is szürkehályog alakulhat ki rajta, s csak ennek eltávolításával, műtéti úton menthetjük meg a látásunkat, az operáció pedig az egyik szem esetében is több ezer hrivnyába kerül. Okvetlenül fedjük be a fejünket fehér sapkával, mert a fehér szín részben visszaveri az ibolyántúli sugarakat. Csak délelőtt 11 óráig, valamint délután 3 óra után napozzunk, s különösen vigyázzanak azok az emberek, akiknek a testén több anyajegy található, mert az ultraibolya sugárzás hatására ők az átlagosnál is nagyobb arányban megkaphatják az igen veszélyes melanómát (bőrrákot). Ha pedig nem kerülhetjük el, hogy a legmelegebb órákban is dolgozzunk a mezőn, ebben az időszakban a napszemüveg és a fehér sapka mellett viseljünk hosszú ujjú, fehér pamutinget, mely jól felszívja az izzadságot, valamint hasonló színű hosszú nadrágot.
– Mennyi folyadékot igyunk, mit ajánlatos, és mit nem ajánlatos fogyasztanunk?
– Naponta vegyünk magunkhoz legalább két–két és fél liter folyadékot, de hangsúlyoznám: ne igyunk szénsavas üdítőket, valamint alkoholtartalmú italokat. A szénsav miatt megnő a sejtek savassága, pedig a sejteknek semleges kémhatásúaknak kell lenniük. Az alkohol pedig csökkenti a koncentrálóképességet, illetve tompítja a veszélyérzetet, az ember túl „bátor” lesz, de nem tud megfelelően reagálni a hirtelen fellépő problémákra. Igyunk buborékmentes (szénsavmentes) ásványvizet, kávéskanálnyi mézzel vagy citromlével ízesített, felfőzött, majd szobahőmérsékletre lehűtött kút- vagy csapvizet, teát (leginkább a zöld teát ajánlom), tejet, kefírt, kvaszt, alkoholmentes sört. De ne fogyasszunk a hűtőszekrényből épphogy kivett, hideg italt, mert az legfeljebb +5 Celsius-fokos, míg a testünkben több mint 36 Celsius-fok uralkodik, a nagy hőmérséklet-különbség pedig ideiglenesen lenullázza a szervezetünk ellenálló képességét, így a torkunkban állandóan jelenlévő mikrobák az immunrendszer átmeneti legyengülése folytán mandula-, torok- vagy tüdőgyulladást okozhatnak. Fagylaltot viszont ehetünk, mert azt lassan nyalogatjuk, kis adagokban vesszük magunkhoz, s mire a mandulánkhoz ér, már eléggé felmelegszik ahhoz, hogy ne okozzon gondot.
– Mire ügyeljünk a fürdőzés során?
– Felhevült testtel semmiképp se vessük magunkat a habokba, mert még fiatalon is szívinfarktust kaphatunk. Óvatosan, fokozatosan ereszkedjünk be a levegő hőmérsékleténél esetleg jóval hidegebb vízbe, gyakran locsolgatva a testünket, hogy hozzászokjunk a víz hőmérsékletéhez, s csoportos vagy családi fürdőzéskor mindenki kapjon feladatot, hogy saját magán kívül még kire vigyázzon, kit tartson szemmel.
S még valamire szeretném felhívni a figyelmet. Még ha árnyékban parkolunk is le a személygépkocsinkkal, annak belsejében rövid időn belül +60-70 Celsius-fokosra hevül a levegő, így ha egy szívbeteg hirtelen beül a kocsiba, infarktusveszélynek teszi ki magát. Mielőtt visszaszállnánk a járműbe, szellőztessük ki. Négyévesnél fiatalabb gyermeknek, illetve 60 év fölötti idős embernek pedig nem szabad a leparkolt, bezárt gépkocsiban maradnia, még akkor sem, ha az egyik ablakot lehúzzuk, mert hőgutát kaphat.
Lajos Mihály
