Az ikon ablak a láthatatlan világra

Varga Tarzíciusz kiállítása a Rákóczi-főiskolán

A Varga Antalként a nagyszőlősi járási Csepén született Tarzíciusz ferences testvér a szegedi ferences rendház növendékeként 2001-ben véletlenül találkozott az ikonfestészettel Hódmezővásárhelyen Jószai Sándor festőművész ikonkiállításán, majd a hosszas gyakorlati és elméleti pallérozódás után maga is ikonfestő lett, sőt később Esztergomban és Budapesten sok érdeklődő fiatalnak is oktatta az „ikon teológiáját” és az ikonfestő mesterség gyakorlati ismereteit. Tarzíciusz testvér 2008 augusztusától a nagyszőlősi ferences rendház lakója, ott készíti a lelket megszólító ikonjait. A korábbi nagyszőlősi kiállítás után ezúttal a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold termében meghirdetett kiállítás megnyitója népes közönséget és rangos vendégeket is vonzott. Megjelent többek között Thomas Edward Gullickson apostoli nuncius, Majnek Antal megyéspüspök, Kókai Krisztina, beregszászi magyar konzul és Michels Antal, beregszászi római katolikus plébános.

A beregszászi római katolikus plébánia kórusának alkalomhoz illő műsorát követően házigazdaként Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke köszöntötte a vendégeket és a művészt, hangsúlyozva, hogy a beregszászi főiskola mindig igyekszik az egyetemes magyar és keresztény kultúrának otthont adni.

Majnek Antal, a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye püspöke elmondta: „Az ikonfestészet inkább a keleti egyház sajátja. Mindenesetre nagyon örülök, hogy Tarzíciusz testvér éppen Magyarországon tanulta és szerette ezt meg, sőt tanította mindezt sokaknak.

A képek tisztelete nem volt olyan egyértelmű a mi kétezer éves egyházunkban, nem csak nyugaton, keleten is folyt vita arról, hogy kell-e képeket festeni. A keleti egyházakban réges-régen háború folyt emiatt, hogy nem akadályozza-e a változatlan Isten tiszteletét a képek készítése és tisztelete. Aztán végül úgy simultak el ezek a viták, hogy kimondták: Nagyon óvakodni kell attól, hogy a képeket és szobrokat túlzott tiszteletben részesítsék. Tehát ez csupán emlékeztessen minket arra, akit ábrázol… A Szentírás, az Isten szava áll mindenek fölött! De ez nem akadályozza meg a képek nézését, szemlélését, tiszteletét.”

Thomas Edward Gullickson ukrajnai apostoli nuncius elmondta: „Nyugatról származó emberként úgy tanultam, hogy a gótikus templomok festett üvegablakai voltak a Biblia az egyszerű írástudatlan emberek számára. Keleten ugyanúgy Bibliaként szolgáltak és szolgálnak az ikonok. Ahogy mondják, az ikont alkotója nem festi, hanem írja azt, és ennek megfelelően görög katolikus és ortodox testvéreinknél a szentképeket a Szentíráshoz hasonló tisztelet övezi. Ha nem tudjuk az Igét elolvasni, leolvashatjuk az ikonokról. Ezt láthatjuk ebben a teremben is, a Szentírás történeteit, amelyeket a művész az ikonfestészet nyelvén megírt számunkra.”

Maga a művész, Varga Tarzíciusz ferences szerzetes elmondta, hogy a kiállítás anyaga sok év termése, legtöbbjét Kárpátalján élő rokonainak, ismerőseinek ajándékozta korábban, tőlük lett visszakérve a kiállítás idejére. Beszélt a művész a legtöbb esetben aranyozott fatáblára festett képek elkészítésének technikai részleteiről és a 787-ben a 7. egyetemes zsinaton elfogadott szabályrendszerről is, amely alapján készülnek mind a mai napig a szenteket ábrázoló ikonok.

A kiállítást hétköznapokon bárki megtekintheti a Rákóczi-főiskola Gross Arnold termében.

B.Zs.