Az „áramlatok” elkerülik Ukrajnát

Gázcsapások

2011. szeptember 23., 10:00 , 558. szám

Újabb csapás érte Ukrajnát gázügyben az elmúlt napokban. Minap megkezdődött az Oroszország és Németország között a Balti-tenger fenekén, Ukrajna megkerülésével épülő Északi Áramlat elnevezésű gázvezeték első ütemének feltöltése.

Igaz ugyan, hogy egyelőre csupán úgynevezett technikai gáz kerül a csőbe, amelynek célja, hogy egy bizonyos nyomásszintig feltöltse a vezetéket, azonban októberben már megkezdődhet a teljes értékű gázszállítás Európába. Ezzel Ukrajna végérvényesen elveszíti legfőbb aduját, amellyel éveken keresztül sakkban tarthatta Oroszországot és az Európai Uniót.

Az Ukrajnán áthaladó, a Szovjetuniótól megörökölt gázvezetékek ugyan még mindig rendkívül fontosak az Európába irányuló orosz gázszállítások szempontjából, ám az ukrán vezetékrendszer igen nagy mértékben veszít eszmei értékéből most, hogy az Északi Áramlat fokozatosan működni kezd, s minap a Gazprom részéről bejelentették, hogy az Ukrajnát délről, a Fekete-tengeren át megkerülő Déli Áramlat esetében is minden készen áll a munkálatok megkezdéséhez, amelyek várhatóan 2015-re fejeződnek be.

Kijevben érthetően nem örülnek a fejleményeknek, de eközben változatlanul azzal kísérleteznek, hogy miként tudnának új, Ukrajna számára kedvezőbb gázszállítási szerződést kötni Oroszországgal ahelyett, amelyet még Julija Timosenko kötött kormányfőként, mintegy két évvel ezelőtt.

Múlt pénteken Viktor Janukovics ukrán államfő Jaltában egy nemzetközi konferencián azt javasolta, hogy a Déli Áramlat a Fekete-tenger feneke helyett haladjon Ukrajnán át, a szárazföldön, miáltal 80 százalékkal csökkennének a kivitelezési költségek, amelyeknek a kétharmadát a tengeri szakasz építése teszi ki.

Csakhogy Oroszországnak Ukrajna megbízhatatlanságából korábban óriási veszteségei származtak, s a két „Áramlat” sokmilliárd dollárba kerülő megépítését éppen a két ország közötti nem kifejezetten partneri viszony kényszerítette ki. Így nem csoda, hogy Moszkvában most nem is reagáltak érdemben az ukrán felvetésre.

Ezzel egy időben Kijev zsarolni is próbál: bejelentette, hogy részben leépítheti, konzerválhatja gázvezetékrendszerét. Mondván, ha az orosz gáz nem ezeken a csöveken át, s nem elégséges mennyiségben jut el Európába, akkor fenntartásuk veszteségessé válik, Ukrajna pedig nem hajlandó ráfizetni a gáztranzitra.

Minap nyilvánosságra hozták, hogy Viktor Janukovics szeptember 24-én Moszkvában ismét találkozik kollégájával, Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel. Ukrán kormánykörökből származó információk szerint Kijev közös gázszállítási konzorcium létrehozását szándékozik felajánlani Moszkvának az Európai Unió bevonásával. A cél ugyanaz: Janukovics a jelenleginél alacsonyabb, ezer köbméterenkénti 190–210 dollár körüli gázárat szeretne elérni, ami gyakorlatilag létkérdés az óriási költségvetési hiánnyal küszködő hatalom számára.

Csakhogy Oroszország most már nem érdekelt a mindenáron való megegyezésben. Ukrajnának viszont immár szinte semmije se maradt, amivel zsarolhatná a Nagy Testvért, vagy amit felkínálhatna a számára méltósága megőrzése mellett, és ez minden bizonnyal érzékelhető lesz majd az államfői találkozó hangnemén.

Az orosz–ukrán viszony romlása várhatóan a pénztárcánkra is kihat majd, hiszen ha Moszkva nem enged, már a közeljövőben nőni fog a gáz lakossági fogyasztói ára.

zzz