Népzenei és néptánctábor a Beregi-hegyek ölén

2011. augusztus 12., 10:00 , 552. szám

Augusztus 8-tól csaknem egy teljes héten át gyermekzsivaj, zene és énekszó verte fel a Nagyberegi Református Líceum nyári csendjét, most rendezték meg ugyanis az I. Nagyberegi Népzenei és Néptánctábort, mellyel a szervezőknek – remélhetőleg – sikerül hagyományt teremteniük.

– A beregszászi központú „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány szervezésében – a Bethlen Gábor Alapnál megnyert összegből – augusztus 8. és 13. között lebonyolításra került az I. Nagyberegi Népzenei és Néptánctábor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Kölcsey Ferenc Szakkollégiumában pedig vele egyidejűleg a Jankovics Mária Alkotótábor, míg a jövő héten ugyanitt tartjuk meg a Keresztyén Balázs Olvasótábort, melyek célja a hagyományőrzés, illetve a művészetek iránt fogékony gyermekek tehetséggondozása – tájékoztat Szakál Imre, az alapítvány munkatársa. – A tábor iránt a reméltnél is nagyobb érdeklődés nyilvánult meg, a helyszín kijelölésénél pedig azért esett a választásunk Nagyberegre, mert egyrészt könnyen megközelíthető, másrészt a líceum rendelkezésünkre bocsátotta a kollégiumát és tantermeit.

– Harminchét gyermeket láttunk vendégül – magyarázza Kepics Andzselika, a Beregszászi Művészeti Iskola, valamint a Nagyberegi Református Líceum zenetanára, a tábor vezetője. – A népzene, a néptánc és a népdal oktatását a tiszapéterfalvai Kokas banda tagjai vállalták magukra, a kézművesfoglalkozásokat Somi Katalin, a Rákóczi-főiskola Polónyi Katalin Textilmúzeumának a munkatársa vezette, míg Kokas Erzsébet, a Kokas banda tagja, továbbá Szilágyi Gabriella tanító és óvodapedagógus régi népi gyermekjátékokkal ismertették meg a résztvevőket. A táborban a gyermekek mindössze 75 hrivnya fejében vehettek részt.

– A brácsázást Király András, a Lembergi Zeneművészeti Akadémia hallgatója, a hegedülést Szilágyi Csaba, a Donyecki Zeneakadémia ungvári filiájának a diákja, illetve Szilágyi Gergely, az Ungvári Zádor Dezső Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatója, a nagybőgőzést pedig Lakatos Dávid, az említett ungvári tanintézet diákja sajátíttatták el a résztvevőkkel – közli Kokas Károly, a Kokas banda vezetője. Kokas Erzsébet a Vajdaságban, konkrétan Kupuszina községben felgyűjtött népdalokkal ismertette meg a táborozókat. A gyermekek nagyon fogékonyak voltak, számukra is örömet szerzett egy-egy új dallam megtanulása. Csüri Szebasztián és Huszti Beáta, a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola Örökség Néptáncegyüttesének a vezetői szatmári táncokkal ismertették meg a résztvevőket, esténként táncházra került sor, melyeken a zenekarunk húzta a talpalávalót.

– A kézművesfoglalkozások során pedig arra tanítottam meg a gyermekeket, miként készíthetnek virágformákat kukoricacsuhéból, karkötőket makraméból, s az üvegfestés világába is elkalauzoltam őket – fűzi hozzá Somi Katalin.

– Rajtam kívül három nevelő, Dobos Sándor és Szarka Lívia, a Rákóczi-főiskola volt hallgatói, valamint Bursza Krisztina, az Ungvári Művészeti és Közművelődési College hallgatója is segített fenntartani a táborban a rendet, míg Kaluja Erzsébet, a Beregszászi Járási Kórház mentőállomásának volt felcsernője a résztvevők egészségére ügyelt – jegyzi meg Kepics Andzselika.

– Még sohasem voltam népzenei és néptánctáborban, de minden percét élveztem. Itt egyszerűen nem lehetett unatkozni, mindig szerveztek valamilyen programot, amivel lekötötték az érdeklődésünket – mondja a résztvevők egyike, a beregszászi Grica Eszter, a Beregszászi Magyar Gimnázium diákja. – Leginkább az éneklést szerettem, több népdalt is megtanultam, s két kedvencem is lett, a Megy a Nap lefelé, valamint a Széles a Duna partja című dal.

Lajos Mihály