Falu a Tisza és a Fekete-víz között

2011. október 21., 10:00 , 562. szám
A református templom

Nagyszőlőstől 15 kilométerre délre egy 1902 lelket, köztük 1803 magyar anyanyelvű lakost számláló falu, Csepe terül el a Tisza, valamint az itt már lassan ballagó nagy folyóba igyekvő Fekete-víz között, ahová csak kora reggel, valamint délben fut be a járási központból ledöcögő autóbusz, ám emellett – szerencsére – több iránytaxi is közlekedik a Perényiek városa és a tiszántúli község között.

Az Ákos nemzetségtől a Fogarassyakig

A helységről elsőként egy 1320-as keltezésű oklevélben olvashatunk – még Thelukként (vagyis Telekként) – mint az Ákos nemzetségből származó Péter és Máté földesurak birtokáról. Ám még száz év sem telt el, amikor a Csepy család tulajdonába került, s 1393-tól már Chepe (azaz Csepe) néven említik a középkori források. Ősi temploma 1480-ban épült a gótika jegyében, s Kárpátalja legszebb, eredeti stílusjegyeiket leginkább megőrző középkori falusi szentegyházai közé tartozik. 1697 óta a református egyházközség lelki otthona.

Az újkorban Ugocsa vármegye egyik jelentős nemesi famíliája, a Fogarassy család uralta a falut, ahol udvarházat is emeltek, ám ezt mára – sajnos – lebontották. A református templom kertjében azonban ma is áll Fogarassy Benjámin és unokája, Berta síremléke. Az első világháború frontjain 21 csepei katona esett el, tiszteletükre – 1939-ben – emlékművet állítottak a település központjában. Az 1944-ben itt is berendezkedő szovjethatalom helyi képviselői a magyar címer leverésével megrongálták, s a temetőbe „száműzték” a műalkotást, mely a rendszerváltást követően visszakerült a község belterületére.

Zöld Program, földprivati­zá­ció, utcanév-változ­tatás

– 1989-ben, Fülep Endre csepei lakos kezdeményezésére, a járásban az elsők között nálunk is megalakult a KMKSZ-alapszervezet, melynek jelenleg 403 tagja van – tájékoztat Szerbák Lenke alapszervezeti elnök. – A KMKSZ Zöld Programjának keretében 890 gazda kapott vetőkukoricát, illetve műtrágyát, s a földprivatizációval kapcsolatos ügyintézésben is részt vettünk, melynek eredményeként több mint ezer falunkbeli lakos magánosította a földjét. Az egykori Lenin utcát a mi kezdeményezésünkre Fogarassy utcává nevezte át a községi tanács, a schengeni vízumhoz szükséges támogatói nyilatkozatokkal kapcsolatos ügyintézésben is részt veszünk, most pedig az első világháború hőseinek állított emlékmű hátsó oldalára (melyen csak az 1939-es évszám olvasható) szeretnénk felvésetni a II. világháborúban hősi halált halt 11 csepei honvéd nevét.

1944-ben felszámolták a magyar elemi iskolát, s ukrán tannyelvű középiskolát nyitottak a helységben, és bár tizenöt évvel ezelőtt elértük, hogy megnyíljon az anyanyelvű tagozat, már négy éve nem tudjuk beindítani az első osztályt. Sajnos, a szovjet érában társközségként falunkhoz kapcsolták a mondhatni színukrán Hetenyét, valamint a 75 százalékban szláv lakosságú Csomafalvát, s Csepében is beindult az ukránosítás.

