Rövidre szabott élet

Gyorsabban ketyeg a biológiai óránk

Ukrajna lakosságának biológiai átlagéletkora lényegesen magasabb, mint európai kortársaiké, majdnem eléri az azonos korosztályhoz tartozó afrikaiakét.

Hogy a biológiai óránk „siet”, azaz gyorsabban öregszünk, mint a világ boldogabb felén élők, azt néhány egyszerű vizsgálattal ki tudják mutatni az orvosok, de mi magunk is sejthetjük az igazságot, ha például már negyven körül rendszeresen fáj a fejünk, megérzünk minden frontváltozást, vagy ha esetleg cukorbetegségben szenvedünk. Szakértők azt mondják, az ukrajnaiak 70 százalékának 4-5 évvel „siet” a biológiai órája, 20 százalékuknál jár pontosan, s csupán a lakosság 5-10 százaléka dicsekedhet azzal, hogy olyan az egészsége és a közérzete, mint a nálánál fiatalabbaké. Ugyanakkor Nyugat-Európában csupán az emberek 30-40 százalékánál jár gyorsabban a biológiai óra az évek tényleges múlásánál.

Az Európai Unió országaiban az emberek 45 éves kor után átlagosan még 35 évet élnek, míg Ukrajnában csak 25-öt. Az öregedés itt 10 évvel korábban kezdődik el, mint az EU-ban – idézi a Korreszpondent hetilap Alekszandr Szidorenkót, aki az ENSZ főkoordinátora az idősödéssel összefüggő problémák tekintetében.

Ezeket az adatokat támasztja alá az ukrajnai lakosság várható átlagos élettartama is. (Ezt a mutatót számos faktor, köztük a halandósági ráta figyelembe vételével számítják ki.) Nálunk a várható élettartam 68 év, míg a dánoknál vagy a svédeknél 80. E tekintetben a 123. helyen állunk a világ 187 állama között, alig előzve meg Guineát a maga 66,8 évével. „Ukrajna a fejlődő afrikai országok szintjén áll – konstatálja Szidorenko. – Ez nemzeti katasztrófa.”

Egyébként a szakértőket egyáltalán nem lepik meg a fentebb idézett számok. Ők ugyanis tudják, amire sokan nem figyelnek oda, hogy például a világ jelenlegi vezető halálozási oka, a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt távozik az életből az elhalálozó ukránok 64 százaléka, míg az európaiaknak csupán 27 százaléka.

A korai biológiai öregedés legfőbb bizonyítékai azok az érett és idős korra jellemző betegségek, amelyek erejük teljében terítik le honfitársainkat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői például kimutatták a hipertónia, azaz a magas vérnyomás széles körű elterjedtségét az országban, különösen a fiatal férfiak körében. Így például Ukrajna keleti részében majd minden harmadik magas vérnyomástól szenvedő lakos 40 évesnél fiatalabb.

Az orvosok azt állítják, hogy közérzetünk és életünk hossza 60 százalékban örökletes tényezőktől függ, a fennmaradó részért pedig külső tényezők a felelősek. Szakértők szerint az ukrajnaiak gyors ütemű öregedése összefügg gyatra egészségügyünkkel, az ökológiai tényezőkkel, a mindennapos stresszel, valamint az igen alacsony lakossági jövedelmekkel.

A kutatók vizsgálatai arra vallanak, hogy a legnagyobb befolyással a biológiai óránkra a krónikus betegségek vannak. Így például a vérnyomás átlagosan 6-9 évvel rövidíti meg az életünket, az elhízás vagy a cukorbetegség pedig 6-7 évvel. Eközben kimutatták, hogy Ukrajnában az utóbbi öt év alatt a cukorbetegek száma 100 ezer emberre vetítve 2,1 százalékról 3,1 százalékra nőtt. Több mint egymillió diabéteszes beteg szerepel az egészségügyi nyilvántartásokban, de a cukorbetegek tényleges száma szakértők szerint ennél akár háromszor magasabb is lehet.

Sebészek úgy látják, az isémiás szívbetegség Ukrajnában legalább öt évvel „fiatalodott” az elmúlt tíz év során, azaz ennyivel csökkent a betegek átlagéletkora. Egyre gyakrabban műtenek 45 évesnél alig valamivel idősebb embereket szívinfarktussal, miközben Németországban jellemzően a 70-80 éves idős emberek kerülnek szívroham miatt a műtőasztalra.

Nem szorulnak túl gyakran kardiológusra a japánok sem. A felkelő nap országában 100 ezer lakosra mindössze 92 szív- és érrendszeri megbetegedés okozta halál esik, míg Ukrajnában 607. Nem véletlen, hogy Japánban 82,6 évvel egyike a legmagasabbaknak a világon a várható átlagéletkor.

Ugyanakkor az ukrajnai férfiak többsége ötven év felett már idős embernek számít. A statisztikák szerint ők átlagosan 11 évvel élnek kevesebbet, mint a nők, holott ez a nemek közötti különbség a fejlett országokban csupán 6 esztendő.

Az öregedés ütemét és az alacsony élettartamot tekintve az országon belül Odessza, Donyeck, Luganszk és Dnyepropetrovszk megyék férfi lakossága jár az élen, akik átlagosan 60 évet élnek. Valamivel jobb a helyzet Lviv, Ivano-Frankivszk és Kijev megyékben, ahol az átlagéletkor 66 év. A szakértők e hatévnyi különbséget az ország délkeleti részét jellemző nagymértékű szeszesital-fogyasztással, az ökológiai problémákkal és a rossz minőségű ivóvízzel magyarázzák. A WHO adatai alapján az egy főre jutó szeszesital-fogyasztás tekintetében Ukrajna ötödik helyen áll a világon Izland, Oroszország, Írország és Mexikó mögött.

Az interneten nagy számban megtalálható biológiai életkort vizsgáló tesztek segítségével akár önállóan is megállapíthatjuk tényleges, éveink számától független életkorunkat. A tesztkérdések elsősorban testtömegindexünkre, vérnyomásunkra, étkezési és alkoholfogyasztási szokásainkra, betegségeinkre , elhunyt hozzátartozóink életkorára stb. vonatkoznak, de a szellemi frissességet is vizsgálják. Végül a szakemberek még tanácsokat is megfogalmaznak arra vonatkozóan, miként forgathatjuk vissza esetleg annak a bizonyos biológiai órának a mutatóit, vagyis miként érezhetjük magunkat az éveink számának megfelelően, esetleg még annál is fiatalosabban. A recept nagy vonalakban valószínűleg mindenki előtt ismert: dolgozzunk és stresszeljünk kevesebbet, törődjünk többet az egészségünkkel és a családunkkal, élvezzük az életet. Így is tennénk, ha hagynák – válaszolhatná erre a rendszerváltásoktól, gazdasági és politikai válságoktól elkínzott ukrajnai lakosság, miközben lassan, de megállíthatatlanul menetel a sír felé.

(hk/Korreszpondent/wikipedia.org)