Röviden az előveteményekről

2012. január 6., 09:00 , 573. szám

A termesztők zöme már felkészülten várja az új idényt, mondta el lapunknak Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodó, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadója. Hogy a gazdák mit vetnek ilyenkor, az év legelején a hajtató létesítményekbe, az mindenekelőtt a fő kultúrától függ. Fő kultúrának mifelénk köztudottan a paradicsom, a paprika, az uborka, s ritkábban a korai káposzta számít. A létesítmények jobb kihasználása, a tavaszi pluszbevétel reményében ezek mellett-előtt szoktak a gazdálkodók a fóliákban valamilyen előveteménnyel próbálkozni.

– Milyen növény felel meg erre a célra?

– Elsősorban a rövid tenyészidejű növények a megfelelők, hogy mielőbb felszabaduljon a termőterület. A paprika és uborka esetében hideghajtatásnál a palánták kiültetése körülbelül április közepére esik, ilyentájra tehát be kell takarítani a hidegtűrő előveteményt. Erre a célra a hónapos retek vagy a zöldhagyma egyaránt kiváló, némely körzetekben pedig karalábét és sárgarépát is termesztenek előveteményként. Mivel a karalábé és a sárgarépa tenyészideje azért jellemzően hosszabb az ilyenkor optimálisnál, elterjedt gyakorlat, hogy inkább a fóliaházak széleit, azaz a fő növény által el nem foglalt részeket ültetik be velük, s valamivel később, úgy május közepén kerülnek betakarításra.

– Lássuk most részletesebben az előveteményként felhasználható növényeket! Kezdjük a mustrát a karalábéval!

– Tudni kell, hogy a karalábéból hajtatási fajtákat érdemes vetni, amelyek egyaránt lehetnek fehér vagy kék színűek. Egy gramm karalábémagból körülbelül 150 palántát nevelhetünk fel. Természetesen ugyanígy mást, például valamilyen káposztafélét is vethetünk szaporítóládába – négyzetméterenként mintegy 1500-2000 magot –, majd később tűzdeljük ki a palántákat 4-5-ös tápkockába.

Felhívnám a figyelmet arra a gazdák által gyakran elkövetett hibára, hogy a káposztaféléket vagy a korai kiültetésre szánt karalábét együtt nevelik a főnövények palántáival. Ne feledjük azonban, hogy a paradicsom, a paprika, az uborka hőigénye viszonylag magas. A paradicsom esetében kb. 16 fok, a paprikánál meg inkább a 18 fok az a minimális hőmérséklet, amely mellett még jól érzik magukat. Ezeknek a főnövényeinknek tehát a minimális hőszükségletük is jóval magasabb, mint például a káposztafélék maximális hőigénye. Magyarán, ha kielégítjük a főnövény palántáinak hőigényét, akkor a karálábé vagy a káposzta palántája csúnyán el fog nyúlni, végeredményben fejletlen, hosszú növényeket kapunk. A termesztőnek tehát meg kell oldania, hogy a káposzta vagy karalábépalántáit a főnövény palántáitól elkülönítve nevelje.

Persze, azt is tudjuk, hogy a káposzta- vagy karalábépalántákat nem érdemes túl korán kiültetni, mivel ha huzamosabb ideig kell például +8 fok körüli hőmérsékleten vegetálniuk valahol a fólia szélén, akkor bizony előfordulhat, hogy anélkül nevelnek magszárat, hogy gumót fejlesztenének. Igaz, manapság a speciálisan kifejlesztett korai fajták jól bírják a hűvösebb időt is, mégsem javasolnám a túl korai kiültetést, mert így sem elhanyagolható annak az esélye, hogy később kellemetlen meglepetésben lesz részünk.

– Mi a helyzet a sárgarépával?

– A sárgarépából jellemzően nem nevelünk palántát, hanem elvetjük, de ugyancsak javasolható egysoros vagy akár szalagos vetése is a fólia szélén. Szalagos vetésen azt értem, hogy egy 5-6 cm-es sávban szórjuk szét a magokat, ne egy sorba. A sárgarépa hajlamos arra, hogy egymásba tekeredjen, egymásba nőjön, így viszont ritkább térállású növényállományt kapunk. Szalagos vetés esetén folyóméterenként 80-85 szem magot vessünk el. A korai sárgarépánál is az a cél, hogy minél korábban a piacra kerüljön, tehát korai érésű fajtát válasszunk. A legelterjedtebb fajták a Laguna, a Napoli, de gyakorlatilag minden vezető vetőmagtermesztő cég kínál efféle terméket. A lényeg tehát, hogy olyan fajtát válasszunk, amelynek az érési ideje kb. 80 nap, vagyis ennyi idő telik el a keléstől a csomózásig, azaz a piacra szállításig. Sárgarépát akár most is vethetünk, ha alkalmas rá a földünk. Tudni kell, hogy a sárgarépa, a petrezselyem, tehát a keresztes virágúak magvai hosszasan elfekszenek a talajban magas olajtartalmuknál fogva, optimális esetben is 3-4 hét alatt kelnek ki. A most elvetett magokból tehát jó esetben is február első napjaiban jelennek meg a kis növénykék. Ha pedig az időjárás nem alakul kedvezően, még későbbre csúszik a kelés. Ez azonban nem gond a hideget jól tűrő sárgarépánál, amely fólia alatt jellemzően nem szokott kifagyni.

