Valamennyi ukrán elnököt el lehetne ítélni

Nem csak Timosenkónak járna börtönbüntetés

2011. október 28., 10:00 , 563. szám

Azon jogszabály elleni vétségekért, amelyekre hivatkozva nemrég hét év börtönbüntetésre ítélték Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnököt, az ellenzéki Batykivscsina–BJUT vezérét, ugyanennyi időre el lehetne ítélni valamennyi ukrán elnököt, a kormányfők egy részét, valamint sok korábbi, s jelenleg is hivatalban lévő állami főtisztviselőt – írja a témával foglalkozó összeállításában a Korreszpondent hetilap.

A fővárosi magazin emlékeztet, Julija Timosenkót igen jelentős börtönbüntetésre, hét év szabadságvesztésre ítélte a kijevi Pecserszki kerületi bíróság, mert 2009-ben túllépve hivatali hatáskörét olyan gázmegállapodást kötött Oroszországgal, amely magasabb árat irányzott elő az orosz energiahordozóért. Ennek következtében a Naftogaz ukrán nemzeti energiavállalatot 1,5 milliárd hrivnya veszteség érte. Ugyanakkor az üzletből Timosenkónak semmiféle személyes haszna nem származott, kizárólag a célszerűség vezérelte – állítja a Korreszpondent.

Az a törvénycikkely, amely alapján Timosenkót lecsukták, univerzális, rá való hivatkozással el lehet ítélni például bármelyik hivatalnokot, aki nemzetközi szerződést írt alá – állítja a lapban Tarasz Berezovec politológus. A Korreszpondent saját nyomozásba kezdett szakértők bevonásával, s megállapította, hogy amennyiben a hatalom részéről megvan erre a politikai szándék, úgy az anyagi veszteséggel és a nemzeti érdekek sérelmével járó hivatali hatáskör túllépése címén a pecserszki bíróság rács mögé dughatná valamennyi ukrán államfőt, továbbá a miniszterelnökök és más állami főtisztviselők egy részét. Ráadásul ezen személyek listájának élén Viktor Janukovics jelenlegi államfő állhatna – írja a Korreszpondent.

Leonyid Kravcsuk, a független Ukrajna első elnöke (1991–1994) többek között megvádolható azzal a magazin szerint, hogy 1994. január 10-én aláírta azt a megállapodást, amelynek értelmében Ukrajna lemondott atomfegyvereiről, az amerikai és az orosz után a világ harmadik legnagyobb nukleáris arzenáljáról. Cserébe Kijevnek biztonsági garanciákat kellett volna kapnia Oroszországtól és az Egyesült Államoktól, ám azóta sem írtak alá erre vonatkozó szerződéseket. Ukrajna pénzügyi támogatásra is számíthatott volna az atomfegyverekről való lemondás kapcsán elvesztett javakért, ám mindössze fűtőanyagot kapott nukleáris erőművei számára, amelynek ára szakértők véleménye szerint nyilvánvalóan alatta maradt a nukleáris potenciál értékének.

A következő ukrán államfőt, Leonyid Kucsmát (1994–2005) is felelősségre lehetne vonni, amiért például 1995 februárjában az orosz elnökkel aláírta a fekete-tengeri flotta 18,3:81,7 arányú megosztására vonatkozó szerződést, majd 1997-ben az egyéb vitás kérdéseket, többek között a szevasztopoli haditengerészeti támaszpont bérlését szabályozó megállapodást. Szakértők szerint Kijev évi egymilliárd dollár bérleti díjra számíthatott volna Szevasztopolért, ehelyett Kucsma beleegyezett abba, hogy az oroszok bérleti díj fejében 2017-ig egyenlő részekben leírják a kilencvenes évek közepén Oroszországgal szemben felhalmozódott 2 milliárd dolláros gázadósságot. Az ukrán költségvetés ezzel 20 év alatt mintegy 18 milliárd dollár bevételtől esik el – állítja a Korreszpondent.

Viktor Juscsenkót, aki 2005 és 2010 között töltötte be az államfői posztot, felelősségre lehetne vonni, amiért 2005 tavaszán utasította a Naftogaz állami vállalatot, hogy bontsa fel az orosz Gazprommal kötött szerződését, amelynek értelmében Kijev 2013-ig ezer köbméterenkénti 50 dolláros áron jutott volna földgázhoz. Ezt követően a Julija Timosenkónak felrótt, fentebb már tárgyalt gázmegállapodásig folyamatosan emelkedett az energiahordozó ára, s 2008-ban elérte az ezer köbméterenkénti 179,5 dollárt. Ily módon Juscsenko elnökségének első három éve alatt Ukrajnát – szakértők becslése szerint – 34 milliárd dollár veszteség érte.

Viktor Janukovics jelenlegi államfő a Korreszpondent szerint megvádolható azzal, hogy 2010-ben aláírta Moszkvával a fekete-tengeri flotta szevasztopoli állomásoztatásának 25 évvel történő meghosszabbítására vonatkozó szerződést cserébe az Oroszországtól vásárolandó földgáz árának 30 százalékos csökkentéséért. Borisz Taraszjuk volt külügyminiszter szerint ezzel a megállapodással Janukovics megsértette az alkotmányt, feladta Ukrajna szuverenitását területének egy része felett, valamint veszélybe sodorta az állam területi integritását.

Végül Mikola Azarov jelenlegi kormányfő azzal vádolható, hogy 2011 júliusában életbe lépett az a miniszteri kabinet által előterjesztett törvény, amellyel exportvámot vetettek ki a gabonafélék eladására. Emiatt az ukrán gabona egyike lett a legdrágábbaknak a világpiacon, minek következtében csökkent a versenyképessége, a gabonafélék kivitele jelentősen visszaesett. A Korreszpondent által idézett szakértő becslése szerint az ukrajnai agrárgazdálkodók 1,5 milliárd dollár bevételtől estek el ezáltal.

hk