Hitelszövetkezetek a ruszinság gazdasági felemelkedéséért

2012. április 27., 10:00 , 589. szám

Április 24-én, szerdán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola központi olvasótermében – nagyszámú hallgatóság előtt – bemutatták Braun László főiskolai történelemtanár Hitelszövetkezetek a hegyvidéki kirendeltség keretében 1898–1910 között című könyvét. A rendezvény nyitányaként dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke üdvözölte az egybegyűlteket, köztük a magyarországi vendégeket: Bacskai Józsefet, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulját, Tóth Istvánt, a Beregszászi Magyar Konzulátus főkonzulját, valamint dr. Nagy Mariannt, a Pécsi Tudományegyetem Újkortörténeti Tanszékének docensét.

Dr. Nagy Mariann felvázolta a tárgyalt időszakot, bemutatva, hogy a kiegyezés korában milyen hatalmas gazdasági előrelépések történtek Magyarországon, az 1890-es években pedig megjelent a regionális fejlesztések elve, s ennek jegyében került sor a mai Kárpátalja területén kibontakozódó hegyvidéki akcióra, melyhez hasonló kezdeményezésekre került sor a Felvidéken, valamint a Székelyföldön is. S amíg az I. világháború véget nem vetett a programoknak, 10-15 év alatt is jelentős fejlődés történt a hegyvidéki állattenyésztésben. Braun László kifejtette, hogy a hitelszövetkezetek a ruszinság gazdasági megerősödését célzó hegyvidéki akció leghatékonyabb elemei voltak. A szövetkezetekbe belépő gazdák az anyagi lehetőségeikhez mért, alacsony kamatú kölcsönöket vehettek fel, az állam pedig biztosította őket afelől, hogy a hitelszövetkezetekhez való csatlakozás során általuk befizetett vagyonrész semmiképp sem veszhet el.

Dr. Csatáry György, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének docense, a bemutatott könyv egyik recenzense arról tájékoztatta a hallgatóságot, hogy a hegyvidéki akcióval kapcsolatos, s a szerző által felhasznált, Munkácson őrzött iratanyagot hosszú időn át elzárták a kutatók elől. Braun László munkája az első mű, mely ezen dokumentumok alapján íródott, s rácáfol egyes „történészek” kijelentéseire, miszerint a hegyvidéki kirendeltség a ruszinok kizsákmányolása céljából jött létre. Épp ellenkezőleg, az Egán Ede miniszteri biztos által irányított intézmény harcot indított a hegyvidéki gazdaságokat teljesen leépítő uzsorások ellen. Darcsi Karolina, a főiskola történelemtanára pedig felolvasta Gottfried Barnának, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár főlevéltárosának, a könyv másik recenzensének (aki sajnálatos módon nem tudott jelen lenni a bemutatón) a levelét, amelyben szerzője hangsúlyozta, hogy Braun László figyelemre méltó szakszerűséggel tekinti át a hegyvidéki kirendeltség működését, s értékes olvasmány a téma iránt érdeklődők számára.

Lajos Mihály