Újkőkori kőbalta a Beregvidéki Múzeumban

A hét tárgya

2011. november 25., 09:00, 567. szám

Szép fényesre és meglepően élesre csiszolt kőbaltát találtak 50-60 cm mélyen a földben szőlőültető munkások a beregszászi Kishegyen. Sepa János, a Beregvidéki Múzeum igazgatója szerint a balta az újkőkorban keletkezhetett, időszámításunk előtt kb. 8-10 ezer évvel.

– A régészek szerint Krisztus születése előtt 10-8 ezer évvel az akkori emberek élete jelentősen megváltozott, ekkor terjedt el az állattartás és a növénytermesztés a Közel-Keleten. Az agrárgazdálkodás ismerete Kr. e. 7 évezreddel eljutott a Kárpát-medencébe, ezen belül a mai Kárpátalja területére is. Az új ismereteket, köztük a falusi típusú településformát, az agyagedény-készítést, a szövést-fonást stb. a Balkán felől érkező emberek, a Starcevo-Körös kultúra hordozói hozták magukkal. Egykori településeik a Beregvidéken is megtalálhatók, pl. a beregszászi Kerekhegyen és a zápszonyi Kishegyen. A kultúrára jellemzők a kézzel formált különféle kerámia, női kisplasztika és az obszidiánból készült kőszerszámok. Ebből a korból a most megtalált, ép kőbaltához hasonlókat, továbbá többek között obszidiánból készült vágóköveket, ugyancsak obszidiánból pattintással készült nyílhegyeket, valamint agyagedények maradványait lehet megtekinteni a Beregvidéki Múzeum tárlóiban.

Krisztus előtt a 6. évezred végén egy új kultúra váltja fel a Starcevo-Körös kultúrát, amelyre a finom készítésű, festett díszítésű kerámia a jellemző. Jellegzetes települése vidékünkön a Zápszony melletti Kovadombnál tárták fel. A Kr. e. 5. évezred első felében újabb változások zajlanak le a Kárpát-medencében, melyek révén vidékünkre nagy hatást gyakorolt a tiszai kultúra. Ebben az időben megjelentek az első erődített települések (Zápszony–Kovadomb), amelyek a közösségek közötti feszültségekre utalnak. A késő neolitikumnak a legnagyobb települését pedig Beregszászban, az Ardói hegy alatt fedezték fel a régészek – tudtuk meg Sepa Jánostól.

A beregszászi szőlőhegyek régészeti szempontból rendkívül értékesek, hisz itt megtalálták a több mint 40 000 évvel ezelőtt élt neandervölgyi és a több mint 10 000 évvel ezelőtti cro-magnoni ember nyomait is. Ráadásul nemrég találtak a kőkorszakot követő rézkorból is két tárgyat a Kishegyen: egy véséssel díszített karperecet, valamint egy hidegmegmunkálással készült bronzcsákányt, melyek ugyancsak megtekinthetők a Beregvidéki Múzeumban.

dózsa