A sertések tüdőgyulladása

A hat hónapos süldőim az utóbbi napokban étvágytalanok, nem esznek, köhögnek, nehezen lélegeznek, s átlátszó váladék folyik az orrukból. Milyen kórban szenvednek, s mit tehetünk a felépülésükért? – érdeklődött szerkesztőségünknél egy borzsovai olvasónk. Kérdéseit Cseh Lászlóhoz, a Beregszászi Járási Állategészségügyi Központ állatorvosához továbbítottuk.

– A sertések minden bizonnyal tüdőgyulladásban szenvednek – indítja beszélgetésünket az állatgyógyász. – A betegséget a Mycoplasma nevű mikroorganizmus okozza, mely a levegő útján, cseppfertőzéssel adódik át a betegektől az egészséges példányoknak, s a párás idő kedvez a fertőzés terjedésének, a kórokozók szaporodásának, melyek leggyakrabban 2–6 hónapos korukban támadják meg a jószágokat (a malacokat, illetve a süldőket). A mikrobák a légutakon át a tüdőlebenyekbe kerülnek, az életműködésük során kiválasztott toxinokkal (méreganyagokkal) pedig gyulladásba hozzák a tüdőt. Az állatok enyhén belázasodnak, s bár a szinte észrevehetetlen hőemelkedés 1-2 nap múlva magától elmúlik, továbbra is étvágytalanok maradnak, a súlyuk nem gyarapodik, visszamaradnak a fejlődésben, miközben az első napok elmúltával nehezen kezdik venni a levegőt, s száraz köhögés fogja el őket, mely végül folyamatossá válik, akárcsak az orrfolyás: állandó jelleggel átlátszó anyag szivárog a betegek orrlyukából. A sertések ritkán pusztulnak bele a tüdőgyulladásba, ám a fertőzés mondhatni minden esetben legyengíti az immunrendszerüket, így bármilyen kór megtámadhatja őket, s a szövődmények már gyakran vezetnek az álllatok elhullásához.

– Miképp kezelhetjük a jószágokat, s hogyan vehetjük elejét a megfertőződésüknek?

– Tiamutin gyógyszert adunk az állatoknak, amit vagy por alakban, vagy injekció formájában juttatunk be a szervezetükbe. Az első esetben öt napon át folyamatosan bele kell keverni a takarmányba az orvosságot, s a gyógyszer dózisa alapján az állatorvos dönti el, hogy a gazdák hány grammot szórjanak bele a sertések táplálékába. Az injekciót ugyancsak öt napig adjuk be a betegeknek naponta egyszer, míg ha a Tetraciklin injekciót választjuk, azt csak minden harmadik napon juttatjuk be a véráramukba, összesen két alkalommal. Vakcinával is megelőzhetjük a betegség kialakulását, ám az oltóanyagot csak 25 fiolás kiszerelésben árusítják 700 hrivnyás áron, így azt inkább csak a nagyobb sertéstelepek tulajdonosai szerzik be, a kistermelők számára, sajnos, elég drága ez a védőoltás. Azt viszont bárki meg tudja oldani, hogy ne kerüljön szalmiák az ólak légterébe, mely a magas páratartalomhoz hasonlóan elősegíti a fertőzés terjedését. A szalmiák az állatok vizeletének a lebomlása révén kerül a levegőbe, ezért meg kell oldani, hogy a vizelet kifolyjon a disznóólból, s ne csak hetente egyszer, hanem mindennap takarítsák ki a jószágok „otthonát”.

Lajos Mihály