Falu a hármashatáron

2011. szeptember 30., 10:00 , 559. szám
A református templom

Kárpátalja nyugati csücskében, a Tisza és a Latorca közén egy 1200 lakost, köztük mintegy 900 magyar ajkú polgárt számláló község terül el a magyar–ukrán–szlovák hármashatáron, ahol nemzetrészünk tagjai összetartó közösséget alkotnak.

Ahol a honfoglalók is átvonultak

Az Árpád-kori helység a a környék egyik legrégibb települése, melynek határában honfoglaláskori sírra bukkantak, történelme első évszázadaiban Zemplén vármegyéhez tartozott, ahonnan csak a XIV. század végén csatolták át Unghoz. Az utolsó Árpád-házi uralkodó, III. András halála után, amikor a tartományurak csaknem darabjaira szedték a hazát, a folyók közé zárt falut is a „kiskirályok” egyike, az északkeleti országrész hatalmas területeit uraló Aba Amadé birtokolta, de az oligarchák uralmának véget vető I. Károly Róbert 1312-ben, a rozgonyi csatában döntő vereséget mért az Abák seregére, a família birtokait elkobozták, s a király Tiszasalamont is hűséges hívének, Drugeth Fülöpnek adományozta. Az 1332-es pápai tizedjegyzékben templomos helyként tesznek róla említést, ám ősi szentegyháza később elenyészett.

A folyószabályozásokig a falut gyakran fenyegették a Tisza és a Latorca árvízei, határa jelentős részét pedig erdőségek borították, míg csak az 1850-es években meg nem kezdődött ezek intenzív írtása, melynek következtében már csak a folyók mentén húzódó ártéri erdők maradtak meg a hajdani rengetegből. Trianont követően a községet a szlovákiai Királyhelmeci járáshoz csatolták, majd 1922-ben a magyarlakta területeket elszlávosítani igyekvő csehszlovák hatalom a helység mellett, verhovinai ruszinok beköltöztetésével létrehozta Sztrázs kolóniát, mely közigazgatásilag jelenleg Tiszasalamonhoz tartozik. 1944 őszén, a Csap környékén dúló heves harcok befejeztével, a magyar–német csapatok november 23-án adták fel a falut, ahonnan a szovjet katonai hatóságok 43 férfit hurcoltattak el a Gulag munkatáboraiba, s a deportáltak közül 22-en sohasem térhettek vissza szeretteikhez, míg a II. világháborúban 13 helybeli honvéd esett el. A szovjet–csehszlovák szerződés következményeként azután 1945 nyarán ezt a községet is az embernyomorító Szovjetunióhoz csatolták, a nagy vörös birodalom felbomlása óta pedig a helybeliek is „élvezhetik” a független Ukrajna nyújtotta „örömöket”.

„Aktív színházlátogatók lettünk”

– Már 1989-ben létrehoztuk a KMKSZ-alapszervezetet, mely jelenleg 198 tagot számlál – tájékoztat Palkó Katalin, az alapszervezet jelenlegi elnöke. – Nem akarunk kimaradni a kárpátaljai magyarság kulturális vérkeringéséből, ezért aktív színházlátogatók lettünk. Csoportokat szervezve, minden évben elutazunk Csapra, Ungvárra vagy Beregszászba, hogy megtekintsük a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház (Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház) előadásait, néhány esztendővel ezelőtt megnéztük a munkácsi várban kiállított Munkácsy-gyűjteményt. Részt vettünk a Mezőgecsében megszervezett Kárpátia-koncerten, a Kispál és a Borz beregszászi fellépésén, az idén pedig a szintén a Vérke-parti városban lebonyolított Ghymes-koncerten. Községünkben, a helybeli általános iskolával közösen már többször tartottunk farsangi álarcos bált, karácsonyi, illetve anyák napi ünnepséget, jótékonysági, illetve szüreti bálokat, melyek bevételeit az oktatási intézmény megsegítésére fordítottunk. Megünnepeljük március 15-ét, megemlékezünk október 6-ról, valamint a sztálini lágerekben elhunyt falubelijeinkről. Már megalakulásunk évében felállítottuk a temetőben a II. világháború és a Gulag áldozatainak emlékművét, ám ez elég messzire esik a faluközponttól, ezért a közeljövőben – a KMKSZ megyei szervezetének a támogatásával – új emlékművet emelünk a templomkertben, ott, ahol a helybeli református gyülekezettel együtt, az idén, augusztus 20-án felavattuk a Szent István-szobrot. Teleházunk, melyet az elsők között kaptunk meg, már 2002 óta működik, s természetesen részt veszünk több, a KMKSZ által szervezett programban is.

