Gyomorsavtúltengés

2012. február 24., 09:00 , 580. szám

Nagyon szeretem a mézet, ám mivel sok a gyomorsavam, fogyasztása nem javallott. Egy, a méz hasznosságáról szóló írásban azt olvastam, hogy az akácméz fokozza a savtermelést, a vegyes virágméz viszont nem, így ebben megnyugodva vásároltam az utóbbiból. Ám egy rádióműsorban ennek az ellenkezője hangzott el, az akácmézet ajánlották a gyomorsavtúltengésben szenvedőknek. Hol az igazság? – érdeklődött levelében szerkesztőségünknél olvasóink egyike. Kérdését és a kapcsolódó kérdéseket dr. Vackó Lászlóhoz, a Munkácsi Keresztyén Egészségügyi Központ belgyógyászához továbbítottuk.

– Gyomorsavtúltengéssel (ismertebb nevén: gyomorégéssel) küszködő embertársaink számára semmiféle méz fogyasztása nem javasolt, sőt más édességé sem, mert az ő esetükben bármilyen cukrot tartalmazó táplálék bevitele növeli a savtermelést – fejti ki a szakorvos. – Az édességeken kívül a csípős paprika, a fűszeres, füstölt vagy sült ételek, a húsleves, a kocsonya, továbbá az édes gyümölcsök is ugyanilyen hatást fejtenek ki. S mitől függ, hogy ugyanannak a tápláléknak az elfogyasztása az egyik embernél gyomorsavtúltengést idéz elő, a másiknál viszont nem? Az első számú és legfontosabb ok az öröklődésben keresendő, abban, hogy a szüleitől örökölt DNS-e alapján mennyi savtermelő sejt alakult ki a szervezetében. Ezek száma egymilliárdtól ötmilliárdig terjedhet, általában a gyomor kimenetelénél tömörülnek, s nem mindegy, hogy valakiben egymilliárd vagy ötmilliárd sejt állítja elő a savat. Szintén gyomorsavtúltengéshez vezet, ha az epe nem a bélrendszerbe, a patkóbélbe, hanem a gyomorba áramlik, mert az utóbbi szerv ennek hatására a normális mennyiségnél több savat kezd termelni.

– Milyen egészségügyi problémákhoz vezethet ez az állapot?

– A nyelőcsőbe visszalökődő gyomorsav megégeti a nevezett szerv alsó egyharmadát, ami nyelőcsőgyulladást okoz. Ez pedig azért veszélyes, mert ha krónikussá válik, évek múltán nyelőcsőrák kialakulásához vezethet. Bizonyított tény, hogy e daganatos megbetegedés első számú oka a nyelőcső megégetése, amit vagy a gyomorsav, vagy a forró étel, ital válthat ki. A túlzott mértékű savtermelés más faktorokkal (bakteriális fertőzéssel, stresszes életmóddal, egészségtelen táplálkozással) együtt gyomor- vagy patkóbélfekélyt idézhet elő, a fekélyek pedig kifakadhatnak, illetve bevérezhetnek. Ám ha a betegek idejében orvoshoz fordulnak, ezek a fekélyek szakszerű gyógyszeres kezeléssel hamar és teljesen megszüntethetők. Az utóbbi 15-20 évben már alig került sor műtétre. Ha nem alakulnak ki komplikációk (kifakadások, bevérzések), a terápia nem igényel sebészeti beavatkozást. Ezenkívül a savtúltengés nagyon gyakran székrekedéshez vezethet, mely krónikussá is válhat.

Nagyon fontos annak kiderítése, hogy a fokozott savtermelés okozott-e már elváltozásokat a tápcsatornában. Ezt csak úgy állapíthatjuk meg, ha sort kerítünk az endoszkópos vizsgálatra, ismertebb nevén a gyomortükrözésre. Csupán így fedezhetjük fel a nyelőcsőgyulladást, illetve a gyomor nyálkahártyájának az elszíneződését, a fekélyeket, s e vizsgálat során mintát is tudunk venni a megfigyelt szervekből, a fekélyekből, hogy elvégezhessük a szükséges szövettani elemzéseket. A diagnózis felállítása után pedig kezdetét veheti a megfelelő kezelés.

– Meg lehet szüntetni a gyomorsavtúltengést?

– A modern orvostudománynak elég sok lehetősége van a savtermelés csökkentésére. Korábban csak semlegesíteni tudtuk a gyomorsavat, s ebből a célból még fél évszázaddal ezelőtt is szódabikarbónát fogyasztottak a gyomorégéssel küszködő emberek. Majd később alkalmazni kezdték az antacidumokat, mely orvosságok ugyancsak alkalmasak a sav vegyi úton történő lekötésére, s bizonyos esetekben még ma is használjuk ezeket a készítményeket. Az utóbbi 20–25 évben pedig forradalmi előrelépés történt, olyan gyógyszereket fejlesztettek ki, melyekkel hatni tudunk a gyomorsavtermelő sejtekre, hogy azok kevesebb savat állítsanak elő. Ezeket a készítményeket több csoportba soroljuk, vannak gyengébb, illetve erősebb hatásúak, s a kezelt személytől, annak egészségi állapotától függően az orvos dönti el, melyik orvosságot írja fel. Könnyebb esetekben, ha csak „egyszerű” gyomorsavtúltengésről van szó, egy hét elegendő annak megszüntetéséhez, de ha a kezelt személynek refluxa is van, ami nyelőcsőgyulladással jár együtt, akkor erősebb gyógyszereket kell bevetni, ezek mellett természetesen szedni kell a reflux és a nyelőcsőgyulladás elleni készítményeket is, és akár 8-9 hónapig elhúzódhat a terápia.

– Ha már megszűnt a savtúltengés, olyan ételeket, köztük édességet, a levélíró esetében például mézet is magához vehet a páciens, melyek a kezelés előtt fokozták a gyomorsav termelését?

– Lehet enni az említett ételekből, de csak kis mennyiségben. Édességet is fogyaszthat az illető, de csak keveset, és nem túl gyakran. A levélíró a kúra után mézet is vehet magához, ha mértékletesen fogyasztja azt. S mindenkinek azt ajánlom, hogy mértékkel táplálkozzon.

Lajos Mihály