A magyar tagozat hanyatlását okozta az ukrán emelt szintű vizsga

– Jelenleg 55 diák tanul a magyar oktatási nyelvű osztályokban, ám az emelt szintű érettségi vizsga bevezetése, az ukránnyelv- és irodalomvizsga kötelezővé tétele, valamint a szülők befolyásolhatósága oda vezetett, hogy nincs olyan család, amelyik a magyar első osztályba íratná be a gyermekét. Nincsenek alsósaink – panaszolja Riskó Mária magyartanár. – A 9. osztályt befejező diákjaink egy része a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumban vagy a Beregszászi Magyar Gimnáziumban folytatja tanulmányait, a középiskola több magyar tagozatos végzőse pedig a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerez diplomát. A KMPSZ által rendezett Kazinczy szépkiejtési verseny, valamint a költészetnapi szavalóverseny járási középdöntőjében már több tanulónk is 1. vagy 2. helyezést ért el, míg a tanintézet futballcsapata – melyben két fiú képviseli a magyar tagozatot – tavaly második lett a kárpátaljai középiskolai labdarúgócsapatok megyei versenyén. Ugyancsak az elmúlt tanévben a mi gyermekeink is részt vettek a magyarországi Vásárosnaményi Önkormányzat által a kisebbségben élő magyar iskolások számára megrendezett rajzversenyen, beküldve alkotásaikat az azokat elbíráló anyaországi bizottság címére, s két diákunk be is jutott a Vásárosnaményban lebonyolított döntőbe.

Egy falu – három magyar történelmi egyházközség

– 1400 lélek alkotja a görög katolikus hitközséget, évente átlag 20 gyermeket keresztelek meg, ugyanennyi hívünket temetem el (bár a születések száma tavaly, illetve ezidáig az idén is felülmúlta az elhalálozásokét), s 15-16 párt esketek össze – ismertet meg gyülekezetével Harangozó Miklós csepei parochus. – Az egyházközség 1990-ben visszakapta régi parókiáját, ám azt lebontva, újat épített, 2002-ben pedig (már idehelyezésem után) hittanteremmel bővítettük ki azt, melyben a feleségem, Marianna tartja a vallástanórákat. 2008-ban elvégeztük templomunk belső felújítását, s ennek során találtunk egy 1906-ban, valamint egy 1917-ben az akkori parochusok által készített, az egyházközség múlt század eleji helyzetét bemutató írást, melyeket amolyan időkapszulákként az utókor számára helyeztek el a toronyban.

Pénzeszközökkel, időnként pedig élelmiszerekkel is támogatjuk a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumot, egy perselyt – állandó jelleggel – rászoruló hittestvéreink megsegítésére helyezünk ki, s hozzájárulunk a most épülő feketeardói görög katolikus templom tető alá hozásához.

– Csepén százhúsz családban élnek római katolikusok, jobbára görög katolikusokkal kötött vegyes házasságokban, s 1996-ig felekezetünk feketeardói szentegyházában vettünk részt a miséken, mígcsak 17 évvel ezelőtt létre nem hoztuk a saját hitközségünket – tájékoztat Varga László római katolikus kurátor. – Az akkor még létező helybeli kolhoztól kaptunk egy gazdasági épületet, melyet a Nagyszőlősi Ferences Rendi Misszió segítségével felújítottunk, s hittantermet, valamint templomot alakítottunk ki benne. Jelenleg is a misszió egyik szerzetespapja, Hajas Ámosz atya tartja a miséket hetente kétszer, s egy nagyszőlősi apácával, Edit nővérrel együtt vezetik be a gyermekeket vallásunk világába. Évente 3-4 temetésre, 2-3 esküvőre és 3-6 keresztelőre kerül sor, s beteg hittestvéreink támogatása, valamint a jótékonysági akciókban való részvétel mellett évente egyszer pénzt gyűjtünk a Munkácsi Szent István Katolikus Líceum megsegítésére.

