Nem bocsáthatják el a várandós nőt?
„Nemrég megtudtam, hogy gyermeket várok. A munkahelyemen többször előfordult már, hogy az állapotos nőket eltanácsolták a cégtől. Jobb, ha felkészülök rá, hogy néhány hét múlva nekem is felmondanak?”
– Ne adja fel! Mindenekelőtt tudnia kell, hogy a munkatörvénykönyv 184. paragrafusának értelmében a várandós nőket tilos elbocsátani állásukból, hacsak nem önszántukból távoznak, azaz mondanak fel. Kivételt e szabály alól csak azok az esetek jelentenek, amikor az elbocsátás oka az, hogy végleg felszámolják az adott munkahelyet, vállalatot, céget vagy hivatalt. Ilyen esetekben természetesen a várandós nő is elbocsátható, ám a törvények értelmében az illetékesek ilyenkor is kötelesek számára új munkahelyet biztosítani.
A lényeg tehát az, hogy az állapotos nő semmiképpen se mondjon fel maga, bármit ajánljon is a vezetőség. Ha ön nem mond fel önként, az adminisztráció nem tudja elbocsátani. Pl. volt egy olyan esetem, amikor az étterem főszakácsnőjét azzal az indokkal bocsátották el, hogy „megkíméljék” a nehéz munkától, nehogy baja legyen a születendő gyermekének. Bepereltük az éttermet, és a bíróság már a második ülésen döntött arról, hogy az adminisztrációnak vissza kell helyeznie a szakácsnőt korábbi állásába. A szakácsnőnek megérte a bírósághoz fordulni, mert így megkapta az ilyenkor őt megillető szabadságpénzt és valamennyi illetményt.
Sok vezető azért ódzkodik a várandós nők foglalkoztatásától, mert nincs tisztában azzal, hogy cégének, vállalatának nem származik kára ebből. Az alkalmazónak ilyenkor csak az első háromhavi juttatást kell megelőlegeznie a várandós számára, amit később az állam megtérít, azaz nem kerül pénzébe a gyermekét váró nő alkalmazása. A várandós nő számára viszont fontos a munkahely, hiszen foglalkoztatottként módjában áll majd szabályos szülési szabadságra menni, ha eljön az ideje, s könnyebben hozzájuthat az ilyenkor őt megillető juttatásokhoz.
hk
