Beszélgetés a Kárpát-medencei Agrárstratégiáról

Interjú

2011. augusztus 19., 10:00 , 553. szám
Látogatás Nagydobronyban

– Elnök úr, alelnök úr! Elárulná nekünk, kárpátaljai látogatásának célját?

– A mostani egy gyors, rövid látogatás, szeretném látni, megtapasztalni az itt élő magyarok problémáit, ezért a Rákóczi-főiskolán találkoztam a KMKSZ elnökével és vezetőivel, valamint a főiskola vezetőségével. A találkozón megbeszéltük a készülő Kárpát-medencei Agrárstratégia egyes elemeit, illetve megvitattuk az együttműködésben rejlő lehetőségeket, mert szerintünk a magyar közösségek által lakott területek gazdasági ereje nem függetleníthető egymástól: egyazon piacban, egy hálózatban kell, hogy gondolkodjunk.

Az említett kérdéseket beszéljük meg a Terra Dei Alapítvány vezetőivel és a helyi gazdák képviselőivel is. Ugyanis leginkább az itteni magyar emberek tudják, hogy mi az, ami számukra fontos, miben tudnánk nekik segíteni.

– Információink szerint Önök Kárpát-medencei Agrárstratégián dolgoznak, amelyben szerepet szánnak Kárpátaljának is.

– Így igaz. A Magyarországgal határos országok többsége már európai uniós tagállam, vagy folyamatban van a taggá válásuk. Emiatt sokkal könnyebb a gazdasági együttműködés, például közös vállalatok létrehozása. Reméljük, hogy Ukrajnában is hamarosan javulni fog a helyzet. Az hatalmas előny, hogy azonos nyelvet beszélünk, sőt azonos módon is gondolkodunk. A közös stratégia azért is indokolt, mert a Kárpát-medence korábban mindig egységes gazdasági térség volt, és az együttműködés és közös fellépés most is óriási előnyökkel járhat minden szereplő számára. Például a felszíni vízhálózat láttán nem lehet kérdés, hogy közös környezetvédelmi cselekvésre is szükségünk van. A mezőgazdasági együttműködést pedig úgy kell szerveznünk, hogy az valamennyi érintett ország polgárának előnyt jelenthessen. A Kárpát-medence különleges talaj- és klímaadottságait kihasználva olyan növényfajtákat kell termesztenünk, azokból olyan termékeket kell előállítanunk, melyekre van kereslet, ami elősegíti az európai és nemzetközi piacokon történő megjelenésünket.

Nagy lehetőség rejlik az új technológiák átadásában. A megújuló energiák alkalmazása, az öntözési rendszerek közös fejlesztése, az új termelési módszerek népszerűsítése mind meghatározó lehet egy-egy térség gazdasága számára. Éppen ilyen meghatározó a vízzel való ésszerű gazdálkodás, amely a gazdálkodás versenyképességét javítja és növeli hatékonyságát.

Mi tehát megpróbáljuk egy közös Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztési stratégia keretében előmozdítani a térség mezőgazdaságának fejlődését.

– A kárpátaljai magyar gazdák önszerveződése még gyerekcipőben jár, tud-e ebben a Magosz segíteni? Egyáltalán felmerült-e ennek igénye a tárgyalások során?

– Meggyőződésem, hogy az általunk elkövetett hibákat nem feltétlenül kell a kárpátaljai magyar gazdáknak is megismételni. Sok esetben a hibalehetőségek másokkal való megismertetése is fontos segítség. Nekünk pedig vannak tapasztalataink, tudunk segítséget nyújtani szakmai, szervezési és a szövetkezési kérdésekben egyaránt. Például óriási előnyt jelent, ha a gazdálkodáshoz szükséges anyagokat nagy tételben vásárolják. A tárolás, feldolgozás és értékesítés lehetőségeit a legtöbb esetben ugyancsak elősegíti a szövetkezés. Vannak módszerek, amelyeket mi már kipróbáltunk, teszteltünk otthon, Magyarországon. Úgy gondolom, ezek a példák itt is mérlegelhetők.

– A közös agrár- és vidékfejlesztési stratégia Kárpátalján meghatározó jelentőségű lehet, hisz az itt élő magyarság a gazdasági élet perifériájára szorult, és döntő részben földműveléssel foglalkozik.

– Most Magyarországon a családi gazdaságok programja ismét egyre nagyobb jelentőséggel bír. A helyi élelmiszertermelés, -feldolgozás úgyszintén kiemelt helyen szerepel a kormányprogram agrár- és vidékfejlesztési fejezetében. Az a meggyőződésem, hogy Kárpátalján a turizmus fejlődéséhez kapcsolódó élelmiszerelőállítási, -feldolgozási, illetve értékesítési gyakorlat fejlesztésében vannak még lehetőségek. Meggyőződésem, hogy az itteni gazdák akkor lesznek sikeresek, akkor tudnak minden szempontból jó növényfajtákat köztermesztésbe vonni, ha összefognak ezen vetőmagok beszerzéséért és egységes technológiát alkalmaznak. Továbbá, ha a feldolgozás és az értékesítés tekintetében is létrejön egy szorosabb összefogás, együttműködés. Többek között ezek azok a területek, amelyekben segíteni akar a magyar kormányzat által elképzelt Kárpát-medencei Agrárstratégia.

Badó Zsolt