„Adakozó egyházközség vagyunk”

– 510 hívő alkotja a Tisza­salamoni Református Gyülekezetet, mely szépen gyarapodik. Az utóbbi 2-3 évben a keresztelések száma mindig meghaladja a temetésekét, az idén például 11 gyermeket keresztelt meg, 4 párt esketett össze, s csupán hat egyháztagot temetett el lelkipásztorunk, a Szürtéből hetente négyszer bejáró, s a vasárnapi istentiszteletek mellett a bibliaórákat és a konfirmációi foglalkozásokat is megtartó Kótyuk Zsolt tiszteletes – mutatja be egyházközségét Kovács István gondnok. – A régi parókiánkat még az 1990-es évek első felében visszakaptuk, ám addigra olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontanunk, s a hollandiai Wierdeni Református Gyülekezet támogatásával vásároltunk, majd kibővítettünk egy volt lakóházat, ahol gyülekezeti termet alakítottunk ki, melyben az idén 37 gyermekkel foglalkozik a hitoktatónk, Lecó Nóra.

Adakozó gyülekezet vagyunk, minden évben ruhaneműt, cipőt, írószereket, játékokat, élelmiszereket juttatunk el a Császlóci Árvaház kis lakóinak, lehetőségeinkhez mérten pénzbeli segítséget nyújtunk a Nagydobronyi Idősek Otthonának, s több környékbeli egyházközséggel együtt támogatjuk az Ungvári Süketek és Gyengénhallók Bentlakásos Intézetét. Rendszeresen megszervezzük, hogy egyházközségünk félárva és árva gyermekei minden karácsony előtt részt vehessenek az Ungi Református Egyházmegye által a hasonló sorsú gyerekek számára szervezett szeretetvendégségen, az eszenyi parókián. Karácsony előtt ajándékcsomagokat osztunk szét a nagycsaládosok, valamint az egyedülálló idősek között, s évente kétszer adakozást hirdetünk a kárpátaljai református líceumok megsegítésére.

– A lakosság többségét alkotó reformátusok mellett 150 lelket számláló római katolikus egyházközség is működik a faluban – fejti ki Fekete Alica római katolikus gondnok. – Több, mint harminc évig egy hívünk otthonában tartottuk a szentmiséket, halálát követően pedig megkértük a református gyülekezetet, hogy vasárnaponként a templomukban tarthassuk meg a misét, s ők eleget is tettek a felkérésünknek. Snepp Román csapi plébános jár ki hozzánk hetente egyszer, elvégezni az egyházi szolgálatokat. Szeretnénk felépíteni egy kápolnát, s már meg is kaptuk a telekhelyet a községi tanácstól, ahol felhúznánk az épület falait, de mivel túl kevesen vagyunk, csak a Munkácsi Római Katolikus Püspökség támogatásával tudnánk elvégezni a munkálatokat. Nagy gondot jelent, hogy kevés gyermek születik. Tavaly mindössze két keresztelőre került sor, miközben tíz hittestvérünket kísértük ki a temetőbe, s a szükséges gyermeklétszám hiányában már nyolc éve szünetel a hitoktatás.

Számítógépes szaktanterem – jórészt holland támogatásból

– A Tiszasalamoni Általános Iskolában – a filiánknak számító, ukrán tannyelvű Sztrázsi Elemi Iskola kisdiákjaival együtt – összesen 73 tanulóval kezdjük az idei tanévet – tudom meg Berta Mária iskolaigazgatótól. – Végzőseink többsége a Csapi Széchenyi István Középiskolában szerzi meg az érettségi bizonyítványát, de akadnak, akik az Ungvári Drugeth Gimnáziumban, a Záhonyi Kandó Kálmán Gimnáziumban vagy éppen Nagybereg, Nagydobrony, sőt a távoli Técső református líceumában tanulnak tovább. Nagyon sok tanítványunk Kárpátalja felsőoktatási intézményeiben fejezi be tanulmányait, kevesen választják viszont az ungvári szakközépiskolákat. A KMPSZ rendszeresen támogat bennünket oktatási segédanyagokkal, s egy-egy tévékészüléket, magnetofont, illetve számítógépet is kaptunk a Pedagógusszövetségtől, a Wierdeni Református Gyülekezet pedig 18 komputert bocsátott a rendelkezésünkre, gyakorlatilag ők látták el a szükséges felszereléssel a számítógépes szaktantermünket.

