A korai burgonya termesztéséről

A korai burgonyának való vetőgumók csíráztatásával, ültetésével és a növény hajtatásban, illetve fóliatakarás alatti termesztésével kapcsolatos tudnivalókról Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját kérdeztük.

– Milyen kilátásokkal látnak munkához azok, akik a korai burgonya termesztésére adták a fejüket?

– A Nagydobrony környéki gazdák évről évre abban a tudatban látnak munkához, hogy a korai burgonya jól jövedelmező kultúra, s 5–7 év átlagát figyelembe véve ez rendszerint így is van, hiszen ilyenkor a jobb évek nyeresége kiegyenlíti a rossz évek gyengébb eredményeit. A tavalyi esztendő például jó évnek volt mondható mind a termés mennyiségét, mind az értékesítési ár alakulását tekintve. Az idei viszont valószínűleg már nem lesz ennyire kedvező, ha másért nem, hát azért, mert a betárolt tavalyi burgonya ára meglehetősen alacsony. Ha ezt az árat felszorozzuk egy 3-4-szeres szorzóval – a legkorábbi újburgonya általában ennyivel kerül többe a réginél –, akkor még mindig csak a tavalyi ár harmadát-felét kapjuk. De ne feledjük: mindig közbeszólhat egy olyan körülmény, melynek hatására úgy alakul, hogy mégiscsak megfizetik a korai krumplival foglalatoskodó termesztő pluszmunkáját.

– Hogyan befolyásolja a gazdák terveit a hetek óta tartó kemény tél?

– A tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenlegi kedvezőtlen időjárás ellenére is munkához kell látniuk a gazdáknak, mert a természet mindig „behozza” azt, amit korábban elvesztegetett. Bár most félméteres hó áll az udvaron, amikor eljön az ideje, mindenképpen vetni fogunk. Különösen igaz ez a hajtatásra, ahol ha mástól nem is, a hótól mindenképpen védve van a termőföldünk.

– Milyen burgonyát ültessünk?

– Korábban már számos alkalommal volt szó e lap hasábjain arról, hogy mely fajtákat ajánlatos termeszteni, s megállapítottuk, hogy az ukrajnai gasztronómia inkább a sárga héjú burgonyát részesíti előnyben. Ez tulajdonképpen butaság, hiszen nem a héjszín befolyásolja a növény főzési értékét, de ha már egyszer ez a helyzet, a gazdának követnie kell a piacot, mert nem tudjuk befolyásolni a vásárló gusztusát.

– Hogyan lássunk munkához?

– A korai krumplit előcsíráztatással, esetleg előgyökereztetéssel célszerű termeszteni, de a palántanevelt burgonya sem ördögtől való. Az előirányzott ültetési idő hideghajtatásban február legvége–március első napjai. A korai krumplinak általában nem szoktunk fűteni. Ebből kiindulva, s tekintettel arra, hogy az előcsíráztatás ideje 4-5 hét, a március eleji ültetéshez még valamikor január végén meleg helyre kellett vinni, át kellett válogatni és le kellett csirázni az ültetésre szánt burgonyánkat.

– Mi a csíráztatás szerepe, s miért kell eltávolítani a csírákat?

– A burgonya télen mélynyugalmi állapotban van, amelynek hossza fajtától függően változik. Ezt követően óhatatlanul elkezd csírázni, ha a tároló helyiség hőmérséklete meghaladja a plusz négy fokot. Ezeket az úgynevezett pincecsírákat, ha elég vastagok, némelyik gazda – eléggé el nem ítélhető módon – nem töri le. A pincecsírákat azonban feltétlenül el kell távolítani, mert általában a csúcsrügyekből törnek elő, s ha eltávolítjuk őket, a többi alvó rügy is hajtani kezd, és így egy-egy krumplin több csíra keletkezik, mintha a csúcsrügyes csírákat meghagynánk. Ha pedig több csíránk lesz, abból több szár hajt ki a kelés során, a több szárból pedig több sztóló ágazik el, melyek végén remélhetőleg kifejlődnek majd a foszlós héjú újburgonyagumók.