Láttam a magyarországi délvidéken olyan termesztő körzetet, ahol a sárgarépát vegyesen vetették a hónapos retekkel. Ilyenkor természetesen a főnövény ültetése megcsúszik, hiszen a sárgarépa elég későn jön ki. Oly módon vetették ágyásokba a sárgarépát és a retket, hogy két sor retek után következett egy sor sárgarépa. Mivel a retek viszonylag korán kikerül a földből, ezután a maradó sárgarépát megkapálták, majd május közepétől június elejéig értékesítették csomókba kötve a piacon. A környékünkön, Dercen, Fornos térségében is alkalmazzák ezt a megoldást. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy mi a kifizetődő a számára, de hasznos tudni, hogy vannak termesztő körzetek, ahol jól elboldogulnak e két kultúra kombinációjával is.

– Miért népszerű elővetemény a hónapos retek?

– A hónapos retek mindig idejében kikerül a talajból a melegigényesebb főnövény előtt. Azért is kiváló előveteménye bármelyik fő kultúránknak, mert más növénytani családba tartozik. Ebben az esetben is ajánlatos odafigyelni a fajtaválasztásra, leginkább az óriás vajretek típust keresik újabban a piacokon, mint amilyen például a Celesta, a Sora vagy a Helro, a Dabel. A lényeg, hogy ne vessük túl sűrűn. Tapasztalataink szerint a piac nagyon igényessé vált, márpedig a túl sűrű vetésben nem fejleszt megfelelő gumókat a növény, nagyon hamar felmagzik. Ez a tulajdonság persze fajtafüggő is, de nem feledhetjük, hogy az óriás vajretek tenyészterülete olyan 40 négyzetcentiméter körül van, tehát legmegfelelőbb az 5x8-as vagy 7x6-os beosztású rács segítségével kiültetni a magot. Körülbelül két cm mélyre ültessük a magot a földbe, majd tömörítsük és öntözzük be a talajt.

Tavaly előfordult, hogy egyes gazdatársaim beáztatták a fémzárolt, csávázott retekmagokat. Az áztatás hatására a csávázószer részben leázott a szemekről, részben ragacsos masszává változtatta azokat. Ráadásul megfelelő körülmények között a retekmag akár egy nap alatt is képes kicsírázni. Magam is tapasztaltam, hogy néhányan ezek után igencsak megszenvedtek az ilyen ragacsos, kicsírázott magvak szemenkénti kiültetésével. A tanulság az, hogy az egyébként is igen könnyen kicsírázó hónapos retket semmiképpen sem tanácsos előcsíráztatni.

– Következzék most a zöldhagyma!

– A zöldhagyma felemás érzéseket kelt gazdatársaim körében. Könnyen termeszthető, de nem olcsó kultúra. Viszonylag nagy mennyiségű vetőgumóra van szükség, a termesztők ráadásul nagyobb, 2-2,5 cm átmérőjű hagymaméretet szoktak alkalmazni erre a célra a korábbi eladhatóság érdekében. Azaz nem a legnagyobb dughagymákat használják fel, hanem az étkezési hagymából kiválogatott legapróbb példányokat hajtatják. Vegyük figyelembe azt is, hogy miközben a termesztés viszonylag drága, a piac hektikus, gyakorlatilag kiszámíthatatlan. Az egyik évben akár két hrivnyát is adnak 4-5 szál összecsomózott hagymáért, más esztendőkben viszont a 20-30 kopijka is jó árnak szokott tűnni. Csak annak érdemes tehát belevágni a zöldhagyma termesztésébe, aki a burgonyatermesztőkhöz hasonlóan vállalja, hogy az egyik esztendő haszna fedezi a másik év veszteségét, vagyis több év átlagában számíthat nyereségre.

Végül boldog új évet kívánok minden kárpátaljai magyar nemzettársunknak, minden kárpátaljai termesztőnek. Jó árakat és jó időt kívánok mindnyájuknak, bár a jó idő talán kevésbé fontos, hiszen a felkészült termesztő szeszélyes időjárás esetén is eredményesen tud dolgozni.

pszv