Fókuszban az óvodai nevelés

A kárpátaljai magyar óvodapedagógusok XII. konferenciája

2012. március 30., 10:00 , 585. szám

Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük, komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája, melynek javarészt a családban kell megtörténnie, s azt ideális esetben kiegészíti és magasabb szintre emeli az óvodai nevelés – fogalmazódott meg a kárpátaljai magyar óvodapedagógusok XII. szakmai konferenciáján a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán.

A kétnapos szakmai konferenciát Orosz Ildikó, a főiskola elnöke nyitotta meg, aki elmondta, hogy a magyar kormány 2012-t a külhoni magyar óvodák évének nyilvánította. „Ez azt is jelenti, hogy hamarosan a Magyar Állandó Értekezlet oktatási szakbizottsága javaslatainak figyelembevételével kiírnak egy pályázatot, amely a kárpátaljai magyar óvodák munkatársait fogja megszólítani, hogy anyaországi jó példákat sajátítsanak el. Ismereteim szerint Kárpátalján két jó példa is bemutatásra kerül. Az egyik a „meselánc” nevű módszertani példa, amely a nyelvi fejlesztést segíti elő, a másik pedig a néptáncoktatás módszertana az óvodában a Tímár-módszer alapján. Jó hír, hogy megjelent a Bethlen Gábor Alap pályázati kiírása, és a KMPSZ az óvodapedagógusok igényeinek megfelelően módszertani anyagot és segédeszközöket pályáz meg majd a magyar óvodák számára.” A probléma kapcsán a felszólaló bejelentette, hogy továbbra sincs minden magyar faluban magyar óvoda, nincs elég magyar férőhely, illetve nem biztosított a törvény által előírt egyéves kötelező iskola-előkészítő csoport sem a magyar gyerekek számára. Továbbá nincs szabályozva és normatívan rendezve, hogy mit tekinthetünk magyar óvodának. Nincs a magyar nyelv óvodai oktatását szabályozó normatíva, program – hangsúlyozta Orosz Ildikó, és arra kérte az óvodapedagógusok konferenciájának résztvevőit: „…kérjék írásban az illetékesektől, hogy dolgozzanak ki kerettantervet a magyar nyelv óvodai oktatására, illetve tegyenek javaslatot az ukrán–magyar vegyes bizottságnak, hogy ezt a politikai akaratot igénylő ügyet tűzzék napirendre”. Ezzel a fontos kérdéssel kapcsolatban a konferencia résztvevői határozatot fogadtak el, amelyet a közeljövőben eljuttatnak illetékesekhez.

A március 23–24-én megtartott konferenciára Kárpátalja szinte valamennyi magyarlakta vidékéről érkeztek óvodavezetők és óvodapedagógusok. A konferencia résztvevőit Gabóda Éva, a KMPSZ óvodaszekciójának vezetője a pedagógusszövetség szakmai kiadványaival ajándékozta meg. A találkozó első napján elsőként Berghauerné Olasz Emőke, a II. Rákóczi Ferenc KMF Pedagógia és Pszichológia Tanszékének tanára A pedagógus lelki egészségének szerepe a nevelői munkában címmel tartott előadást. A Nyíregyházi Főiskola Pszichológia Tanszékének tanára, dr. Éva Erzsébet a kisgyerekek lelki egészségének fontosságát mutatta be érdekes előadásában, majd gyakorlati lehetőségeket bemutatandó Lelki egészség-tréninget vezetett. Dr. Lipcsei Imre, a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karának dékánja az óvoda és a család nevelési kölcsönhatásaira mutatott rá előadásában. Végül Prófusz Mariannának, a Rákóczi-főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszéke tanárának Nemzeti gyökereink hagyományainkból táplálkoznak – a beregi mintakincs alkalmazása az óvodában című előadása zárta a napot.

Szombaton a Beregszászi Magyar Gimnázium munkatársa, Gogola István tartott előadást A keresztény ember lelki egészsége a mindennapokban címmel. Bagu Géza, a Bátyúi Középiskola tanára a drámapedagógia személyiségfejlesztő és nevelő hatásáról számolt be. Punykó Mária, a KMPSZ szórványprogram-felelőse előadásában a szépirodalmi művek óvodáskorú gyerekek szókincsfejlesztésében betöltött szerepét ismertette. Zárásként Gabóda Éva az óvodások gyakorlati készségfejlesztésének jelentőségéről és új módszereiről számolt be kollégáinak.

Badó Zsolt