– A helybeli református gyülekezet 140 hívőből áll, esztendőnként 1-2 csecsemő fejére hull keresztvíz, 2-3 testvérünktől veszünk végső búcsút, s jó, ha egy fiatal párt esket össze lelkészünk, a Forgolányból hetente háromszor kijáró, a hétközi és a vasárnapi istentiszteletet, valamint a vallástanórákat megtartó Ötvös Károly tiszteletes – tudom meg Balogh Szergej gondnoktól. – Régi parókiánkat csak 1998-ban szolgáltatta vissza az állam, ám rossz állaga miatt le kellett bontanunk, s a helyén építettük fel az új paplakot. 1990-ben külsőleg, tavaly pedig belsőleg is felújítottuk a templomot. Esztendőnként egy-két alkoholistát irányítunk egyházkerületünk Csongori Iszákosmentő Missziójába, akik többnyire ki is gyó­gyulnak szenvedélybetegségükből. Évente egyszer pénzadománnyal támogatjuk a Tiszapéterfalvai Református Líceumot, s ruhaneműből, játékszerekből, valamint édességekből álló segélycsomagokat adományozunk az Aknaszlatinai Árvaházban nevelkedő gyermekeknek.

A fóliaházaktól a vállalkozásokig

– A lakosság több mint kétharmada a földművelésből él – mutatja be a megélhetési helyzetet Szerbák Lenke. – A kolhoz felbomlásakor 82 ár jutott a volt tagoknak, akik közül sokan belevágtak a fóliaházi növénytermesztésbe, fűthető fólia alatt nevelik a földiepret, a korai káposztát, a paradicsomot és az uborkát, ám a faluban működő három felvásárlóközpont csak az uborkát veszi át, a többi termést – a szántóföldön megtermelt krumplihoz hasonlóan – a gazdák maguk szállítják be a nagyszőlősi piacra.

– Többen pedig szarvasmarhákat nevelnek, s főleg üszőket adnak el a Huszti járásból érkező vásárlóknak – jegyzi meg ifj. Varga László gazdálkodó.

– Egy műszergyártással foglalkozó német cég leányvállalatot nyitott kis falunkban, ahol egyre többen vállaltak munkát, s néhány, kereskedelemmel foglalkozó, illetve egy asztalosműhelyt üzemeltető kisvállalkozó mellett van egy „több lábon álló” vállalkozónk is, Őcsák János – fűzi hozzá az alapszervezeti elnök.

Sörfőzde, motel, üzemanyagtöltő-állomás

– 1993-ban megnyitottam a Jäger sörfőzdét, melynek osztrák gyártmányú berendezéseit Magyarországon szereztem be, s ugyanakkor építettem fel az éttermet is magába foglaló, szaunával felszerelt Gabriella motelt, 2001-ben pedig benzinkutat nyitottam – mutatja be vállalkozását a nevezett üzletember. – A sörgyártáshoz szükséges sörélesztőt és komlót Ausztriából szerzi be egy magyarországi üzlettársam, a malátát pedig Lembergben vásárolom meg. Az éttermünkben főleg magyaros ételeket szolgálunk fel, de bármit el tudunk készíteni, előfordult már, hogy az előre szobát foglaló szállóvendégünk például főtt tengeri rákot rendelt, s mi el is készítettük a kívánt étket. Elég sok külföldi vendég megfordult már nálunk: svájciak, hollandok, olaszok, köztük a napfényes Itáliából ukrajnai vadászatra érkező turisták. A 2000-ben, a tekeházai Tisza-híd térségében megrendezett magyar–ukrán–szlovák –román hadgyakorlat idején nálunk ebédelt a négy ország akkori honvédelmi minisztere, 2003-ban pedig vendégül láttuk a tiszaújlaki Turul-ünnepségről hazafelé tartó Orbán Viktort, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökét, jelenlegi magyar miniszterelnököt, valamint Németh Zsoltot, aki akkor a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke volt, ma pedig a Magyar Külügyminisztérium államtitkára.

Az étterem fenntartása végett sertéstelepet létesítettem, továbbá megvásároltam és kitisztíttattam a volt kolhoz egykori, elhanyagolt halastavát, melyet újból betelepítettem halakkal, s egy tízhektáros birtokot is vettem, hogy megtermeljem rajta az állatok eleségét.

lm