Diákjaink már 1., 2., valamint 3. helyet is szereztek a járási tantárgyi versenyeken magyar, illetve ukrán nyelvből és irodalomból. Rendszeresen részt veszünk a megyei vetélkedőkön, valamint a KMPSZ által szervezett megmérettetéseken, egy tanulónk pedig pár évvel ezelőtt különdíjjal tért haza a Kazinczy szépkiejtési versenyről. S hogy a sporteredményeinkről is szóljak, tavalyelőtt megnyertük a járási asztalitenisz-versenyt, s olyan tanulónk is van, aki 2. helyezést ért el sakkból és dámajátékból.

A vasúttól a csapi piacig

– A legtöbb munkaképes lakos a csapi vasútnál dolgozik, de a község határában elterülő Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezetben működő, Skoda és Wolksvagen személygépkocsik összeszerelésével foglalkozó Eurocar Rt.-nél is sok falubelink helyezkedett el – vázolja fel Palkó Katalin a megélhetési helyzetet. – A közelmúltban – a gazdasági válság miatt – az autógyárban egy ideig szünetelt a munka, az utóbbi időben azonban ismét beindult a termelés, sőt újabb üzemcsarnokok épülnek. Mintegy száz dolgozó a helyben működő Edelweiss Parkettagyárban vállalt munkát, mely korábban bútorokat is gyártott, ám ezek értékesítésével gondok akadtak, így ma már egyedül a nagyobb keresletnek örvendő, könnyebben eladható parkettákat állítják elő. Több üzemanyagtöltő állomás is üzemel a falu határában, s ezek, valamint a mellettük működő üzletek, gyorsbüfék is nem egy tiszasalamoni lakos számára biztosítanak megélhetést. Több fiatal pedig Ungváron, a Jabil cégnél vagy a Jadzaki vállalatnál állt munkába. A helybeliekre nem jellemző az építőiparban való elhelyezkedés, s a gazdálkodással is kevesen foglalkoznak. A szovjet éra végén már jobbára csak sztrázsi lakosok dolgoztak a mezőgazdasági nagyüzemben, így annak feloszlásakor döntő részben a munkások között osztották szét a gazdaság földjeit. A helyi földművesek és állattenyésztők (mindössze 50 tehenet tartanak a községben) a csapi piacon teszik pénzzé a termény-, illetve a tejfeleslegüket, s csak öt farmergazdaság működik a község területén, melyek mindegyike öt hektárt tesz ki.

„2007-ben egyetlen pont előnnyel lettem Ukrajna abszolút országos bajnoka”

Tiszasalamon egyik legnevezetesebb lakosa Balogh Béla testépítő, aki pályafutásának eddigi tizenegy éve alatt ötször nyerte meg Ukrajna országos bajnokságát, két ízben a Vinnyicán, míg egy alkalommal a Kijevben lebonyolított grand prix versenyt, s háromszor szerezte meg az abszolút országos bajnoki címet. 2008-ban aranyéremmel fejezte be a Spanyolországban megrendezett Európa-bajnokságot, egy évre rá pedig ugyancsak a legszebben fénylő éremmel tért haza a tajvani világbajnokságról.

– Természetesen az utóbbi eredményemre vagyok a legbüszkébb, s eddig általában elég könnyű győzelmeket arattam, mert a felkészítő edzések során nagyon jó formába sikerült hoznom magamat, 2007-ben viszont egyetlen pont előnnyel lettem Ukrajna abszolút országos bajnoka, legyőzve az addigi tizenegyszeres országos bajnokot – magyarázza a sportoló. – Ezentúl viszont, profi versenyzőként, csak nemzetközi grand prix-ken indulok, ahol a résztvevők mindegyike megszerezte már a világbajnoki címet, így várhatóan nehéz megmérettetéseknek nézek elébe. S hogy meddig akarok versenyezni? A body building kortalan sportág, mely magába foglalja a 21 évesig tartó junior, a felnőtt, valamint a 60 év fölött kezdődő grand masters kategóriát, s a testépítő az idő múlásával egyre csak érik, nemesedik, akárcsak a jó bor, így még idős koromban is szeretném űzni ezt a sportot.

A falu legújabb híressége pedig Demes Tamás, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola hallgatója, aki jelenleg a magyarországi RTL-klub tévécsatorna X-faktor tehetségkutató versenyén kápráztatja el énekhangjával a zsűrit és a közönséget, s reméljük, minél szebb eredményt ér el.

Lajos Mihály