A csírák eltávolításával egy időben előválogatást is végzünk, azaz eltávolítjuk a sérült, beteg, összeaszott gumókat.

– Hogyan történik a csíráztatás?

– A kiválogatott burgonya úgynevezett burgonyaládákba kerül, melyeknek 6-7 centiméteres lábaik vannak, miáltal az egymásra rakott ládákban is éri a fény a gumókat. Két sorban helyezzük el bennük a burgonyát, hogy a megfelelő megvilágítás hatására vastag, erőteljes, úgynevezett fénycsírák alakuljanak ki a gumókon. A ládákat ajánlatos egyszer-kétszer megcserélni, hogy az alsók felülre kerüljenek, miáltal egyenletesebb lesz a csírázás üteme a ládaoszlopokban. Arra kell törekednünk, hogy két, legfeljebb három centiméter hosszú, erőteljes, zömök, lehetőleg megzöldült fénycsírák alakuljanak ki az ültetendő burgonyán.

Ilyenkor lehetőség szerint fontos elvégezni egy vírusszelekciót, a csírázás során, magasabb hőmérsékleten ugyanis erőteljesebben támadnak a kórokozók. Ilyenkor egyrészt a beteg gumókat kell eltávolítanunk, másrészt az úgynevezett cérnacsírás példányokat. A cérnacsíra, amint a neve is mutatja, hosszú, természetellenesen vékony csírahajtás, ami arra utal, hogy az adott gumó valószínűleg vírusfertőzött, azaz nem várható érdemleges termés tőle.

Amikor felmelegszik az idő, ezt a fénycsírás burgonyát vethetjük majd el.

– Miként végezzük az előgyökereztetést?

– A fénycsírás burgonyagumókat befedjük egy 2-3 cm vastag tőzegréteggel, belocsoljuk, minek következtében gyakorlatilag egy héten belül megjelennek a csírák tövében a kis gyökérszőröcskék, melyek átszövik a tőzeget. Ezáltal korábbi termést várhatunk, hiszen a burgonya egyébként sem fejleszt nagy gyökeret.

– Hogyan nevelhetünk palántát az előcsíráztatott burgonyából?

– Az előcsíráztatott, előgyökereztetett burgonyagumót egy nyolcas cserépbe vagy tápkockába ültethetjük, s 15-20 centiméter magasságúra nevelhetjük ki, akárcsak egy paradicsompalántát. A burgonyapalánta neveléséhez fűtött helyiség, legalább 16oC-os hőmérséklet szükséges. Ezzel a megoldással nyilvánvalóan még előbbre hozható a burgonya felszedése, a csíráztatott burgonyához képest mintegy kéthetes előnyt jelent a hajtatásban.

– Mikor ültethető ki a korai burgonya?

– Nagydobrony környékén akkor ültetjük ki a krumplit, amikor elmúlnak a talaj menti fagyok. Hajtatásban ez rendszerint korábban, február végén is megtörténhet. Úgy tűnik azonban, hogy ez az év kivétel lesz ebben a tekintetben, hiszen még igen jelentős hótakaró borítja a fóliasátrakat. A gyakorlatban akkor is el szoktuk vetni néha a burgonyát szabadföldön, ha az éjszakák még viszonylag hűvösek, de napközben gyorsan felmelegszik a talaj és a levegő. Ilyenkor fátyolfóliával, síkfóliás takarással védjük meg az ültetvényt a lehűléstől. Gyakorlatilag plusz két fokos talajba már kiültethető a burgonya. Ha nem is kel ki ilyen hőmérsékletnél, de mindenképpen elkezdi eregetni a gyökereit, s így majd hamarabb bújik ki, ha melegebb lesz, mintha később vetnénk el.

– Mit kell tudnunk az ültetésről?

