Csak a konc elvesztése fáj

Hadat üzent az UMDSZ a magyar kormánynak

2011. október 14., 10:00 , 561. szám

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) minap ismét megfenyegette a magyar kormányt. Visszaköveteli az elvesztett jussot.

„Mára mindenki számára világos, elmaradt a budapesti kormány által fennen hirdetett nemzetegyesítés” – számol be az UMDSZ Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanácsának (UMNT) minapi ülésén elhangzottakról a szervezet szócsöve, a zöld Kárpáti Igaz Szó (KISZó). Gajdos István elnök a fórumon ismét előadta szövetsége legfőbb bánatát, azaz, hogy „elvették az UMDSZ-től az összes magyar–magyar kapcsolattartást szolgáló program felügyeleti jogát”, s – ráadásul – azokat, a magyarigazolvány-igénylést leszámítva, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek „játszották át”. Gajdos szerint elfogadhatatlan és a továbbiakban tűrhetetlen a hivatalos Budapest diszkriminatív viselkedése, olvashatjuk, azt állítja, Budapest tudatosan igyekszik ellehetetleníteni a szervezetet. Itt az ideje a határozott fellépésnek, a tiltakozás minden eszköze bevetésének – fogalmazta meg a lap szerint az UMDSZ elnöke a teendőket.

Nézzék el nekem, ha a beszámolót olvasva feltűnt, hogy a Húszéves az UMDSZ címmel megjelent írásban gyakorlatilag egyetlen szó sem esett a kárpátaljai magyarság érdekvédelméről, az aktuális problémákról, csupán a sérelmeket hánytorgatták fel, a visszavágás lehetőségeit mérlegelték a résztvevők, akik mellesleg születésnapi összejövetelt is tartottak. Persze ez az egyoldalúsága a nemzeti tanács által tárgyalt témáknak csak annak lehet nyugtalanító újdonság, aki a hétköznapokban nem szembesül azzal lépten-nyomon, hogy az UMDSZ egyébként sem foglalkozik túl sokat a kárpátaljai magyarság érdekvédelmével. Aki nem hiszi, járjon utána, például a fentebb idézett KISZó-ban!

Például tiltakozott az UMDSZ a sóbánya által veszélyeztetett aknaszlatinai magyarok talaborfalui kitelepítésének ötlete ellen? Nem! Hát a nagymuzsalyi bánya újraindítása miatt, ahol a hírek szerint ciántechnológiát szándékoznak alkalmazni? Nem! Kiállt-e a szövetség a magyar himnusz éneklése mellett a Beregszászi Járási Tanácsban, amikor az önkormányzat erre irányuló határozatát nacionalista erők megtámadták? Nem! Védelmére kelt azoknak a kárpátaljai magyaroknak, akiket a magyar állampolgárság állítólagos felvétele miatt zaklatott az SZBU? Nem!

Hogy akkor mégis mit tett az UMDSZ? Az elnökválasztáson és később az önkormányzati választásokon minden garancia nélkül magyar szavazatokat szállított a hatalompártnak, majd amikor kiderült, hogy semmibe veszik, még ahhoz is gyávák voltak a pozícióikhoz ragaszkodó vezetői, hogy számon kérjék szövetségeseiken a magyar érettségit és a többi teljesítetlen ígéretet.

Ezenkívül a múltban ugyancsak szerettek Gajdos István elvtársai kapcsolattartási, oktatási-nevelési támogatást osztogatni, támogatói nyilatkozatot kiadni a vízumigényléshez s legfőbbképpen magyarigazolványt kiállítani; budapesti kormányzati források szerint ez utóbbiból többet is adtak ki, mint ahányan jogosultak lettek volna arra Kárpátalján. Nem lapunk dolga az ítélkezés, de tény, hogy a KMKSZ Jótékonysági Alapítvány által működtetett regionális irodákban szinte nap mint nap jelentkeznek olyan magyar- igazolvánnyal rendelkező személyek, akik egy szót sem beszélnek magyarul…

Most a húszéves UMDSZ „legelőbb is”azt követeli, hogy a magyar kormányzat haladéktalanul adja vissza nekik a támogatói nyilatkozatok kiadásának jogát saját tagságuk számára. (Amikor még tehették, azzal hencegtek, hogy ők válogatás nélkül minden magyarnak kiadnak támogatói nyilatkozatot, de úgy tűnik, azóta csökkent valamit emberbaráti étvágyuk.) Ellenkező esetben, ha tehát a magyar kormány nem szünteti meg az általuk diszkriminatívnak minősített eljárást, valamint nem hozza haladéktalanul nyilvánosságra az UMDSZ ellen „a nevezett támogatói nyilatkozatok kiadása jogának megvonása ürügyéül, és szervezetünk jó hírének és hitelének rombolása céljából indított vizsgálat” eredményét, „kénytelenek leszünk a jog eszközeivel orvosolni sérelmeinket” – áll az UMNT beregszászi ülésén kiadott zárónyilatkozatban.

Az élénkebb fantáziájúak talán már maguk elé is képzelték a lapok szalagcímeit: „Az UMDSZ beperelte a magyar államot”, esetleg: „Magyar–magyar per a bíróságon”. Az ötlet mulatságos, az embernek valahogy még sincs kedve nevetni. Nem tudom, lehet-e még ennél is mélyebbre süllyedni.

zzz