Miért és hogyan termesszünk fűszerpaprikát?

2012. március 2., 09:00, 581. szám

Ezúttal a fűszerpaprika termesztésével kapcsolatos kérdésekről faggatjuk Őr Hidi László nagydobronyi gazdálkodót, a Terra Dei Alapítvány szaktanácsadóját.

– Miért előnyös, ajánlható a fűszerpaprika termesztése?

– Nagydobronynak és környékének jellegzetes növénye a fűszerpaprika. Egyrészt azért előnyös a termesztése, mert jól beilleszthető a helyben kialakult termesztési folyamatba, azaz május közepén-végén, az újburgonya után éppen időben kiültethető. Másrészt, mint arról többször beszéltünk már, viszonyaink között a piacra jutás az áru értékének mintegy tíz százalékát teszi ki. A fűszerpaprikánál ez a költség nem áll fenn, ugyanis azt szinte teljes egészében a piaci kofák vásárolják fel a termesztőktől, s Kárpátalja valamennyi piacára elkerül. Ezen túl néhány éve nyílt egy csomagolóüzem a szomszédos faluban, amely szintén nagy tételben vásárol fel paprikát a termesztőktől. A fűszerpaprikának emellett lehet egyfajta értékőrző funkciója is, hiszen jól csomagolva, sötét, hűvös helyen tartva akár 1-2 évig is eláll, s akkor dobhatjuk piacra, amikor a családnak igazán szüksége van az ellenértékére.

– Milyen piacokra jut el a helyben megtermelt fűszerpaprika?

– Sajnos, a Kárpátokon túl nem sikerült még általánosan elterjedtté tenni ezt az értékes fűszernövényt, a szláv konyha hagyományosan mással színez. Ebből következik, hogy az itt megtermelt fűszerpaprika nagyobbrészt a helyi piacokra, illetve Magyarországra kerül.

– Mely paprikafajták termesztése javasolt?

– Különösen azóta, hogy a már említett csomagolóüzem megnyílt, a gazdák körében egy olyan determinált fűszerpaprika-fajta terjedt el, amely eléggé érzékeny a baktériumos és vírusos megbetegedésekre, miáltal rendszerint jócskán csökken a termésátlag. Egyetlen haszna ennek a fajtának, hogy viszonylag kicsik a bogyói, s aránylag magas szárazanyag-tartalommal takaríthatók be, minek következtében alkalmasak az utóérlelésre. Mint ismeretes, zacskós utóérlelésen azt értjük, hogy a paprikákat betakarítás után 10-14 cm széles csőszerű műanyag hálókba töltik, s így szárad hűvös helyen fellógatva, akár a napsütésnek is kitéve. Az utóérleléssel nő a paprika festékanyagtartalma.

Jelenleg éppen ott tartunk, hogy az említett betegségek iránti érzékenység miatt ajánlatos volna Nagydobronyban és környékén fajtaváltást megejteni a fűszerpaprika tekintetében. E probléma orvoslása érdekében felvettük a kapcsolatot a kalocsai paprikakutató intézettel, ahol különféle fajtákat ajánlottak a számunkra. Nekem leginkább a Cardom és a Kalorez nevezetű fajták tetszenek. A felálló termésű, féldeterminált típusú Cardomot elsősorban szántóföldi termesztésre ajánlják, a Kalorez viszont csípősség nélküli, csüngő termésű, folytonos növekedésű fajta. Ez utóbbi bokra 50-60 cm magas, erőteljes növekedésű, levélzete sötétzöld, korai-középkorai érésű. Jó színező képesség, kellemes íz és zamat jellemzi. Kiváló az őrlemény-alapanyag előállítására. De ami a legfontosabb: ellenálló a xantomonász baktériummal szemben. Viszonylag környezetbarát technológiával termeszthető.

Érdekes jelenség Magyarország fűszerpaprika-termesztő körzeteiben, vagyis elsősorban Csongrádban és Dél-Magyarország néhány további régiójában, hogy különböző fűszerpaprika-fajtákkal javallják beültetni az intenzív zöldségtermesztéssel nem kihasznált fóliaházakat. Erre a célra jellemzően hibrideket ajánlanak, folyton növő típusúakat, amelyek gyakorlatilag ugyanazzal a technológiával termeszthetők, amelyikkel jelenleg is termesztjük a paprikát. Ilyen fajta például a Délibáb F1, illetve annak feljavított változata, a Bolero F1. Ezek a növények 2-2,5 méter magasra is megnőnek, ráigazíthatók az uborkahálóra. Metszést nem igényelnek, tehát a megfelelő tápanyag- és vízutánpótlás biztosítását, valamint a növényvédelmet leszámítva túl sok dolgunk nincs velük. Ha időben kiültettük, akkor július második felétől–végétől megindulhat a szedés. A betakarítható termés mennyisége úgy 7-10 kg/m2. Tudjuk, hogy egy kg őrleményhez éppen 7-10 kg pirospaprikára van szükség, azaz négyzetméterenként 1 kg őrleménnyel számolhatunk, amit felszorozva a mostani 35-40 hrivnyás kilogrammonkénti nagybani piaci fűszerpaprikaárral, kiszámítható, hogy mekkora bevételre számíthatunk, ha ezt a növényt vetjük a zöldhagyma, retek, korai burgonya után. Utánaszámolva könnyen kiderül, hogy a fűszerpaprika bevétel tekintetében nem veszi fel a versenyt az uborka, az étkezési paprika vagy a paradicsom fóliaházas termesztésével, viszont mivel nem kell számolnunk a piacra jutás költségeivel, s a termesztőnek nem kell napokig a piacon rostokolnia, könnyen lehet, hogy többen mégis a fűszerpaprika termesztése mellett döntenek.

– Hogyan lássunk munkához?

– A fűszerpaprika magját egy időben kell elvetni a krumplival. Így mire a burgonya betakarításra kerül, a fűszerpaprika palántája is kiültethetővé cseperedik. Ez jellemzően szakított szálas palánta lesz, amit általában szabad ágyban, azaz nem fóliasátor alatt nevelünk. Hogy az időjárás viszontagságaitól mégis védve legyenek a palánták, elterjedt mifelénk az úgynevezett fóliaalagutas termesztés, amikor a kialakított ágyások fölé fűzfa- vagy mogyoróvesszőből, esetleg drótból kialakított vázra, bolthajtásra sík- vagy fátyolfóliából takarást készítünk. Ily módon használjuk ki a palántaneveléshez a fólia biztosította üvegházhatást. (Folytatjuk)

pszv