– Ha fóliában vetünk, akkor 50x20 cm-es tenyészterülettel számolunk, vagyis 50 cm-es sortávolság mellett a gumók közötti távolságnak 20 cm-nek kell lennie. Sekélyen takarjuk be földdel a burgonyagumókat, hogy hamarabb kikeljen a növény.

A továbbiakban kétszeri kapálás következik: először akkor kapáljuk meg a burgonyát, amikor már látszik minden tő, majd amikor a tövek elérték a 15 cm-es föld feletti magasságot, feltöltögetjük őket, s a töltésben alakulnak ki a szép foszlós héjú gumók.

– Milyen az újburgonya tápanyagigénye?

– Ha előzőleg uborkát vagy paradicsomot termesztettünk a fóliasátorban, akkor valószínűleg maradt elegendő tápanyag a földben, csak a nitrogénmennyiséget kell pótolni. Ha viszont frissen felállított fóliasátrunk van, akkor 100 négyzetméterenként 5-6 kg nitroammofoszkát szórjunk ki, esetleg majd a töltögetés előtt még 100 négyzetméterenként 5 kg ammóniumnitrátot juttassunk ki pótlólagosan.

– Milyen a burgonya vízigénye?

– A burgonya tenyészideje során változó mennyiségű öntözővizet kíván. Hajtatásban 120–150 mm vizet kell kijuttatni a teljes tenyészidő alatt. Vetés után, ha beöntöztük, gyakorlatilag kelésig nem kell hozzányúlnunk. Kapálás után viszont rendszeresen, hetente egyszer meg kell öntöznünk. Leginkább a gumóképződés idején igényel viszonylag nagyobb mennyiségű vizet a növény. Ilyenkor törekedjünk arra, hogy egy-egy öntözés alkalmával 30 milliméter csapadéknak megfelelő vizet juttassunk ki, ami négyzetméterenként 30 litert jelent.

– Azt mondják, fontos odafigyelni a klímaszabályozásra. A burgonya a meleget szereti?

– A burgonya az Andokból ered, ezért a túlzott meleget nem szereti. Ebből következik, hogy bár hajtatásban a 20 fokot meghaladó hőmérsékleten jobban, erőteljesebben fejlődik a burgonya szára, ez azonban a gumóképződés rovására megy. Figyeljünk tehát, hogy a nappali napsütéses időben a hőmérséklet ne haladja meg a 20 Celsius-fokot. Ennek érdekében április második felében akár a fóliaborítást is meg kell nyitni a szükséges mértékben.

– Mit kell tudnunk a növényvédelemről?

– Ha a klímaszabályozás megfelelő, s igyekszünk folyamatosan szárazon tartani a növények szárát, akkor a burgonya gyakorlatilag nem igényel növényvédelmi beavatkozást. Síkfóliás takarás alatt termesztve a korai burgonya általában a burgonyabogár vagy Colorado bogár foga alól is kinő, vagyis a kártevő kelési idejénél korábban betakarítjuk.

– Mikor jön el a betakarítás ideje?

– Amikor a gumók mérete elérte a tyúktojás nagyságát. Ez hajtatásban május elején, síkfóliás takarásnál május közepétől június első napjáig szokott bekövetkezni. Mifelénk az a gyakorlat, hogy egy menetben takarítják be a burgonyát, nagyság szerint szétválogatják és így kerül a piacra. Érdekes módon a lembergi piacra termelő környékbeli gazdák az úgynevezett herélés módszerével takarítják be a termést. Az ottani igen laza csernozjom jellegű talaj lehetővé teszi, hogy a burgonyatövek alól csak azokat a gumókat takarítsák be, amelyek elérték a kívánt nagyságot, majd visszatakarják a gyökérzetet, s így a kisebb gumók is beérhetnek.

A burgonya betakarítása után következhet a másodnövénynek – a tulajdonképpeni főnövénynek – a kiültetése, ami rendszerint egy melegigényes kultúra.

pszv